Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

4 «"Pffll MUM DÉ! M AKVAROR«7TN fentek, 1940. március f. TAVASZI kabátjára, kosztümjére, ruhájára széo, divatos qombokat rendkívül olcsó árban csakis BECSE i-rté! Klauzál-tér 3 vehet. T-lefon: 2 0-9 3. kéri visszaállítani. Gombos István fölszólalásánnk elejcn lerög­zítette, hogy n kisgyűlési javaslatot nem fo­gadja el. A szegedi kisiparosság nyomorúságos helyzetét ez. a javaslat nem veszi figyelembe, különben a munkanélküliséget nem tetéznék adóemeléssel. Az iparosok adóprograsszivitáat kérnének, hu erre a törvényes Eendclkezések módot adnának . . . Közbeszólások: Nincs rá lehetőségi Gombos István í A legkisebb keresetű embe­reket mentesíteni kellene a pótadó és általá­nos kereseti adó fizetése alól. A város helyte­lenül gazdálkodik, ha ilyen nagy terhet hárít n polgárságra. Ml történne, ha az iparban, vagy a kereskedelemben a rossz gazdálkodás konzekvenciáit áthárítanák a fogyasztó közüu­ségrol Közbeszólás: 'Árdrágítás! Ezután arról bőszéit Gombos István, hogy a városi autóbuszüzem, ha rövid időre is, asöu­nal leállította a forgalmat, amikor az utakat belepte a hó, míg a magánautósok takarították a havat . . . Delire János dr: /refnyi-tptt autóbusz­üzem! . . . Gombos István végül azzal fejezte bo beszé­dét. hogy a város adja el a távolabb fekvő in­gatlanait a kisberlökuek. Balogh Péter sziutén az iparosság nehéz helyzetét baugsúlyozla. NiuCs muukaalkalom Szegeden, tehát nem érti, hogy a kereseti adó fölemelés© ruiro van alapítva! Titkafs Sándor dr. főispán 17 óra előtt né­hány perccel fölfüggesztette a költségvetés vi­táját és a folytatólagos közgyűlés kezdetét szombaton 16 órára lűztc ki. A szombati ütésen Kihirdetik az iileföségi bizonyítványok szabályrendeletét A szombati közgyűlés tárgysorozata új poutlul bővült. A belügyminisztériumból meg­érkezott az illetőségi bizonyítványok kiadására készült szabályrendelet, amelyet szombatou hirdetnek ki a közgyűlés előtt. A szabályrende­let szerint az illetőségi bizonyítványokért díjat kell fizetni, mégpedig a keresethez mérten 10— 100 pengőt. Akiknek nincs 4 cvi helybenlaká­eük, 10 pougőtől 1000 pengőig terjedhető dijat fizetnek az illetőségi bizonyítvány kiváltása al­kalmával. A szabályrendelet a kihirdetéstől számított 30 nap múlva lép életbe. (A Uélniiigyororsziíg munkatársától) Az olasz kultúra multhan gyökerező és mégis ifjú tűzzel, lendülettel telt életerejét, levegőjét hezta cl Sze­gedre. Itusso I.uigi professzor, a pisai egyetem tanára, aki néhány napon át a szegedi egyetem bölcsészeti karának vendége, volt és szellcuilöíté­v.etí előadásokat tartott az olasz nyelvvel ismerős közönség számára. Utolsó előadása után beszél­getést folytattunk a kiváló olasz tudóssal, nkl nemcsak szellemi kitűnősége, do egyéniségével, megnyerő modorával igen rokonszenves képvise­lője is a baráti olasz nemzetnek, A modern olasz: tudós Külső megjelenése sem ududeuuapi. Sokkal magasabb és kuresubb, mint urailyenpek délolasz honfitársait általában ismerik. Clesprofilu arca és meleg, derűs fénybe® ragyogó szeme azonban olaszos jellegű. Beszélgetés közben gyakran föl­villan két sötét szeaio és rendkívül kifejező erő­vel kísért szavalt. Nem olaszosnak Ismert sajá­tossága az is, bo© beszélgetéséből hiányzik a csevegő könuyedség; ba válasza több egy rövid mondatnál, azonnal művészi formába öltözteti mondanivalóit s beszéde u© hangzik ilyenkor, mint egy lelkes előadás kiragadott része Személyére vopatkozó kérdéseinkre szűkszavú VÁLASZOKAT .KJ, de. nincs biztatásra szüksége, ami­kor tanulmányaira és — aiui uiost beuuönket lej­Menyasszonyi paplanét készítem -Unióu is) BOKOR PAPLANIPAR­©ál POLGÁR U ÍJ. Legszebb munka, olcsó árak! Atdolaozást olcsón vállalunk! SZEMÜVEGET tökéletes munkával, szolid áron SANDBERG cégnél, Széchcnyi-lcr 17 szám TAVASZI KALAPDIVAT V. Vlncze Mária kirkatában Tisza Lajos körut 42a. Unió-tag. Alakítás legszebben! »Jobbkaromban egy csomó könyvet szorongatok, balkaromban pedig öt gyermekem kapaszkodik...