Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-23 / 91. szám

fiűtijü* Hlröig mirnt a Dugonics Tórsüsaélii!! (A Délmagyarörszág munkatársától) Nagyszá­mú érdeklődő jelenlétében rendezte meg vasárnap Í7 órakor oü5. felolvasóülését a Dugonics-Társa­ság. Mátyás kiráiy emlékének áldozott ezúttal a Dugonics-Társaság, a nagy remaissance-király születésének félévezredes ünnepsége alkalmából. iVárady Iinrc dr. professzor elnöki megnyitó­jában hangsúlyozta, liogy egyetlen öntudatos ma­gyur lélek scui maradhat közömbös Mátyás király születésének ötödik századfordulóján. Szent Ist­ván királyunk mellett nincs rajta kivül még igy magyar király, akit olyan szeretet és csodálat övezett volna. Párhuzamot vont első szent kirá- • lyunk és Mátyás király között, kidomborítva, bogy mindkét uralkodó lénye kitöltötte a király szó igaz értelmét a magyar nép szamára. — Mátyás királyt ideálnak látjuk ma la — mondotta Várady Imre dr. —, és hozzá hasonló nagyságokért sóvárgunk akkor, amikor ugy érez­zük, hogy elborít a történelem árnyéka. Ezután rövid pillantást vetett Janus Panno­nius, Mátyás költőjének történetére, majd tölol­vaeta Juhász Gyula 1925-ben megjelent versét Mátyás királyról. Az elnöki megnyitó után D eé r József dr. pro­fesszor /Mátyás király politikáját cimü előadását olvasta föL Bevezetésként a Mátyás király halá­lát követő politikai áramlatokról bezsélt s azok­ról a mozgalmakról, amelyek arra irányultak, bogy kormányzási rendszerét örökre eltöröljék. Az ország közvéleménye Mátyás királyban a zsar­nokot látta. Bonfini szerint második Attilának ne­vezték s a nagy olasz történettudós hangoztatta, hogy Attila óta valóban Mátyás volt az első ura) todó. aki a magyai-ok kemény nyakát meghajtásra szorította. Az előadó ezután fejtegette azokat az okokat, •melyek miatt Mátyás, araig élt és uralkodott, nem volt népszerű. Boufiuire hivatkozott ismét, aki Mátyás és a reudek közötti ellentéteket a mű­veltség cs életideál közötti különbözőségben látta. Ezután rátért arra, bogy Fraknói Vilmos hogyan jellemezte Mátyás királyt és udvarát, vázolta a XIV. és XV, század állami rendjét, jogszolgálta­tását, katouai szervezetét és hangsúlyozta, hogy mesteri egycnsulyozóuak kellett lcunie Hunak az uralkodónak, aki a rendeket egymás ellen kijátsz­va, az ország egyensúlyát fönn tudta tartani. Hy cu uralkodók: IV. Béla, Nagy Lajos és Mátyás. Deér József dr. nagyszerű áttekintést nyújtó, yakszerü előadásának befejező részében Mátyás király reformjairöl és kemény kézre, lángelmére ralló törvényeiről beszélt, elsősorbau a rendektől való rüggelleuitési törekvéseit jellemezte, ame­lyeket rcszbeti siker koronázott. Az akkori idők angol és francia uralkodóihoz hasonlította Má­tyást, aki országának és koronájának nagyhatal­mi tekintélyt szerzett. A nagy figyelemmel hallgatott, szabatosan és megkapó tömörséggel fölépített értekezést Várady linre dr. professzor előadása követte. Yárady Imre dr. Mátyás király udvarának légköréről be­szélt, majd rátért a magyar humanizmus virágzá­sának előzményeire. Zsigmond uralkodásának öt­ven esztendeje alatt alakult ki Magyarországon a hunianistaáramlat, az a szellemi éghajlat, amely­ben Mátyás és kortársai nevelkedtek. Az első igazi humanista Vitéz János püspök volt, aki no­M'lőjc volt Hunyadi János fiainak s akinek uno­kaöccse volt a huuiauista költő: Janus Pamiouius. Mátyás király a családi mult hiányát igyekezett elfeledtetni a tudomány és a művészetek csillogá­sával. Kitűnő tudósok, festők, szobrászok, költők serege működött Mátyás idejében Magyarorszá­gon, dc a műveltség és humanista törekvések ha­talmas föllendülése csak második házassága ulfln következett be, amikor aragóniai Beatrix magá­val hozta bazájaböj az olasz kuliura légkörét, Varady dr. professzor beszélt orufau Mátyás legnagyobb kulturalkotásárel, « Orv ina-kcm yv­íairól, amely az ötödik nyilvános könyvtár volt egész Európában s amelyre az uralkodó rengeteg pénzt áldozott. Ezután arrSJ szólt, bogy Firenze hatása volt a legnagyobb Mátyás király udva­rára. Beszélt Mátyás filozófiájának neoplatonikus, misztikus jellegéről és arról, bogy mennyire haj­lott az okkultizmus felé s rendületlenül hitt az asztrológiában. Bonfiniről szólva, arra mutatott rá, hogy az olasz történeftudős munkássága mi­lyen hatással volt a magyar történetírásra, végül' Mátyás király haláláról emlékezett meg, amely után az ország tekintélye hanyatlani kezdett. Ez a hanyatlás nemcsak a nagy király halálával Füg­gött össze, hanem a humanizmus hanyatlásával is. A minden tekintetben értékes, nagyvonalú elő­adás befejezöjeként Várady Imre dr. hangoztatta, hogy Mátyás király érdeme volt, hogy az oJasa re­aalssaaes-szeilem böl6szivodotl a kultúránkba és termékenyítő ereje századokra kihatott. Az ülés utolsó előadója Berezeli Károly, a neves író volt, aki Mátyás király udvarának nagy költőjéről: Janus Pannoniusról tartott főlényes biztonsággal és költői szépséggel fölépített elő­adást. Berezeli — amint ismeretes —, 1934-ben magyarra fordította Janus Pannonius költemé­nyeit /Magyar költő — magyarul® cimü kötetéiben, amely Szegeden, az Egyetem Barátainak Egyesü­lete támogatásával jelent meg. Ebből a kötetből idézett előadása során és bemutatta Janus Pan­nonius életét, korát és költészetét. Beszélt a rc­nalssanec-szelleru kibontakozásáról, az olasz— magyar kapcsolatokat elmélyitő Ozorai Piporól; Hunyadi Jánosról, aki a hadviselés akkori magas­iskoláját végezte el Olaszországban, aztán rátért Janus Pannonius életrajzára. A legnagyobb bu­CA Délmagyarörszág munkatársától) Meg­döbbents öngyilkosság Híre pattant ki hétfőn a kofadélütáni órákban. Varga Józsefné 68 éves, gépmester! neje Széchenyi-tér 8- szám alatti la­kásában az ablakkilinesre fölakasztotta magát s amire tettét hozzátartozói fölfedezték, az úri­asszonyon már nem lehetett segíteni. Az idős uriasszonyt már évtizedek óta gyó­gyíthatatlan idegbaj kínozta s éppen betegsége miatt már 20 év óta nem mozdult ki lakásából. Hétfőn reggel — hozzátartozóinak előadása szerint — nem látszott rajta, hogy az öngyil­kosság gondolatával foglalkoznék. Amikor férje a lakásból eltávozott, előszedte az erre a célra vásárolt zsineget, a végét az ablakkilinBe­(A Délmagyarörszág munkatársától) A' nagyközönség fisak a folyóiratból tájékozódott arról, hogy hat hónappal ezelőtt Mózic% Zsig­mond, a magyar irodalom legnagyobb élő alak­ja a Kelet Népe című, félhavonta megjelenő BZomlo élére állt. A lap gárdája a fiatal író­nemzedék úgynovezett népi csoportjához tarto­zik és élctecijá.ul négymillió magyar földmű­ves szellemi és gazdasági fölemelését tűzte ki. A Kelet Népe írógárdája — amint megírtuk — szombaton este Szegeden is bemutatkozott a Tisza-szálloda hangversenytermében, magas­sziuvonalú irpdaluii est köretében. Móricz Zsigmond szuggesztív? erejű beszédben vázolta a nép szellemi életének fölemoléséro irányuló úgynevezett népfőiskola-akciót, amelyet a kor­rnáuy megbízásából éppen most tanulmányoz Aniaifia Autal dr. kultuszminiszter! tuuúesos. Az a terv, bogy a kormáuy támogatásúval Bu­dapesten állítanák föl az első népfőiskolát, ahol évente peripatetikus módszerrel képeznék a magyac földmüvesosztáiy fiataljait. A népfőiskola-eszme, amint az előjelekből megállapítható, Szegeden is termékeny talajra talált. Válfy József dr. polgármester vasárnap este az állomáson hosszasan tárgyalt az éppen utazni készülő Mórigz Zsigmonddal. A megbe­szélés eredményeképpen a polgármester hétfőn már megkezdte a szegedi népfőiskola fölállítá­sára. irányuló munkálatokat, A polgármester, kivibetőnek és szükségesnek ítéli, hogy az or­szág legnagyobb mezőgazdasági városában népfőiskola létesüljön- Elsősorban a löbbbőou- • pos tanítás helyét kell kijelölni, mert a nép­főiskola tauítási tervét elkészítő Németh László szerint előfeltétel az. hogy u hallgatók egész idő alatt együtt legyenek, Miután a ta­DÉLMAGYARORSZAG _ g KEDD, 1940. ÁPRILIS 23, V manista volt és Mátyás udvarának költője. Feri*­rában tanult s ami akkor csodaszámba mntt, az északi /barbár® nép fia, európai hírnévre tett szert. Érdekesen boncolta János Pannonius költé­szetét, fölsorakoztatta erősségeit és gyöngéit, han­goztatta, hogy túlságosan jól ismerte a klasszi­kusokat s önmagából, egyéniségéből nem adott semmit, hiszen ez nem is lett volna ildomos az akkori fölfogás szerint. Tgazán fájlalni lehet, hogv egyéniségét elrejtette s igy nem vehetik komolvan költészetét. Az érdekes és irodalmi színvonalú előadási a közönség hálás tapsokkal köszönte meg, majd Vá­rady Imre dr. elnök az ülést bezárta. re erősítette, fölállt egy székre, a Horkol & nya­kára kötötte, majd kilökte lába alól a széket. Hozzátartozói így akadtak rá a déli órákban; nyomban orvost hívtak, aki azonban már csak a beállott halált állapíthatta meg. Az öngyilkosság ügyében a rendőrség kö»­ponti ügyeletéről bizottság szállott kl a Szé­chenyi-tér 8. szám alá, ahol ekkorra már ha­talmas tömeg gyűlt össze. Á Fendőrotvos meg­állapította, hogy a halál fulladás következté­ben a fölfedezés előtt néhány órával korábban m&fi beállott. Varga Józsefué búcsúlevelet ha­gyott bátra, amelyben megokolta, Hogy tettét gyógyíthatatlan idegbaja miatt követte el. nítás Csak társalgási módszerrel történik", gon doskodui koll arról is, bogy a népfőiskola ta­nárai és kijelölt előadói rendelkezésre állhas­sanak. N A szegedi kezdeményezés bizonyára &z egész országban uagy visszhangot kelt. Ma már * kormányzat is hivatalosan elismeri, hpgy Mó­ricz Zsigmond éa a köré csoportosuló magyar írók mozgalma korszakos és igyekszik segít­ségükre siclui. Nem kétséges, hogy a szegedi polgármester példútadó lépése a város egész közönségének megértésével és támogatásúval találkozik. Kellő előkészítés után a szegedi népfőiskola december. 1-én megkezdheti műkö­dését s a kezdeményezések és elindulások Sá­rosa újabb bizonyítókát szolgáltatja unnak, hogy legnagyobb értékeinkert: a magyar nep földinövesfiáiért minden áldozatra készen áll. Konyhabútorok •zines kombinált szobák, clőszobafalak, poli­túros hálószobák állandóan raktáron Virág ti asztalos Szeged, rritifi Sándor sugárul 13, ' SOS Takarékos, gondos ember ueuiCsak a ujának' él, hanem ba teheti jövcdclmcuek egy részét örök értékű aranyba, ezüstbe, brilliánsha fek­•eli. Kapható olcsón A. B. 0- vagy Nemzeti Takarékossági könyvecskére. 6 bavl részletre is készpénz árban előleg nélkül TOTU órágnáJ, Kárász utca 13 szám. Cslpkeszövet füégönijöH ^„LmLá SZECSŐDY venylisztilónál ' Ipsrtelap: FeUüU.a-otez -iP. Megindult az előkészítő munka a szegedi népfőiskola fölállítására A nagyfontosságú intézmény december 1-én már megkezdheti raUkődését Ablakkilinesre akasztotta föl magát ego idős nrlasszonu Bocsalcvcle szerinf Idegbaja mldff rdlf mcü az eicttbl ^zt féláru rali utazisi igazollyányok a Oésiraarorszag-iegyíroilai

Next

/
Oldalképek
Tartalom