Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-13 / 59. szám

Káli a y Miklós kormánybiztos nyilatkozata a Délmagyarország munkatársának az Alföld-öntözés hatalmas készülőben levő és elkészült munkálatairól (A Délmagyarország budapesti munkatársától) A Mária Valéria-utca 10-cs számú ház kapujában ugy méreteire, ruint kiállítására nézve szerény tábla ezzel a szöveggel hívja föl a figyelmet: /Magyar Királyi Országos öntözésügyi Hivatal*. Az ház az egyik biztositó intézeté. Valamikor az foglalta lo minden emeleten valamennyi helyiséget, ma pedig a harmadik és negyedik emeleten cz a nemrég fölállított intézmény dolgozik, amely jelentőségben messze túlszárnyalja az utolsó évtizedekben élctrehivott majd valamennyi állami intézményünket. A harmadik emeleten balra szerény polgári ajtó fölött találjuk azt a fölirást, hogy /Elnök* s az előszobában az elnökre, a kiváló K á 11 a y Miklósra jellemző finom légkörben fogad egy figyelmes és balkszavu asszony, akinek az ősmagyar nevével sokat találkoztunk IIcrezeg Ferenc egyik világhíres színdarabjában. Kállay Miklós az alkotásban kimagasló emberek lebilincselő egyszerűségével és kedvességével fogad, hellyel kinál meg és az ország sorsának nagyjelentőségű átalakítását előkészítő nagyszerű munkájáról, amelyhez hasonlót kevesen végeznek, ezeket az érdekes dolgokat mondja: — Magyarország már a háború előtt Európának lcgnagyobbaráuyu viziinunkálatait végezte el. Hárommillió hektár az a terűlet, amit Szécben y i István kezdeményezése óta, közel száz év alatt, részint az árvizektől mentesítettek, részint a belvizektől fölszabadítottuk és a termelés szolgálatába éllitottak elődeink. Ez területileg nagyobb munka, mint amit egész Nyugateurópa, még Hollandiát is beleszámítva, ilyen munkát végrehajtott. Húzott csatornáink és emelt töltéseink üoszszusága pedig nagyobb, mint egész Európának, megint csak a tőlünk nyugatra fekvő országokat számítva, ilyen munkája volt. — Széchenyi azonban már akkor is megmondotta, hogy a vizek megrcudszabályozása utáu következik a második föladat: a vizek hasznosítása. — Ez kétirányú: az egyik a hajózás, a másik az öntözés. — A magyar kormány uj programjában egyelőre 80 milliós beruházással öntözési müvek létesítését határozta el, ami azonban több vonatkozásban uj hnjózóutak létesítését is magával hozza. Röviden összefoglalva a tervet; az, Alföldön előteremtünk a Tiszahói különböző rendszerekkel mintegy 150.000 hektárnyi terület öntözéséhez szükséges vízmennyiséget, Ez a csatornarendszer azonban több, mint öOO.OOO hektárt uralna, hogy az öntözéses gazdálkodás megfelelő forgókban legyen gyakorolható. Ugyancsak ezek a müvek teremtenek még 200 250 kilométer uj hajózási utat és a Tiszántúlnak * hajózását úgyszólván teljességében megoldják. — Ilyen nagyarányú munka természetesen, különösen Magyarországon, de nagyságánál fogva bárhol máshol is, igen nehéz műszaki kérdéseket ivet föl, amelyek közölt első helyen c szeszélyes vizhozamu Tisza vizének éppen a legszárazabb periódusában, a nyári időszakban való nagymenynyiségü kivétele a legfontosabb és a legkényesebb kérdés. Terveink erre vonatkozólag megvannak, ezek kidolgozása, n. fölmerült megoldások közötti választás cs döntés a folyó év föladata. a felejthetetlen, legszebb filmet: RAJONGÁS r„ 7, o v-s Rondöiet a Ténnap közhírré lőttük, hogy legújabb ercsztésünkkcl, a Gbre Gábor visszatér tzimü ügön mulatságos és kellemelös, szájunkize szőreid való vidám kalaudozásokkal mögjelenünk az összves érdekűitekkel, nevezetössen: Eén magara, ti<>F E ti VROP. biró ur, Lcpend község erdemős .birája, Durbinta sógor, Marisa leány zöm . . . na, mug a Kátsa tzigány legközelebb a BELVÁROSI nagymozgoldába, abun is hangos filmöo bemutatjuk mindazon mulatozásainkat és vidám kalandozásjuinkal, aniellik mindegyike Ügön nagy vigaszsága leszen a szegedieknek Lössz itt drága mulatság, nagy haliolázás, muzsika, jókedv, niiögyébb. Mindönki gyüjjöu el, vögyo mög idejében a bilétát egész házatájának. Ugy lögvön, ahogy mondtam. tiöre tiábor biró ur, n ni a. f. — Megkönnyíti a dolgot, hogy a Kárpátalja visszakerülésével pompás lehetőségeink nyilnak víztárolók létesitcsfre, amelyek nagy energiatermelési lehetőségeket is rejtenek magukban. Ezek azok a tervek, amelyeket tiz óv alalt meg kell valósi tanunk. — Jelenleg elkészült, illetve folyó év nyarán teljesen készen lesz a Körös folyónak hajózhatóvá fétrlo egészén Rckésig. A Hortobágy—Berettyó csatorna árvizkapújának clkészitésc is befejeződik cs megindulhat az öntözés a ttszafüred karcagi mintegy 60 kilométer hosszúságú főcsatorna által uralt körülbelül J0 ezer hektárt kitevő terület negyedrészén, amit. erőmüvei fogunk másodpercenként 6 köbméter vízzel táplálni. Ez tulajdonképpen óriási arányú kísérleti telep, mert itt akarjuk a magyar földet, a magyar termelést és a magyar földművelő gazdát is kipróbálni és megtanítani az öntözéses gazdálkodás minden esinjára-binjára. DKL'M ÁGY A'R ORSZÁG szerda, 1910 március 13 — Befejezésül csak annyit, liogy JEagyarország folyton gyarapodó népessége mellett rövid időn belül fölmerülhet a lehetősége annak, hogy csakugyan önellátásunkat fenyegetné veszély, ha termelésünket neiu fokoznánk. Mert 96—98-as népsűrűség mellett nem tudunk ezen a területen a mai száraz gazdálkodás mellett annyit termelni, amennyi népünk ellátására és clkcrülheíctlcu mezőgazdasági kivitelünk lebonyolítására szükséges. Végeredményben Magyarország kerckepi 6 millióhektárt kitevő szántóföld területéhez viszonyítva csekélynek látszik az a terület, amit öntözni rögünk és nem kielégítő a föntebbi, szempontok bo: sem, dc csak röviden közölhetek egy számítási, amelyik azt mutatja, hogy a tervezett öntözések a Tiszántúl szántóföldi területéinek 7 százalékát teszik ki s ezen öntözéses gazdálkodással az eddigi termelési volumentnek 15 százaléka termelhető, amelynek az értéke viszont az egész tiszántúli termelés értékének 8(1 -85 százalékára tehető. — A szociális jelentőségei ugyancsak nagyok a dolognak, mert az öntözéses gazdálkodás a mai munkásszükségletnek többszörösét veszi génybe s az Alföldön sajnos, oly sok törpebirtokból olyan egységeket csinál, amelyeken egy család megtalálja a megélhetést. / .. \ A kultuszminiszter megvonta a fönntartói jogot a Tunyogi-gimnáziumtól Március 16-án be kell zárni az iskolát - A szülők küldöttségben kérik a minisztertől, hogy a gimnázium 300 diákja a tanév végéig folytathassa tanulmányait (A Délmagyarország munkatársaiéi) Több Jiiiut négy évo tartó pedagógiai és iskolapolitikai harc végződött bo legalább is egyelőre azzal n kultuszniiuisztcri határozattal, amely egyhetes határidővel megvonja a tanítási jogot a Tunyogi-intézct néven ismert szegedi magángimnáziumtól, amelyet a rendelet értelmében március 16-án bc kell zárni függetlenül attól, hogy iskolaév közben szűnik meg a sok vitát és harcol megért iskola műlzödése. A miniszter végzését lictfőii kézbesítették ki az iskola tulajdonosának, Tuiiyogi-Csapó Jánosnak, aki kedden délutánra szülői értekezletet hívott összo az iskolába. Az egybegyűlt szülőkkel ilt közölto Tunyogi-Csapó, hogy előreláthatólag ez az utolsó ilyen értekezlet, mert bo kell mutatnia a miniszter hétfőn kikézbcSÍIctt végzését, amely elrendeli, hogy az iskolát március 16-i hatállyal bc kell zárni, meg kell szüntetni az előadásokat, inert az iskolafenntartói jogot megvonta. A bejelentés nagy föltűnést keltett nemcsak pedagógiai körökben, hanem elsősorban a szülök között, akiket meglepetésszerűen ért a, bejelentés, mert legnagyobb részük nem volt informálva az előzményekről cs arról, hogy ilt ncni váratton intézkedésről van szó, hanem egy négy éve húzódó ügyről, illetvo azokról az ellentétekről, amelyek először vizsgálattal jártak, majd különleges .intézkedéssel, az engedély időrölidöro való meghosszabbításával, míg végül is az eljárás a mostani határozattal végződött. Tunyögl-Csapó János az 1931—32-üs tanévben kezdte ol működését Szegeden, amikor a Rudolf-téren rendezett be lakást arra a célra, hogy középiskolás diákokat fog oktatni. Nyolc növendékkel kezdte iucg működését, de mar elindította azt a mOzgalmat, hogy nyilvános oktatásra engedélyt kapjon. Szándéka az volt, KORZÓBAN Mára prolongálva végérvényesen utoljára TEXAS A száguldó fantom 11. 'befejező rész. hogy intézőiét létesít. A következő évben megkapta az ideiglenes engedélyt a nyilvános jogú munkához cs mivel ckmk reklámmal dolgozott, hamarosan megszaporodott növendékeinek száma. Egyro nagyobb ambícióval dolgozott és 19lil-ben már. önálló iskolát létesített, a Vúsárhelyi-sugárut 2. szám alatt. MnködésQ nyomán állandóan szaporodott diákjainak száma. Főként olyan diákok jelentkeztek, akik korábban valamelyik szegedi középiskolába jártak. Így többször előfordult az a. holyzot, hogy a Tunyogi-gimnázhimban több volt a felyüoszlólyos diákok szúrna, mint uz alsóosztátfyösotic, holott rendszerint a középiskolákban fordított a helyzet abból a természetes jelenségből folyóan, hogy a felsőbb osztályokban Önmagától szelektálódás áll elö és nem folytatják azok a diákok tanulmányaikat, ukik megelégszenek a középiskola négy osztályával, vagy később önmaguk jönnek rá, hogy nehezükre esne a felsőbb osztályok elvégzése. Igy azután az utolsó években mái; háromszázra nőtt, az iskola diákjainak száma, ami példátlan számarányt jelentett a szegedi iskolai viszonyok közepette, hiszen egy-egy közület által fenntartott iskola létszáma sem nagyobb átlagosan 450—500-nál. Amíg így tartott a létszám emelkedése, állandóan tartott az ideiglenes állapot ós az iskola fönntartásáért vívott szívós küzdelem. Az egyik vizsgálat után a minisztérium, addig is, amíg végleges döulést hozna, állami igazgatói rendelt az iskola étére, ez az igazgató vezette az intézet működését a legutóbbi tanévben is. A helyzet azonban nemcsak a hivatalos eljárásokban és küzdelmekben csúcsosodott ki, hanem közben a nyilvánosság elölt is szokatlan SZÉCHÉNYI MOZI Március 13, 11. 15 én, szerdától péntekig A legszebb magyar film! MÁRIA NÖVER dráma. Főszereplők: SZÖRÉNYI EV A .IÁVOB. UAL SVÉD SÁNDOR (•ÓZON GYULA BEKKY LILI MALI GERÖ Előadások 5, 7. 9 Pénteken 3, a, 1. 9 órakor