« Heszclgctcs Russo Luigi professzorral, aki csodálatosan szépnek és mélysége­sen emberinek ismerte meg Magyarországot inkább érdekel — ma©arországi élményeire lor­dul a sző: — Szicíliai szülotésii vagyok, tanulmányai­mat Pisábau végeztem, öt évet töltöttem Ná­polyban, do már barininc év óta Firenzében é|rk és toscanainak érzem magam. Végigküz­döftem » világháborút, fiatalon nősültem és nagy családdal áldott meg az Ur . . . Pisai tanítványaim e© alkalommal ugy ábrázoltak egy karikatúrán, bogy jobbkaromban egy cso­mó könyvet szorongatok, balkczepibo pedig öt gyermekem kapaszkodik — mondotta moso­lyogva az olasz professzor, majd büszkéu ki­hangsúlyozta: — Egyszerű, szerény életemet mindig a munka és a család között osztottam meg. A beszélgetésnél jelen volt V á r a d y Imre dr. bölcsészctkari dékán, az olasz nemzet lelkes ba­rátja és irodalmának kiváló ismerője, aki fölemlí­tette, ho© Russo Luigi professzor gazdag mun­kásságának eredményei hazai szakkörcinkbeu is ismertek. A professzor szelidm elmosolyodott és u© hallgatta Várady Imre dr. véleményét repre­zentatív könyveiről, mintha az elismerő méltatás neui is őt ilietne. A modern olasz elbeszélőkről, a na© szicíliai regényíróról; Giovnnni Vergarúl és a nápolyi lélek legrokonszenvesebb irodalmi ki­fejezőjéről: SaJvatoro di Gfacoinóról irt könyvel­vei kapcsolatban csak annyit jegyzőit uicg, ho© ezek ifjúkori Írásai . . . U© éreztük, bo© ua©ol>b súlyt helyez a kri­tika módszereiről irt na© elméleti müvére, iro dalomlörténeli arcképeire és azokra a kritikai tanulmányokra, amelyeket Bocaocio és Machia­velli munkáümk kiadása kőiül végzett MdByarorsíáf; őszinte barátja Rűsió professzor szívesebben baszál a nagy olasz filozófushoz: Benedetto Crocehoz fűződő barátságáról, akinek őszinte tisztelője és híve, de auélkül, bogy tauitványának volna nevezhető. Hozzá való belső kapcsolatai mégis pályája kez­detétől fogva állandó irodalmi harcokba kever­tek, amelyeket azonban tnindig a legmagasabb elvi alapon ugy tudott végigküzdeni, ho© ellen­felei — még a politikailag elfogultak is — tisz­telettel veszik körül. Érdeklődésünkre, ho© mikor jutott először összeköttetésbe magyar szaktársaival, nagy len­dülettel a következőket mondotta: — Harmadszor vagyok most Mugyarorszá­gou. Llöször 1931-ben a Nemzetközi Irodalom­történeti Kongresszus alkalmából voltam Bu­dapesten Benedetto Croceval együtt, aki bár niagu is akkor volt először Budapesten, ki­váló kalauzom volt Magyarország történeté­nek és Budapest műemlékeinek megismerésé, ben. Hat cv múlva, 1937-ben ismét csak néhány nupot tölthettem szép fővárosukban és Debre­cenben, amelynek gyönyörű, modern ©©ete­mét őszintén megcsodáltam. Harmadik utam: a mostani, messze meghaladja élményebben én tapasztalatokban az előző kettőt. Csodálato­san szépnek és mélységesen emberinek talál­tam ezt az országot, de minden igyekezetem­mel azon leszek, bo© Magyarország felöl szerzett ismereteimet a lehetőség szerint el­mélyítsem, hogy no a néprajzi és tipikus ér­dekességeknél álljak meg. E© ország igazi egyénisége nem abbau rejlik, amit az idegenek sajátosnak találnak rajta, bauem erkölcsi, intellektuális, érzelmi cs politikai életében. Ezekhez a szellemi gyö­kerekhez lehatolva beszélhetünk e© ország megismeréséről és ezekből táplálkozhatik a népek között kifejlődő igazi barátság A külső benyomások, amelyeket Magyarországon sze­reztem, a. lehető legkedvezőbbek, do minden alkalmat fölhasználtam arra, ho© mélyebbre* tekintsek és igy nemkevésbbé örvendetes é3 maradandó ismereteket gyűjtöttem. Köteles­ségemnek fogoui tartani, ho© amennyire olasz nyelven hozzáférhető Magyarország tör­ténete és különösen az utolsó 50—60 esztendő irodalma, alaposan áttanulmányozhassam ég odahaza hangoztassam, milyen jelentős kultu­rális értékeket termel ez a kitűnő nemzet. A kiváló olasz professzor kijelentette, bo© azzal az óhajjal és reménységgel távozik Magyar­országról, ho© az olasz illetékes körök fi©elmét hathatósan sikerül majd fölhívnia számos olyan körülményre, aniely eddig a két ország kölcsö­nös megismerése érdekében kifejteit munkából a legjobb akarat ellenére is kimaradt — Különös hálát érzek a szegcdi egyetem bölcsészeti karának professzorai, u. rektor és n többi karok tanárai iránt, akik lekötelező szlvélycsséggel segítségemre voltak abban, ho© minél gazdagabb anyagot gyüjthessek ahhoz a beszámolóhoz, amelyet »Viuggio in­tellettuale in Unglicria* eimen szerelnék mi­nél előbb nyilvánosságra hozni. Ainikor elbúcsúztunk Russo Luigi professzor­tól, ugy éreztük, bo© a baráti olasz nemzet kö­réből ismét egy őszinte szószólót nyert benne Magyarország- p) M O S T JELENIK MEG Dulin Elek dr. miniszteri tanácsosnak, a m. kir. miuiszter­eloökségi sajtóosztály h. vezetőjének hézag­pótló könyv® A hatályos magyar saitóiog ciuiü u.©szabású munka a megfelelő iua©a­rázatokkal a Sajtókamara kiadásában. Ez a mü nemcsak a sajtót cs a jogásztársadal­mat érdekli, hanem azokat a vállalatokat és intézményeket is, amelyeknek bármilyen kap­csolatuk van a sajtóhoz. ARA 5 PENGD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom