Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-28 / 96. szám

Vasárnap, 1940. IV. 28. M keserű cukor A kormány a készletgazdálkodás rendszerét a cukorra vonatkozóan megteremtette s a fogyasztás országos átlagát meghaladó módon állapította meg a cukor fejadagját. Lehet vitatkozni arról, hogy a kiadott rendelkezés híbátlan-e, lehet jóvátenni az egyes konkrét esetek sérelmet, lehet javaslatot is tenni az elkerülhető sérelmek orvoslására, azt azonban be kell látnia mindenkinek, hogy a kormányt nagy érdekek. országos szempontok vezették intézkedése megtételére s ezek a nagy érdekek föltétlen és vonakodásnélküli engedelmességet követelnek mindenkitől. Az engedelmesség kötelessége azonhan kétirányú. Engedelmeskedniük kell a fogyasztóknak, akik számára a fölhasználható mennyiség mértékét a rendelet megszabta, de engedelmeskedni kell a hatóságoknak is. amelyeknek az a kötelességük, hogv a rendeletben megszabott cukorhoz minden fogyasztó hozzájusson. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy fc szegedi hatóság nem mutat jó példát a rendeletlel szemben teljesítendő engedelmességgel. Napokon keresztül nem lehetett a városhazán iratokhoz jutni, kézbesítést sürgetni, expediálást elintéztetni, mert mindenkit, akit kényelmes íróasztala mellől föl lehetett állítani, az új közélelmezési hivatal rendelkezésére bocsátott a közigazgatás s mégis azt kell látnunk, hogy a belterületen is vannak városrészek, amelyek lakói még egyáltalaban nem juthattak cukorjegyükhöz és az egész tanya eddig cukor nélkül maradt. Amíg Budapesten 48 órán belül mindenki megkapta az első hetekre szóló cukor jegy ét, Szegeden a fogvasztók nagyrésze még mindig cukor nélkül sínylődik s a cukor jegy hiányára éppen azok panaszkodhatnak legtöbb joggal, akiknek semmi tartalékuk nem volt. Mi lesz a tanyával, mi lesz a tanyai gyermekekkel, a beteg asszonyokkal és anyákkal, akik táplál iák gyermekeiket? A cukorellafás harmadik hetében nincs cukor a tanyán. Az üzletekben van. csak éppen a jogosultak nem juthatnak hozzá, mert a cukorhivatal tevékenvsége csődöt mondott, mielőtt tevékenységéhez hozzálátott volna, mert rendszertelen kapkodás, az előrelátás' hiányának tökéletes teljességével folvík a munka látszata. A hivatal nincs megszervezve; szervezetlen hivatal képtelen" föladata elvégzésére. Hibás elgondolások. hibás megvalósítások akadályozzak a hatósági cukorellátást. Ki fogja potolni a tanyai gyermekek elvesztett tápanyugát. ha a legsürgősebben nem lep közbe hozzáértés és erély? Nem lehet a fogyasztok kötelességévé tenni, hogy ők nézzenek cukorjegyük után s ők igazolják jogosultságuk címét és terjedelmét. Nem allithatja a cukorjegy uj igazoltatas ele a varos népét. Azt sem lehet kívánni a tanva népétől, hogy a két tanyai kozponthoz. kéthetenként maguk menjenek el ide-oda 30—40 kilométert gyalogolva cukorjegyukert. „. Próbál ia valaki kiszámítani, hogy a szorgos munka idején mit jelent majd időben es munkamulasztásban ez a veszteség, amit a tanyanépének kell elszenvednie. ha ueiri kapja mez minden ionosait KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP a maga cukor jegy ét. Az adminisztráció első kötelessége, hogy tudjon adminisztrálni. A munka megszervezése nem ördöngös föladat, de érteni kell hozza. Lendületes erő végezheti hibátlanul ezt a sablonnélküli munkát. A város polgárságának joga van ahhoz, hogy mindenki, varosban és tanyán egyaránt, hozzájusson ahhoz a cukoréjgy hez, amely a kormányrendeletben megszabott cukorfoBerlin, április 27. Szombaton délután R i b • b e n t r o p külügyminiszter a diplomáciai testület és a kül-, valamint a belföldi sajtó képviselői előtt beszédet mondott. Beszédében, bemutatott okmányok segítségével azt bizonyította, hogy a háború kiterjesztéséért Anglia és Franciaország felelős. A háború megkezdése óta állandóan arra akarták rávenni a semlegeseket, hogy avatkozzanak be a háborúba a szövetségesek oldalán. Az orosz—finn viszályt is erre akarták fölhasználni. Kijelentette ezután Ribbentrop, hogy a mostani norvégiai háborúban az első líilehammeri csata alkalmából elfogott angol csapatnál egy általános hadműveleti tervet találtak. A hadműveleti terv a norvégiai angol expedíciós csapatokról szóit, a parancsnok pedig a hadosztályhoz és a fogságba esett csapatokhoz voltak intézve. Ezek a csoportosan kinyomatott katonai parancsok bizonyítják, hogy az angolok norvégiai partraszállását a német rendszabályok előtti hetekben minden részletében hadműveletileg előkészítettek és az expedíció végrehajtását már április 6-án és 7-én megkezdték. Egy kézrekerült naplóban április 7-éről a következő bejegyzés olvasható: »Stavangerbe megyünk*. Ebből kiderül, hogy a parancsokban előforduló s547* rejtjel Stavangert jelenti. Ezek az okmányok okirati bizonyságot nyújtanak arra, hogy az angol expedíciós hadsereg már XVI. Évfoluam 90. szám gyászt ást biztosítja. A felelősséget nem háríthatja el magától senki, akár közvetlen cselekvés, akár ellenőrzés a kötelessége. Ez a kényelmes, tologatós, pipafüstös, porzós, körszakállas és kaucsukgalléros rendszer múzeumba való, Uem közélelmezési föladatok megoldására. A rendeletet kiadó kormány. bizonyára éppúgy eredményes aktivitást követel a helyi hatóságoktól, mint a város és a tanya népe. uton volt a norvég kikötőkbe, amikor Németország ellenlépéshez uyult. Az expedíciós sereg parancsai véglegesen rácáfolnak angol államférfiaknak auiaz állításaira, hogy a nyugati hatalmak sohasem tervezték skandináv felségterület megszállását. Ribbentrop külügyminiszter beszéde végén a következőket jelentette ki: — A német birodalmi kormány egy most kezdődő közleménysorozatban okmányok alapján be fogja bizonyítani, hogy t. Anglia és Franciaország Norvégia megszállását régóta tervezte; 2. A norvég kormány előtt ea a tény Ismert volt; 3. Svédországtól eltérően a norvég kormány belenyugodott ebbe a ténybe, illetőleg késs volt Anglia és Franciaország oldalán beavatkozni a háborúba, miként azt különben már meg is tette; 4. Csak "Németországnak néhány órával előbb történt közbelépésén hiusnlt meg az angol terv és 5. végül, hogy az Anglia és Franciaország urainak valamennyi későbbi idevagő kijelentése — valótlanság volt. A külügyminiszter nyilatkozatának befejezfí© után a megjelent diplomatáknak és katonai atta seknak »Fehér Könyvet* nyújtottak at, amelyek ben összeállították a külügyminiszter által bejelentett okmány-gyűjteményt. Angol válasz Ribliciifrop vádtaira London, április 27. A Eeuter-iroda közli, hogy 'Londonban szombaton délután hivatalosan megjegyzésehet fűzlek Ribbentrop német külügyminiszter beszédéhes. Eszerint a háború oka Lengyelország megtámadása volt. 'A szövetségesek nem tervezik a német nemzet megcsonkítását. A skandináviai betörésre vonatkozó angol terveket illetőleg a tények következők: 1- Igaz as, hogy az angol és a francia kormány elhatározta, hogy megakadályozza Németország tevékenységét a norvég parti territoriális vizeken. Innen ered az az elhatározás, hogy aknamezőket raktak le. 2. A szövetséges kormányok engedélyt kérték arra, hagy Norvégián és Svédországon keresztül segítséget küldjenek Finnországnak. Amikor ezt elutasítottak, a szövetséges kormányok nem folytatták tervüket. 3. A norvég kornuiny nemcsák nem határozta el, hogy a szövetségesek oldalán beavatkozik a háborúba, hanem következetesen megtagadta a hozzájárulást még ahhoz is, hogy norvég területen csapatok haladjanak át Finnországba. • l. Ha a csapatuk készen lethk volna a norvégiai partraszállásra, nem áUt volna be késedelem NoV.végia megsegítésének végrehajt diában. 5. Ha az aknamezők elhelyezése Vsak a partraszállás előkészítése lelt volna, a szövetségesek nem jelentették volna azt be. 6. A német expedíció több nappal azelőtt Útnak indult, mielőtt az aknamezőket elhelyezlek. 7. rA norvégiai német partraszállást a nevet titkos ügynökük tevékenysége tette lehetőié. Angol ügynökök nem tettek előkészületeket as angol partraszállásra. 8. 112 angol kormány azt kívánja, hogy a semlegesek tegyenek lépéseket, hogy megvédjék magukat a német támadástól, de nem felet meg a tényeknek az az állítás, hogy a szövetségesek a háborút igyekszenek kiterjeszteni. (MTI) Moaré eiesüíiiín rődiöücszeűe London, április 27. 'A Havas-iroda jelerö1'. Sir Sámuel Hoare légügyi miniszter, szómba ton este a rádióban válaszolt Ribbentrop birodaiig i kid ügy miniszter nyilatkozatára. Rendkívül eh h"ijyú beszédében kijelentette, hogy Rihkcntrop a szövetségeseket vádolja a háború kiterjesztéséért Angol illetékes kciu es noore legugoi miniszter eieshongn rádióbeszédben visszautasította a nemet kOIOgíjminlszter vádiall