Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-10 / 57. szám

MAGYARORSZÁG Vasárnap 1940. III. 10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfolnavn 57. sráin lisztéit Szerkesztő Ur, városban élő ember vagyok", minden érdeklődésem, kedvtelésem, hivatásom és szórakozásom ideköt a villanyfényhez és aszfalthoz, az íróasztalhoz és a kávéházhoz. Számomra ez a város nem is a körtöltésnél, de a Tisza Lajos-kőrútnál végződik. Anyuyira itt élek a város szívében s annyira itt él a város az én szívemben. Megvallom őszintén, amikor a „jobb útra tért" Délmagyarország megkezdte tanyai cikkeit a bosszankodásának bizonyos nemével kezdtem szemlélni a tanyai problémáknak térfoglalását azokon a hasábokon, amelyek a városi ember érdeklődésének és tájékozta. tásának kielégítésére vannak szánva. Mit érdekel engem — gondoltam magamban — a esengelei orvos, a mórahalmi por, az ásotthalmi út, a fehértói birkalegeltetés problémája. Számomra ismeretlen világ a tanynv ilág, amely távoláll tőlem lélekben, érdeklődésben és geográfiában. De meg kell vallanom Szerkesztő Ur, az első cikkek már missziót végeztek, nem is a tanya népének megsegítésében, hanem a városi polgárság fölfogásának, ítélkezésének helyes irányba terelésében. Valamikor nem is titkolták azt a türekvást, hogy a tanyát intézményekkel ellátni városellenes cselekedet, mert minél több hivatalt kap a tunya, annál jobban segítjük elő au'tafrchiáját. A tanya népét be kell kényszeríteni a városba, mert a város kereskedelme és ipara számára csak így tudjuk biztosítaui fogyasztását. Ez a kor és ez a fölfogás a lányit a város gyarmatává akarta tenni és a tanya népét a gyarmati lakosság sorsáru akarta kényszeríteni. Az öpzésnek es rövidlátásnak ez a korszaka lezáródott. Ma már tudjuk, hogy minél jobban emeljük a tanyai, nép életszínvonalát, minél jobban könnyít jük-életföltételeit, annál jobban szolgáljuk a város érdekeit is. Fogyasztóvá és vásárlóképesssé kell tenni a tanya népét, ha azt akarjuk, hogy táplálhassa városa iparát és kereskedelmi életét. S az ipar foglalkoztatásán és a kereskedelem táplálásán keresztül eltartója legven a szellem munkásainak is. De ennek belátása: nem volt elég, meg kellett mutatni azokat a föladatokat is, amelyek betöltése orvosolni tudta a multak mulasztásait s ki tudta jelölni a jövendő kötelességeit. S ebben látóin annak a fölvilágosító munkának rendkívüli borderejét, amelyet a Délmagyarország egy esztendeje végzett és végez. Testvérré tenni várost- és tanyát, akik egymással bizalmatlanul álltak szemben, akik mindegvíke csak azzal törődött, hogy a város gondoskodásában többet foglaljon le magának, mint amennyit a város a másik félnek juttatni tud: azokat közös munkára, közös erőfeszítésre, a jóvátétel jóságos engesztelésében egyesíteni várost és tanyát; ezt a törekvést ismerjük fel a Délmugyarország munkájában és hivatásában. Ma már olt fartok*, liogy kezdenek jobban érdekelni a tanya problémái, mint a városé. Ma már tudom azt is, hogy a tanya kérdései nem maradhatnak a városi polgár Stockholmi olasz jelentés szerint részleges megegyezést kötött a finn és az orosz kormány Ha kezdi meg római tárgyalásait Ribbentrop Angii a felfüggesztette a német szenet szálSité olasz halókra vonatkozó blokádot Ribbentrop német külügyminiszter, Sviuhufvud volt finn államelnök és a hesseni herceg római utazása foglalkoztatja a stockholmi béketárgyalások által fölkavart európai közvéleményt. Ribbentrop látogatásai összefüggésbe hozzák a finn—orosz békekisérlclekkel, ezenkívül — amint mondják — a német külügyminiszter megbeszéli Cianova! a Németország és Olaszorszag között függőben levő összes kérdéseket, tehát az angol szénügyet is, Welles európai látogatását a kél államnak Szovjetoroszországgal való kapcsolatát és a közelkeleti helyzetet. lla érkezik Rámába Ribbenlrop Roma, március 9. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter vasárnap délelőtt érkezik meg Rómába, ahol Ciano gróf külügyminiszter fogadja az olasz külügyminisztérium vezető tisztviselőinek az élén. Ilibbcntrop a Villa Madama-ban száll meg és nyilván hétfőn este utazik vissza Németországba. Vasárnap délelőtt megbeszélést folytat Ciano gróffal és valószínűleg délután lesz látogatást a Dúcénál, a Venezia-pulolában. A római politikai világ érdeklődésének középpontjában Ribbentrop utazása áll. Ami a római látogatás eredetét illeti, a (jiornulc d' Itália tudósítója szerint Ribbenlrop római útját maga Hitler vezér és kancellár határozta el és ez az elhatározás egész hirtelen történt. A Piccolo jelentése szerint hivatalos magyarázat az, hogy Ribbentrop a Dúcéval és Cianoval megbeszéli a háborúval kapcsolatos legégetőbb kérdéseket és a német—olasz együttműködés problémáit. " • Az olasz sajtó igen nagy sziv élyességge! üdvözli a német külügyminisztert. A lapok magyarázó közleményeikben elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy nem rendkívüli esetről, hanem normális látogatásról van szó. Ennek a jelenlegi helyzetben természetesen különleges jelentőséget kell tulajdonítani. M egész Háborús kérdés megvitatásra kerül Rámában Berlin, március 9. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter 30 lagu kísérettel utazik Rómába. A külügyminiszter látogatása előreláthatólag húrom napot vesz igénybe. Német politikai körökben ugy tudják, hogy a külügyminiszter római megbeszélései általában három pont körül forognak majd: 1. Az orosz—finn béketárgyalások". Németország kezdettől fogva ellene volt a háború bárhol való kiterjesztésének, éppen ezért szívesen látná az orosz—finn liábora békés befejezését. Oroszországi liir szerint a karjalai földszorost. Hangő félszigetét és Petsamo kikötőjét, valamint Mannerheim tábornagynak a hadsereg éléről való távozását követel! Finnországtól, ennek ellenében elismeri Finnország függetlenségét. 2. Az északi kérdés általánosságban. Német vélemény szerint a finn—orosz békekötés keresztülhúzná a nyugati hatalmaknak a hábora kiterjesztésére irányuló törekvését és ezért nem tartják lehetetlennek, hogy a nyugati hatalmak nem riadnak vissza a Norvégián és Svédországon való erőszakos átvonulástól sem. hogv ilyen formában ezt a két északi államot belekénvszeritsék a háborúba. . > 3. A nvrugati háború kérdése. Berlinben hangoztatják, hogy Ribbentrop határozottan iskVdVtelésének játékos eszközei. Eddig, aki Yegígkoc - zott a bajai országúton, magát tanyai kérdések szakértőjévé nevezte ki s aki tudta, hogy hol végződnek a királyhal-; mi tanyák és a szabadkai földdel melyik kapitányság szomszédos, az már mást nem is engedett szóhoz jutni, amikor tanyai kéjdésekről esett sző. A mi tanyai szakértőink közül ugyan hányan rótták a barázdát a tanyai magyarral, ugyan bánván hallgatták meg fájdalmas panaszkodását, bánván tudtak lenézni a tanya életének mélységeibe. „Állottam vizednek mélységei fölött" — mondta Arany János Dentéra gondolva, de állottunk é mi valaha a tanyai életnek mélységei fölé mielőtt hozzászóltunk azokhoz a kérdésekhez, amelyeknek jószándékú amatőrjei lehettünk csupán. A falukutatás nagy konjunktúrájában foglalkoztunk-e azzal, hogyan él a szegedi tanyai magyar, mit tud dolgozni, mit tud termelni hogyan tudja terheit viselni s hogyan I tud birkózni az irtózatosan megnehezedett élettel? "A haszonbérlők élete eddig Csak á haszonbér magasságán és behajthatóságán keresztül érdekelte a várost és ki vette észre, hogy megmozdul a tanyai föld és az elégedetlenég néma fájdalmában vonaglanak a szívek és barázdák? A Délmagyarország a legnemesebb és a legtermékenyebb munkára vállalkozott, amikor annak a távolságnak megrövidítésére vállalkozott, amely idegenné tette egymás számára a városi és tanyai magyart. Én mélyen tisztelt Szerkesztő Uram a magam — ahogy most mondják — szemléletének változásán keresztül érzem annak A munkának áldásos voltát, amelyet a Délmagyarország kezdeményezett. Ma már sokkal világosabbak kötelességeink, mint kevéssel ezelőtt voltak s ebben nz átalakulásban a legjelentősebb része a Délmagyarurzúg zsurnalisztika! tevékenvséucuek van" Fogadja érte rajtam és tollamon keresz tül a megértő és tisztánlátó városi polgár sásr elismerését % hálós köszönetét. "