Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-13 / 59. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda 1940. III. 13. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP Megkötötték Moszkvában a finn-orosz békét ü finnek átadtak a S/ovjefuek a karéliai földszoros! Yiipurfval cgijon és tamaszponfof enged elnéznék Ifangö szigetén Oaladíer érdekes bejelentése a szövetségesek segítési szándékáról, amely a finn segélykérés hiányában nem valósult meg Kedden estefelé izgalmas órákat élt át Eu­rópa. A nyugati fővárosok rádióállomásai kü­'önböző forrásokra hivatkozva jelentették, hogy a moszkvai finu—orosz tanácskozáson megegyezés jött létre. Az angol rádió 18 órás híradásában stockholmi megfigyelőjének azt u jelentését sugározta ki, hogy Finnország és S/ovjeloroszország között a megállapodás meg­történt. A szerződést azonban nem írták alá, a föltételek még nem ismeretesek. A londoni orosz követség egyik tisztviselője ezeket je­lentette ki kedden este: — A finn—orosz tárgyalások jól haladuak előre, de még nincs végleges eredmény. A nyi­latkozó ahhoz a hírhez fiizle a megjegyzést, amely szerint Moszkvában létrejött volna már * megegyezés. Ezzel szemben a Reulcr-iroda értesülése szerint kedden délután 18 órakor a finn rádió közölte, hogy alaptalanok azok a hireszlelé­-ek, amelyek szerint Szovjetoroszország és Finnország megegyezett volna. Megerősíteni látszott a békekötésről szóló hí­reket a Reuter-ügynökségnek az a jelentése, hogy Chamberlainnek az alsóház hétfői ülé­sén a finnek megsegítése ügyében elhangzott kijelentését közölték a finn kormánnyal. Hiva­talos helyén 'megállapították, hogy kedd délig válasz nem érkezett erre a segitségi ajánlatra. Londonban ugv tudták, hogy a finn bizottság még mindig Moszkvában tartózkodik. A ko­penhágai rádió szerint a helsinki rádió kedden délután a következőket közölte: A külföldön elterjedt híresztelésekkel kapcsolatban fölha­talmazták a finn távirati irodát annak köz­lésére, liogv Moszkvában a tárgyalások tovább folynak. A finn bizottság még mindig Mosz­kvában van. Az eredmény ni ép néni ismeretes. Az állításoknak és cáfolatoknak ebben a bi­zonytalanságában érkezett késő este a német távirati irodának az alanti jelentése, amely el­sőnek állította teljes határozottsággal, hogy Moszkvában megkötötték a békét és nmeivel megerősített a Havas-ügynökség hasonló crlel­mü távirata is. Békeszerződés Viinuri és a karéliai földszoros átengedése árán Moszkva, március 12. 'A' német távirati iroda jelenti: 'A finn -szovjetorosz tárgyalá­sok, amelyek péntek óta Moszkvában folytak, kedden este békeszerződés megkötéséhez ve­zettek a Szovjetunió és Finnország között. Helsinki, március 12. A német távirati iroda jelenti: A finn—orosz békeszerződés leg­fontosabb pontjai a következők: 1. A hadniüve lelek azonnali beszüntetése mindkét részről. 2. A karéliai földszorost Viipurival együtt átadják az oroszoknak. 3- Finnország katonai támaszpontot juttat a Szovjetuniónak Hangö felszigetén. Orosz határ, március 12. A Tlavas-iroda jelenti: A szovjetrádió jelentése szerint a ffzovjctorosz—finn békeszerződést aláírták. Angiid és Franciaország csaK a finnen fölhívására vári, hogij elindíthassa csapafall Páris, március 12. 'A Havas-iroda jelenti:" A képviselőház kedd délutáni ülésén Daladicr miniszterelnök nyilatkozott a finn események­kel kapcsolatban, — Franciaország — mondotta — az élére került azoknak a hatalmaiénak, amelyek hozzá­járultak althoz, hogy Finnországnak hadianya­got szállítanak. Franciaország Helsinki kérel­mére a legkorszerűbb bombavető repülőgépeket küldte Finnországba. Daladicr beszéde további részében fölolvas­ta a fiuu kormány és Manncrheim tábörnagy köszönő táviratait, majd így folytatta"? — A hadianyag azonban nem lesz elegendő Finnország megmentésére. Fölmerült a kérdés, hogy küldünk-e embereket1 Erre azt válaszol­tam: igen, embereket is fogunk küldeni. Feb­ruár 26. óta az expedíciós hadtest francia Csa­patai összegyűjtve kiképzésben állanak. A két nagy La Manche csatornabeli és óceáni kikötő­ben igen sok hajó áll készen az indulásra. Az angol kormány az ember- cs hadianyagban kül­dött segítség igen nagy részét magára Vallatta, szinte megsokszorozta erőfeszítéseit abból a célból, hogy embereket