Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-21 / 90. szám

H garabonciás cigány Bicskázás egy ördöngös kerékpár és egy iélikabá* miaii (A Délmagyarország munkatársától) Érde­kes lopási és vcrekedési bííuügy kerül nemso­kára a szegedi törvényszék elé. A vizsgálatot a földeáki csendőrörs folytatta le a bűnügyben 6 jelentését inár meg is küldte a szegedi Ügyészségnek, abol néhány napon belül dönte­nek a vádlottak további sorsa fölött. Szombatra virradó éjszakán a földeáki kő­tSrő munkásuk kocsmában szórakoztak s eköz­ben nézeteltérésük támadt üabis József éigáuy­zencsszel. Már majdnem tettlegességre korült feor, amikor a kocsmáros kiutasította az ittas társaságot, A kocsma előtt folytatódott a vere­kedés és Dabis szorongatott helyzetében nem Jrárt fordulattal fölpattant egy falhoz támasz­tott kerkékpárra, amelyre egy télikabát volt Iráfektetvo. Az ittas társaság megrökönyödve bámult a viharosan elkarikázó cigány után, aki félórámulva visszatért a kocsma elé, kar­ján a téli kabáttal, de kerékpár nélkül. A téli­kabát tulajdonosa Lóvzi Sándor kőlörönfUukás pofouvágta a cigányt, aki erre bicskát rántott ós heves dulakodás közben karján és tenyerén megszúrta Lóczit. Mindkettő sebesülése olyan súlyos volt, hogy a társaság többi tagja egy tanyába szállította őket és ott részesítették első segélyben. Hogy a kerékpár kié és milyen módon tünt el, arra vonatkozólag a nyomozás még nem tudott adatot produkálni, mert a ci­gány vallomása során "csak anujit mondott, hogy amint ment az 'országúton, a kerékpár egyszeresük kiszaladt alóla. A csendőrség most a kerékpártulajdonost keresi és azután szállít­ják be a verekedés két szereplőjét a szegedi ügyészség fogházába. "w 6y8ny8rfi bútorok! KERTÉSZ mrrTrG A c tTTP A w BÚTOR­S ANDOR* C*fVH# A El9it9 y A VÜI CSARNOKÁBAN a leiméi lányosabb árért kerülnek eladásra. Nagy választék különleges konyha cs kárpitozott bútorokban. Felhívjuk a bútor vásárló közönség figyelmét a FEKETESAS UTCAI Kertész bútorcsarnok megtekintésére, saját érdekeben! Nikolics miniszter elmélete és egyéb montenegrói esetek Részlet Tonelli Sándor most megjelent „Messze utazás négy fal között" cimü könyvéből II. . . . Egyebekben nein volt okom megbáuni, bogy engedtem Nikolics miniszter invitálásának és néhány napra bekukkantottam Montenegróba. •Egy kicsit belenéztem a furcsa kis ország életé­ibe és szimatoltam valamit abból a legendás lég­körből amd'y Peli-ovics Nikolának, az ulobó patriarchális uralkodónak a személyét körülvet­te. Tudnivaló ugyanis, bogy neki Nikola volt az igazi neve és igen megsértődött, ha azt hallotta, hogy valaki kicsinyítve Nikitának meri nevezni. Nos, erről az igazán balkáni fejedelemről, aki később királyi rangra emelte önmagát s aki 1110­gyorófapáleával szolgáltatott néhanapján igazsá­got a cetinjei piactéren, igen furcsa és tarka­barka tör leneteket meséltek tulajdon országiban és országának határain kivül is. Az első ilyen törlénettel magam is találkoztam Cetinjében. Második, vagy harmadik napja lehettem a montenegrói fővárosban, mikor egy különöcs ide­gen tűnt fel a Grand Hotel színpadán. Az ide­gen először zöldhajlókás, esontgombos, szürke vadászuuifoimisbau, »zergelollas<s kalapbaui, 111a­gasszáru csizmában jelent meg s az oldaláai ezüst­láscra erősítve febérmarkolatu vadásztört viselt. Marcona megjelenésétől erősen elütött a duplán lezsijazoll irattáska, amelyet egy pillanatra scin hagyott el maga mellől. Alikor érdeklődtem en­nek a különös idegennek a kiléte iránt, suttogva elmondták, bogy ez ' az a mockleiiburgj udvari vadász, aki Jutta hercegnőnek, Mirko herceg fe­leségének az apanázsát szokta negycd/éveiik int személyesen elhozni, hogy a pénz uc kerüljön az após kezébe. Nikila ugyanis azelőtt egy-két izbeu megcselekedte, bogy a Mecklcnburgböl ér­kezett jiéiizt, amelyet a montenegrói posta ért­helő okoknál fogva neki kézbesített ki, elfelejtette a menyének átadni. . Mesélték azt is, hogy a politikai feszültség Az IBUSZ szegedi képviselete vállalja mindennemű árúk szállítását Szeged—Budapest viszony­latban 1—50 kg-ig 24 órás szállításra Fodor Ödön és Társa Nemzetközi szállítók • Feketesas-ulca 17. Telefon: iroda 11—21 lakás 26—95 idején, amely Celinje és Belgrád közölt uralko­dott, Afilán király egy francia röpiratban kiadat­ta Nikita viselt dolgainak gyűjteményét. A dolgok legnagyobb része természetesen a kecskék feje­delmének némileg kétes pénzszerzési manővereire vonatkozott. Sajnos, ezt a röpiratot, bármennyi­re kerestem, nem tudtam a gyűjteményem szá­mára megszerezni. Mint mindegyik európai ország, Montenegro is tagja volt a berni nemzetközi postai uniónak Az unióhoz tartozás azt jelentette, hogy az or­szágok elfogadták egymás postai utalványait és bizonyos meghatározott időpontúkban számoltak el egymással. Nikila erre alapította egyik ötle­tét. Alikor egyszer ismét megszorult pénzben, el­küldte egy bizalmas emberét Triesztbe és felada­tott cimére Cetinjéből egy tízezer koronára szóló postautalványt. A megbízott felvette a soha fel nem adott pénzt, másnap hajóra ült és elhozta Nikitának Cetinjébc. Ezt az ötletet másfelé Is olyan eredményesen kultiválta Nikita, bogy euró­pai botrány készült kirobbanni. A botrányt a cár hárította cl, aki egy orosz államtanácsot küldött cl Montenegróba, bogy az ő terhére rendezze bal­káni rokonának postai ügyeit. A másik üzletet kizárólag a monarchia rová­sára bonyolította le Nikita. Afonlenegrönak nem volt önálló valutája, hanem valamilyen régi egyezmény alapján a mi pénzünk volt odalent, vagy ha jobban- tetszik, odafent forgalomban. Egyszer Nikita azzal az iristanciával fordult a közös pénzügyminisztériumhoz, bogy szuvereni­tásának kidomboritása cinién engedjék ineg neki, bogy a saját képmásával díszítve néhány darab egvkoronás't és ötkoronásl veressen. Az ügy Fe­renc József elé került, aki méltányossági szem­pontból honorálta uralkodótársának szerényke kérését. De a gavallér Ferenc József nem ismer­te eléggé Nikilát. Nikitának, mikor a kérést elő­terjesztette, már a zsebében vult valamelyik pá­risi nagy ötvösmester ajánlata, hogy hajlandó a koronásokat darabonkint harminc centimesért, az ötkoronásokat pedig egy frank ötven eenlime­sért szállítani. Ennél kilünöbb üzletet képzelni sem lehetett, Nikita rendelte a inaló perpert és veleki perpert bis gromobuj és minthogy a vi­szonosság alapján az ő pénzét minálunk is elfo­gadták, elárasztotta az czüstpénzével egész Pa! ináeiat és Hercegovinát. Ha szuksége volt akár­mire, csak leszalajtotta valamehik emberét Cat­taróba és harminc korona értékű montenegroi pénzen megvásárolta azt. aminek száz korona lett volna az ara. Eav darabig csak ment ez a t> t L" M Á G y A R Ö P 5 Z Á G VASÁRNAP, ím ÁPRILIS 21. mulatság, de azután ki kellett tiltani a Nikita képmásával ellátott pénzeket a monarchia4 terü­letéről. A legmulatságosabb esetet egyik idegen kö­vetség magas rangú tisztviselőjével kapcsolatiban mesélték Nikiidről. Az illető ural Nikila kitün­tette vfalamclyik rendjelének második osztályával. A rendjel kecskebőrből volt, pukfongból és csil­logó üvegből. Iliu ember léiére nem is rakta fel, haneni Becsben rögtön megcsináltatta vulódi aranyból, igazi kövekkel és agy ment el a kitün­tetést megköszönni. Nikitának olyan szeme volt, mini a sas. Azon­nal észrevette, hogy előtte hajbókoló-ur nem az ii pakfongos és üveges kecskebőr rendjelét \ i. seli. Egyszerre megvillant - az egyában- valami Végighallgatta a simára csiszolr köszönő beszé­det és méltóságteljesen válaszolt: — Kedves tanácsos ur, most, hogy jobb.'i mérlegelem az ügyeket, a/l látóin, hogy ön ak­kora érdemet szerzett nz országa e- az én orr:-•>• gom közötti baráti viszony kimétyilése' körül, hogy munkássága a rendjel második osztályával nincsen eléggé honorálva. Engedje- meg. ho."y kitüntetését az első osztályra cseréljem kL Szólt s a következő pillanatban már le is szedte a drágaköves kitüntetést a taná'csos mel­léről és felcserélte az úgynevezett első osztály­ra. Nem volt nehéz, inert nz íróasztalának fiók­jában mindig volt belőle egy néhány. Az utolsó Nikita-lörtéiiet, amelyet cl akarok mondani, már nem Montenegróban, hanem Bécs­ben eseti meg s mint feltétlenül szavahihető sze:n­és fültánu, néhai Sarkotics vezérezredes mesélte el nekem. Alikor Nikita különbékcujánlátot tett a monarchiának, úgynevezett tábornagyi tanácsot tartottak Bécsben Ferenc József személyes elnök­lete alatt. 'A jelenlevő magas katonai méltósá­gok egymásután szóltak hozzá a kérdéshez, töb­bek között Krobatin hadügyminiszter is. Előadá­sának során a szájából véletlenül kiszaladt a jól ismert név: — Der Nikila... * Tovább nem folytathatta, mert Ferenc Jözsr) felemelte a ceruzáját és nyugodt, de határozott hangon, amely rendreutasításnak Is mcgfelcit, ki tanította a hadügyminiszteréi: — A hadügyminiszter ur bizonyaiá Miklós Ude és vidám nem ismer többé fájdalmai ASPIRIN toteíwrr-'^^l C s a ka- Ság^-y k« f e s z tfe I valódi

Next

/
Oldalképek
Tartalom