Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-31 / 72. szám

TAVASZRA Is mindennel ellátta az IMO Iroda: Klauzál tér 5. 120 cége Kérjen könuvecshét! zott a faluba a bizöttséff. Autónk ur. „állomás" apró földszigete előtt állt meg. Az állomási egy földbevert karó, amelybe kapaszkodni lehet, hogy az ember a sáron át no csússzék a vízbe és egy deszkaszál, amely arra szolgálj liogy az ember egyensúlyát vesztve, a sáfostnlpú cipő miatt mégiscsak beleessék. A megindulásnál a „lóvonat" röglön kisiklott, a liúzúlánc kikapcsolódott s a ló vonal nélkül ügetett el a sínek között- Időbe teH, amig visszahozták. Esernyő a vizek fölüli Az óföldeúki úton, amely nem is út, hanem rizzel telt csatorna, láttuk egyébként azt a képet, amelyet .,nngyaU"-uak szoktuk nevezni a városiak a amely megérteti azt, högy az élet egyszerre játszik a könnyel ós mosollyal. Giímiesizmában haladt egy öreg gazda a bokán fölül érő vízben. Csattogott, cuppogott lába alatt a TÍZ, fölcsapott a tahijára, amelyet egyébként rnSdern impregnált vásaonkabát igyekezett védeni. S az öregabchSthatallan tengeren, a határtalan viz közepén esernyőt tar,tolt a feje fülé. És ncha nagyokat köpött a lába alatt folydogáló vízbe. Iilég a flegmatikus angol sem tud ilyen nyugodt lenni ... Estéré bebarangoltuk az igásT, a Csa nádpalotai határt. Háromezer hijldas tenger ptt, 600—800—1000 holdas óceán itt; víz mindenütt, ameddig ellát a szem. A mentési munkálatok folynak, nem lehet, liogy meghaljon a viz alatt a kenyér. Néhány napig hűvös, szeles idő kellene, mert a nap megmelegíti a vizet és cz megöli a csírázó gabonát. A gazdák most ilyen időért mondják cl naponta a „matrózok imáját" , • , Kalmár-Maron Ferenc Késeit •isírendtt ftteiMben szobaisstést, mázolást Is butorfényozé»t jutinyoo árban. Cágtulajdanoit Csányi Mihály Pduteia* ucca W. Telefon* \JLqpá*at! Holnap: ápütU h /lipAct a , Mondok napiá"-Uo>i szokás etexUUiál, a tecfatsÍHÓfó Sz-CpedcZt is nékántf CtyiseUn komoly. cLotoqiM (.1 Délmagyarörszág munkatársától) A vidámság, kacagás, tréfa és bolondos jókedv napja április 1-c már évszázadok óta. Talán a l'riss, könnyű tavaszi szellő hozta magával ezt a felelőtlen jókedv-napot, ntuikor miuden jóízű tréfa szakid és egymás rovására mulat az emberiség apraja-nagyja, különösen a vígkedélyü fiatalság. Mindenütt, úgyszólván az egész világon divat az április elsejei .,beugratás". Igaz, hogy ez, a divat néhány óvc kissé csökkenőben van, a mókás tréfqkedv, úgylátszik egyre inkább elhagyja-a válságos időket élő, túlságosan megkomolyodott embereket... Indogermán eredetű az áprdisi tréfa a i április l-éhez fűződő szg.káa indogermán eredetű és elterjedt már századokkal ezelőtt mindazoknál a ncpekucl, amelyek érintkezésbe jutottak uz indogemiáuokkal. Ncmotoi:szágbau 1631 tői kczdődőle-g ki tudják mutatni április első napjának tréfás szokását, amely még ennél is régebbi eredetű. Az április elsejei „NarreUtug" eredetét német forrásmunkák különbözőképpen világítják meg. Hétféle vélemény alakult ki a szokás eredetére vpuatkozóIag. A legelterjedtebb szerint az áprilisi változékony, szeszélyes és csalóka idővel vau összefüggésben az április elsejei bolondok napja. Ezzel szemben áll viszont, az a tény, hogy uz áprilisi beugratás szokása olyan országokban is igen elterjedt, amelyek áprilisi időxiszonya legkcvésbbé sem változóA t'olklore szívesen vezet vissza népszokásokat és hagyományokat egyházi eredetükre. Ilyen egyházi eredetet kimutató" magyarázat szerint április elsejének szimbolikus jellege van. Állítólag ezen a napon vitték Krisztust Kajafás főpaptól Pilátusig és Pilátustól Kajafésb"z. Inticn származik az a mondás ís: FoitUustót Pilátusig. Másik egyházi eredetre utaló magyarázat azt hangoztatja, hogy Júdásnak, az árulónak ezen a napon volt a születésnapja' és a természet ezt a napot szeszélyes, szeles. változékony idővel bélyegzi meg miuden :• (téridőben. Az embernek pedig íöl kell vérteznie magát ezen a napon miuden gonosz dolog ellen s az áprilisi tréfákkal szoktatták hozzá magukat az emberek ahhoz, hogy ne liigyjeuek a gonoszoknak... Más tudományos megjelölések szerint az április elsejei tréfnnnp a római borszakból maradt vissza, a Quirinália ünnepségének hagyományaként. Vsiuét más forrásmunkák az indiai ,,Huli"-ünnep maradványának tekintik április elsejét. Érdekes auuuk az 1530. évi április felsőjének története is, amely az augsburgi birodalmi gyűléssel nazza kapcsolatba április tréfaosináló napjának eredetét 1530-ban április elsejére* hívtak össze Augsburgban a birodalmi gyűlést és ugyanakkorra publikálták, hogy „pénznapot" is tartanak. A. pénzügyek- akkor nagyon rosszul álltak a birsidalomban, a küiöuféio érvényes és nemérvénycs pénznemek között teremtett lélek sem tudott kiigazodni. Erre a napra — április l ére —. ígérték, hogy a pénz körül rendet teremtenek. Persze meginddrtak a spekulációk, az akkori tőzsdén, a pénzváltó púitok ni elleti adtak-vettek, csereberéltek cs a pciiznap április 1-én .elmaradt. Ezen a napon vége-hossza nem volt az ugraíásokuak, amelyeket i( spekulánsok rovására Aiigsbufgban elkövetlek. Az egész birodalom ezen a jólsikerült áprilisi tréfán nevetett. Szeged a tréfacsinálók hazája Szeged ősidőktől fogva a tréfák, gyilkoshumorú bcugralások és történetek cldorádúja vglt. Talán sehol széles o hazába u nem tréfáltak még annyit egymás rovására az emberek, mint Szegeden és környékén. A szegedi ucp kegyetlen és agyafúrt tréfuesináló-1'ajta, itt tulajdonképpen nem egyszer volt egy évben április elseje, hanem egész esztendőn keresztül azon törték a rég mull időkben eleink a fejüket, hogy uihcl tréfálhatnák meg jóburútjukat, szomszédjukat, atj afiuikat és — pláne! — haragosaikatSajuos, ez a tréfás, mókás kedv lassan kihal a szegedi népből. Már Kovács János is följegyzi 191)1-ben megjelent „Szeged és pépe" című munkájában, bogy az áprilisi tréfák Szeged környékén kiveszőben > annak.A magyal) nép körében leginkább a tavassi beköszöntése fölött érzett örömmel hozzák összhangba az áprilisi tréfa-napot. Uj életre kel a természet: melegen süt a nap, tavaszi szél borzolja a fák ágait éa az expbereknek bolondos jókedvük támad- Jókedvükben aztán egymáshoz átttzeíjgetnek: „Csiti-biri kan Wrcb, 'A bolondot küld előbbi" Szeged környékén április 1-én korareggel jöunek a gyerekek ezzel a tréfás versikóvel s azután küldik a bolondot, április bolondjáti jAprilis bolondja. Hónap lesz az Utója!" Szegeden sok felejthetetlen élget emlegetnek, persze nem csak április 1-ével kapcsolatosan, hiszen — amint már ondílettoin — a régebbi időkben minden nap áprilisi kedvük volt errefelé az embereknek. Igy a.z április elseje jelentősége nálunk tulajdonképpen elsikkadt és nagyobbszabású, direkt áprilisi tréfára nemigen emlékeznek az emberek. Színházi körökben mesélnek egy kedves áprilisi esetet. Jópár évvel ezelőtt történt meg fíözsó Istvánnal, a színházi gondnokkal. A sziuéeznépség megtréfálta, hirdetést teltek az újságokba ilyesféle szöveggel? „Lifpa névre hallgató kiskutyám elveszeti. Hasonló kedves, okos kiskutyát magas áron vásárolok." Mondanunk sem kell, hogy már feggol korán, 7 óra tájban (ele vcílt a színház épülete Csaholó, ugató, szűkölő, vonyító cbuépscggol. Mindenki, akinek Csak volt nélkülözhető kutyája, sietett vele a színházhoz, hogy „magas árou" túladjon fajta. Persze nem vettek észre a hirdetésben megjelölt Lirpa név fordítottjának: april-náb a jelentőségét... Egész nap „kulyavásár" volt a szegedi VárSsi Színházban, egymásnak adtak uz ajtókilincset a kutyatulajdonosok. Este 7 órakor a megtréfált szinlmzgondnok nem bírta tovább, kifüggesztett egy táblát: „Kutyát már vásárol la m!" Azon az estén minden hely meglelt a színházban kutyatulajdonosokkal. Node... egyszer volt csak Szegeden a színházban kutyavásár... Aktuális áprilisi tréfa: vadvizkorminybiztosság *.. Igen sokan emlékeznek még arra a 8—10 óv előtti osetro, amikor Szeged vadviszabályozó kormánybizottságot kapott április elsejére. A kormánybiztos Vdrdnszky László miniszteri tanácsos volt cs az összes fővárosi lapok beszámoltak arfől, hUgy a Duna—Tisza-közén most márt: végképpen megszűnt a vadvizek árvizveszedelntc... Ez az „áprilisi tréfa" akkoriban komoly dolog volt... Most., hat óv után jövünk rá igazán, amikor ismét fenyegetőén aktuális a yadvizok áradásának kérdése, hogy ez volt a legszomorúbb ánrilisi tréfa errefelé... íme, így tolakszik előtérbe egyre inkább a komoly problémák „elviöcelése", ami pedig nem tevmészeto a magyar embernek. És így lesz lassan a múlté az áprilisi tréfák kedves, vidám szokása Szegeden és környékén, az ősi mókák, tréfák földjén... Tréfára föl hát szegedi fiatalság. De hagyjuk, hogy kivesszen ez a jóízű, kedves szokás és mi ismét szegényebbek legyünk néhány szívbeli kacagással, néhány gondűző felej tbctel len, tavaszi tréfa meleg ragyogásával ... Csányi Piroska Mubutor, lakberendezés legfinomabb kivitelben készül Kocsis Ferenc müaszlalosnál. l'odor-u. 23. LUCZAJÓZSEF hciiociesio veDutís/.llld Rühoc/u'ír tiróf HiebcísDerfl ifr (volt (itzeilo ter) Kezinczu ulca 10 szám Gyors unna, ocso arak.