küldhessen Finnország­ba. A francia diplomácia a semleges baráti kSf­mányokra cjjcl-nappal nyomást gyakorolt. Az emberanyagsegitség Csak akkor lehetséges, ha Finnország részéről erre föl kérés történik. Köz­vetlen fölkérés Finnország részéről sem Fran­ciaországhoz, sem pedig az angol kormányhoz nem érkezett. Még várom ezt a fölhívást. Fölolvasta ezután Daladie? azt S levelet, amelyet Holma párisi finn követhez február 27.cn írt és amelyben ezeket mondja: Néhány nap óla várjuk, hogy a finnek fölhívást intéz­zenek hozzánk, hogy mi valamennyi rendelke­zésünkre álló eszközzel segítségükre siessünk Daladicr ezután a finn követhez intézett le­velében rámulat arra, hogy tud arról a nyo­másról, amelyet Svédország gyakorol Finnor­szágra. de ismételten mcyerösifette, hogy Fran­ciaország hajlandó nyomban Finnország segít­segéré sietni XVI. évfioluam 59 szám flz önkormányzat körül Keresztes-Fiseher Ferenc dr. belügyminisz­ter 1939 május 13-án Kaposváron tartott beszé­dében többek között kijelentette, liogy elenged­hetetlennek tartja a községi autonómiák élén­kebbe tételét, megszabadítva attól a béklyóktól, amelyek között ma van. A belügyminiszter be­szédéből kitűnt, hogy a kormány bolátta az utóbbi húsz év túlzott centralizációs közigaz­gatásának súlyos hátrányát és programul tűz­te ki a. kormányzati decentralizáció megvalósí­tását. Erro a bejelentésre az egész ország föllé­legzett, hiszen a minisztériumoknak nem az a föladata, hogy közigazgassanak, hanem, hogy kormányozzanak. Mindenki kíváncsian várta, lio'gyau akarja a kormány ezt a kérdést gya korlatilag keresztülvinni! Kézenfekvő lett vol­ua az a megoldás, hogy a kormány az önkor­mányzati testületek hatáskörét két rószqo oszí­ja. Az egyikbe tartoznának azok nz ügyek, ahol az önkormányzati tostülotek, illetve tiszt­viselők, mint az állami közigazgatás emberei járnak el. Erro már; van is példa az államosí­tott számvevőségi szervezetben. A másikba azok az ügyek tartoznának, amelyok tekinte­tében az önkormányzat au&onóm szervei füg­getlen hatáskörrel bírnának. Ilyenformán léte­süluo egy csorbítatlan aútetnómiával biró ön kormányzati testület, amely azonban kizárólag1 a törvényhatóság speciális érdekű, helyi vonat­kozású ügyeit intézné. Szabatosan kellene kö­rülírni, hogy melyek azok az ügyek, amibon az önkormányzat önmaga dönt ós amibe sz ál­lami közigazgatás legfeljebb bsak taná<ísadó szervként szól bele, dc se jobbra, se balra döntő. befolyást nem gyakorol. A közigazgatás úgy nevezett racionalizálása csak czekulán képzelhető el- A máBodik lépés problémája sem újkeletü már, időnkónt állan­dóan fölvetődik, hogy az antonóm közigazga­tási egységek tisztviselői választás, vagy kine­vezés útján nyerjek-e megbízatásukat. Tulaj­donképpen tehát a. közigazgatási tisztviselők szelekciójáról van itt szó. Jelenleg a kiválasz­tást a törvényhatóság gyakorolja anélkül azon­ban. bogy az egységes voks mindenki vélemé­nyét. fedné. Akármeunyím is hangoztatják az önkormányzatok védői, hogy pártpolitikát nem szabad a városvezetésbe vinni, minden válasz­tásnál a többségi párt akarata jut érvényre. Minthogy az autonómia élete állandó változás­nak van kitéve, a. törvényhatósági bizottsági tagok — mondhatnók szünet nélkül — ki van­nak téve a pályázók ostromának. Legutóbb Szegeden a polgármester Írásban tiltotta el ;i korfccskedést, bár maga is tisztában volt vele, hOgy ezzel a tilalommal még enyhíteni is alig tud a gyakorlaton, nemhogy megszüntethetné. Ennok' a következménye azután az, hogy a ki­választás alkalmával nem mindig érvényesül a köz érdeke. A hibás szelekció beláthatatlan veszélyeket ro.it magában, tízegeden ez az igaz­ság kétszeresen nehezedik a. közvéleményre, mert ez a város az utóbbi tíz cv alatt, a Statisz­tikai Hivatal megállapítása szerint, emberben és értékben egyaránt, kétségbeejtően vissza­esett. Ezt a. várost meg kell állítani a. lejtőn, amíg nem késő. Egy yáros vezetőréteget a In kosság legjobbjainak kell alkotni. A közigaz­gatás élére a legkiválóbbaknak kvll kerülniük, hiszen tőlük függ a város fejlődése szellemiek ben éa anyagiakban egyaránt. Tolul, függ a. la­kosság jóléte, vagy nyomora, előrehaladása, \agy elmaradottsága. A szelekciót tehát az 8az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom