Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-21 / 65. szám

ORSZÁG Csütörtök. 1940. III. 21. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. finomam OS. szám I közigazgatás egyszerűsítése y Sokat hallunk mostanában a közigazga­tás racionalizálásáról. Teleki Pál gróf mi­isuszterelnök a multnyári választások előtt «nindenütt aláhúzottan hangsúlyozta, hogy jti közigazgatásnak alkalmazkodni kell az élethez, a gyorsabb tempóhoz s a tisztvise­lőknek legyen bátorságuk ahhoz, liogy egy­egy aktát saját hatáskörben véglegesen el­intézzenek. Számtalan esetet tudunk, amelyből megállapítható, liogy a miniszter­elnök szavai itt is, olt is termékeny talajba hullottak. A közigazgatás taposómalmábau elernyedt önbizalom rugalmasságot kapott, * poros aktákról fejek emelkedtek föl s a fásult lélek megérezte a zizegő papiroldala­k'oii az eleven élet szívhangjait. Aztán megállt minden, mert a gyakorlat egészen más, mint a szépen kitervezett el­mélet. Most is beleütközött a jóakarat a rendszer kínai falába, amelyet megmászni »cm lehet a XX. század emberének a föl­adata. A gyökeréig kell lemenni a bajnok ? kitépni közéletünk minden megnyilvánu­lásának talajából. Tüneti kezeléssel, fölületi átrendezéssel segíteni itt már nem lebet. Hogy a közigazgatás mai menetéről min­denki tiszta képet nyerjen, bemutatjuk ma­gát a rendszert. Fejezetünkben azt e címet is fölhasználhatnék: amíg egy akta a köz­igazgatásban eljut odáig . . . Kezdjük a legegyszerűbbnél. Állampol­gári kötelességét mindig pontosan teljesítő Szegedi Polgár kérvényt szerkeszt. Kisebb­méretű tatarozásra szorul a házacskája és az építkezési anyagok lerakására egy-két •négyzetméternyi köztérhasználuli engedélyt kér. Kövessük a kérvény útját. Az első ál­lomás a polgármesteri iktató. Itt az egyik tisztviselő szignálja cs ellátja számmal. Egy másik tisztviselő beírja az iktató­könyvbe. Egy harmadik tisztviselő beírja a mutatókönyvbe, majd a kiadókönyvbe, amellyel az aktát kikézbesítik az illetékes ügyosztálynak. Ide egy altiszt viszi. Az ügyosztály iktatója átveszi, újból beiktatja, szignálja az előadóra s annak elintézésre átadja. Az előadó két perc alatt meghozza a ha­tározatot. Az előadó a határozatot aláíratja az ügyosztály vezetőjével s most már előadási ív kíséretében visszaadja az ügyosztály ik­tatójának. Az ügyosztály iktatója kivezeti, beírja egy átadókönyvbe, amellyel egy al­tiszt leírás végett elmegy a kiadóhivatalba. Ttt ismét iktatják s rászignálják valame­lyik gépírónőre s beírják az illető gépírónő munkakönyvébe. A gépírónő leírja a hatá­rozatot, vétívet készít, kivezeti nz elintézett aktát a munkakönyvből és visszaad ja a kiadóhivatalban lévő kiadónak. A kiadó ki­vezeti az iktatókönyvből, a fogalmazványt beírja a levéltár részére szolgáló átadó­könyvbe, a határozatot pedig beírja a kéz­besítőhivafal átadókönyvébe. Az akta útja tehát kétfelé vált. A ' levéltár kézbesítő­könyvével az altiszt lemegy a levéltárba, ott ismét iktatják és úgyuevczctt levéltári sorszám alatt ellevéltározzak. A határoza­tot pedig, amely a félnek, Szegedi Polgár­nak szól, elviszi egy (másik) altiszt egy (másik) kézbesítőkönyvvel, a kézbesítő) u­i.vatalba. Itt ismét beiktatják. S aszerint, Elhúzódik a francia kormányválság Reynaud kapott megbízást a kormányalakításra, de még Daladiernek is vannak esélyei Izordáit ismét támadták az angol repülők Sylt-szigetét A finn—orosz békekötés következtében tá­madt helyzet tovább bonyolódik. Szerdán dclplőtt bekövetkezett a francia kormány na­pok óla várt lemondása, llaladicr miniszterel­nök a kamara hajnalig tarló titkos ülése utáu, annak ellenérc, bogv a képviselők többsége bizalmat szavazott kormányának, délelőtt 10 órakor az E!yséc-palolál»a ment cs benyújtotta a kabinet lemondását Lebrun clnökiick. A köztársaság elnöke elfogadta a lemondást és nyomban megkezdte a tárgyalásokat a ve­zető politikusokkal a kibontakozás erdekében. Amíg a szövetségesek ilyen módon készü­lődnek az előreláthatólag erősödő háborús te­vékenység fogadására, addig a fegyverek sem pihennek. Sylt-szigeténck az angol légierő ál­lal kedden megkezdett bombázása hajnali 5 óráig tartolt. A reggeli órákban egymásután hazatért repülőgépek azt jelentették, hogy a bombák jelentékeny károkat okoztak a hor­nnmf vizircpulötámaszpont és a Híndenburg-gát építményein. Amikor a repülők a szigetet fl­hagyták, kct repülőgéphangár égrtt. Egy an­gol repülőgép nem tért vissza kiindulási he­lyére, Wood tadugyi miniszter beszámold!*! a Sult-szigei elleni támadásról London, március 20. A ltculer-iroda jelenti: Sir Kin^slcy ÁVood légügyi miniszter az alsóházban tájékoztatta a képviselőket a Sylt-szigct elleni támadásról. Kijelentette, hogy a repülőtéri hangá­| rokat tőbb találat érte, a bombák fölgyújtottak az épületeket, úgyszintén kigyulladtak az olajtartá­; tyok. A mólót, a keskenyv ágátiyu vasutat és a tá­maszpont többi részét is találat érte. A szerda reggel végrehajtott földeri tőrepülésck megerősítették az éjszakai támadással elért ered ményrket. A reggeli földerítésben résztvett repü­lőgépek sértetlenül tértek vissza. Szerdán is lámoáfáh nz angolok a SuH-szigcfcl Koppenhága, március 20. A holland távirati irőda jelenti: Tocuderből érkezett hír szerint szerdán reggel 9 óra tájban újabb légitámadást figyeltek meg Sylt-szigct ellen. Robbanásokat és heves tüzelést lehetett hullani. Ugy látszik, hogy a körülbelül egy óra hosszat tartó-táma­dást hat egymást követő roham formájában hajtották végre. Moszkva, március 20. A Sylt-Sziget fölött délután 3 órakor élénk légi tevékenység folyt. A 67,igvt fölött több repülőgépet láttak és a légvédelmi tüzérség is erősen tüzelt.,Közelebbi részletek még hiányozunk. London, március 20. Itt semmit sem tudnak qrról, hogy az angol repülőgépek szerdán dél­után ujabb támadást intéztek volna a Sylt-szi­get ellen. Ii nemetek szerint eredménytelen volt a $ylt sziget elleni támadás Berlin, március 20. Az angol repülőgépek­nek a Sylt-szigct ellen intézett szerda éjjeli tá­madásáról illetékes helyről a következő rész­leteket jelcutik: A támadásokat egyes gépek, yagy kisebb kötelékekben inSzgó repülők hajtották végre, összesen kb. 15—20 gép. Az azonnal és sikere­sen föllépő német légelháritás azonban bármi­lyen katonai siker elérését megakadályozta, mert majdnem minden ledobott, bomba a lev gerbe, némely pedig beépítetlen területsávra esett. Csak egy lakatlan épületet talált el, dc a hogy Szegedi Polgár melyik városrészben lakik, rászignálják a kerületi kézbesítőre s beírják kézbesitőkönyvébe. A kézbesítő kiviszi a határozatot a Szegedi Polgár-hoz, aláíratja a vétívet s a fél nyugodtan meg­kezdheti az építkezést. A közigazgatás gé­pezete azonban nem áll meg. A kézbesítő, a kézbesítési hivatalban kivezeti a vétívet saját könyvéből cs átadja a kézbesítési hi­vatal vezetőjének. Ez a hivatalnok ismét kivezeti a darabot a kézbesítési hivatal ik­tatókon y véből és a vétívet elküldi a polgár­mesteri hivatal iktatóbivalalához. Ttt, löt­jegyzik, hogy a vét ív visszaérkezett és le­kiildik a levéltárba, ahol „előiratozzák", természetesen nem a régi számmal, mert így tálegyszerű lenne, hanem külön sor­számmal. Ugy-e, milyen egyszerű az egész? Alig kell hozzá 2—3 hét. De varinak bonyolultabb esetek is, ami­kor a szakhivatal véleményét is ki kell kér­ni. Az adminisztrációs körbe-körbe ját ék egy 'centiméterrel sem rövidebb, vagy hosz­szabb. csupán nz időrendben történik némi eltolódás. A fönti példa ugyanis — ismé­teljük — a legegyszerűbb. Erre vonatkozó­lag a szabályrendelet tételes rendelkezése­ket tartalmaz. Dc ha egy-egy fogalmaz­vány nógy-öt ügyosztályon megy keree/tük vagy számvevőségi javaslatot is igényel, mar lényegesebben változik a helyzet. Az. egészet, pedig a rövidség kedvéért úgy nevezik, liogy a közigazgatás egyszerű­sítése, ahol a fogalmazási tisztviselő saját hatáskörében két perc alatt érdemi hatá­rozatot hoz, csak éppen az oda-, meg a visszavezető labirintusban vesződik el mer­hetetlen sok energia, jószéúdék és idegié rusztó pepecselés. Ezt kell elsősorban is megszüntetni s csak azután beszélhetni!I a közigazgatás igazi racionalizáláséról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom