Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-14 / 60. szám

il z&MKeresztes szolgála! mcgszemzfséíe? Somosai-telepen Is meglndol a fohozotí egészségügai és szociális mnnka M Országos Kttzegfózségugiji Intézel vezetéfe Szegeden (A Délmagyarörszág mnnkalársálól) Szerdán délelőtt Szegedre érkezett Gadl András Kálmán dr egyetemi magántanár, közegészségügyi főfelügyelő, az Országos Közegészségügyi Intézet vezetője. Vitéz Tóth Béla dr. tiszti főorvos és Mészáros Ferenc dr. tisztiorvos társaságában Gaál András Kálmán dr. a Somogyi-telepen fölállított zöldkeresztes egészségügyi szolgálat körülményeit beszélte meg. A zöldkeresztes egészségügyi intézmény fölállításával a Somogyi-telepen az egészségügyi és szociális szolgálat intenzivebb mértékben indul meg. Annakidején, amikor 1926-ban tj zöldkcreszles egészségvédelmi szolgálat kezdődött, csupán fal usi és tanyai települési hatáskörben végzett egészségügyi szolgálatot. Ma már olt tart a zöldkeresztes egészségügyi védőiem. bogy fokozatosan ldteriesztr áldásos működését a városokra is. Nagyon valószínű, bogy a fejlődés közeli stádiumában tnagábaolvasztja majd a Stefánia Anya- és Csecsemővédelmi Intézetet is és együttes erővel küzdhet majd anuak a nagy célnak az elérése érdekében, araelvct Johan Béla dr. belügyi államtitkár vimül adott legújabb könyvének: (ivógvnl a magvar falu. Elsősorban vitéz Tóth BéLa 'dr. tisztifőorvos aktivitásának érdeme, bogy a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat kiterjesztése alkalmával. éppen Szegeden állították föl a város területén először a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot. Március 1. óta a Somogyitelepen a Ili. utca Síí. szám alatt működik a I

zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat. Mészáros Ferenc ar. tisztifőorvos fölügyelete mellett; a szolgálat vezetője: S c h ü t z Sára. Somogyi-telepen most indul meg a lakossúg egészségügyi kataszlerezése. Dc az egészségügyi szolgálat mellett gyakorlati kiképző helye is lesz a soinogyilelepi zöldkeresztes egészségügyi körzet a szegedi zöldkcreszles kiképző főiskolának, ahonnan — amint ismeretes — a harmadik évben egy-egy kerületbe gyakorlatra küldik a növendékeket. 'A mult században, amikor az egészségvédelem megindult, inkább karitatív jellegű volt. jótékonysági intézményt látlak benne inkább, mint szakszerű egészségügyi munkakört. Ma a helyzet megváltozott. A zöldkcreszles intézmény elsősorban a proegészségügyi szolgálatra van tekintettel s a szociális megsegítésnél inkább a fölkutató és tanácsadó szerepet tölti be, mint a közvetlen adakozóét Ezt mindenütt a társadalmi és szociális egyesületek végzik el a zöldkeresztes szolgálat útmutatása alapján. A zöldkeresztes intézmény legfontosabb föladatát abban lehet megjelölni, hogy ráneveli a lakosságot, törődjék saiát és körnvezele egészségi állapotával. Ezért van rendkívül nagy fontossága a Somogvi-tclepen megindult zöldkeresztes szolgálatnak. Szeged köruvékén most már harmadik zöldkeresztes nővér gyögvitja a magyar lakosságot, a röszke-«zenlmiliálvtelki, az átokIiázi és március l-lől kezdve a somogyitelcpí. R felvidéki magyarság szövetkezetei nemzetmentő munkáé végeztek a cseh uralom alatt JősseI királyi herceg elnököli az Mföldkulaló Blzollság szerdai ülésén (A Délmagyarörszág munkálársdióf) Az Alföldkutató Bizottság szerdán 18 órakor a városháza közgyűlési termében ülést tartott. Az ülésen József királyi herceg elnökölt ós megjelentek a város egyházi katonai cs pölgári vezelő egyéniségei. Az előadói emelvényen foglalt helyet József királyi bcröcg. az AIföldkülató-Bizottság védnöke, Kogutowicz Károly dr. ügyvezető alelnök, Gelei József dr. alelnök, Malcomcs Albert báró, az Egyesült Keresztény Liga felvidéki Csoportjának vezetője, .valamint az ülés előadója': Nagy FerenjJ, a felVidéki Hanza ügyvezotő-igazgntója. Az ülést József főherceg nyitotta meg; hangsúlyozta, bogy a visszatért Felvidék népének igen fontos problémájáról, a szövetkezeti problémáról lesz szó Nagy Ferenc ügyvezető igazgató előadásában. A legnagyobb ürömmel üdvözölte, högy Szegeden ilyen komolyan veszik a Felvidék problémáinak, gondolataínak megismerését és kifejezte azt a uézotét, hogy minél gyakrabban kellene az Alföld és a viszszatért Kisalföld városainak intelligenciájukat kicserélni, bogy ruiuél jobban megismerhessék egymást, mert a. húszevi elnyomatás a felvidéki magyarság fölfogásában, gondolkodásában különböző eltérést okozott, Csupán a nemzeti érzésben nem sikerült az elnyomóknak változást kiorőszakolníok. A királyi herceg ezután fölkérte Nagy Ferencet előadásának megtartására. Nagy Ferenc, a Ilanza fogyasztási szövetkezet ügyvezető-igazgatója mindenekelőtt vázolta azokat a körülményeket, amelyek szükségessé és ugyanakkor lehetővé is tették a Kisalföldön, a Mátyus-földóu ós a Csallóközben élő magyarság fogyasztási szövetkezeteinek megalakítását A cst'b elnyomatás alatt élő magyarság fölismerte, bogy fönnmaradásáért legeredményesebben ugy harcolhat, ha gazdasági területenyeszi föl a küzdelmet. Elsőizben 1923-ban akarták megindítani a szövetkezeti szervezkedést, azonban csak 1925-ben sikerült Ekkor 47 szövetkezet csatlakozott a mozgalomhoz és 10000 pengő körüli összeggel indult útjára a szövetkezeti mozgalom, amely később odafejlődött, hogy külföldön is ismerték és értékelték. Az előadó hangoztatta, hogy a kisebbségi tud«t nagy segitségtikre volt a mozgalom kiterjesztésében és elősegítette azt is, bogy sikerült a falvaknépének bizalmát mcgnycrniök. A cseh megszállás alatt több, mint száz szövetkezetet alakítottak és valamennyi csaknem önállóan végezte működését, mert egyik vezérelvük a dcceutralizácíó volt, ami a gyakorlatban nagyszerűen bevált. Részben önnek, részben pedig az áruellátás distribuciójának köszönhették, hogy a lehető legalacsonyabb rezsivel: a központban 3.5 százalék, a vidéken pedig 7.7 százalékos befektetéssel működtek a szövetkezetek, ami példátlan a kereskedelmi életben. Nagy Ferenc minden részletre kiterjedő, rendkívül érdekes előadásának egyik figyelemreméltó tétele volt * MAV ezállifásl tarifája és ügykezelése elleni kifogások hangoztatása. Az államvasút tarifája olyan magas, bogy tízszeresére drágítja a termények árát, az ügykezelésben pedig az a lcgsarkalatosaLb hiba, bogy nem engedik a hídmérleg használatát, ami évi 25.000 pengővel emeli lemét a felvidéki szövetkezetek kiadásait. Beszélt még a minőségi termelés fokozásának szükségességéről, amit a Hanza a megszállás ideje alatt már elért és azokról a kulturális értékekről, amelyeket a fogyasztási szövetkezetek segitségével emelt a kisebbségi sorban élő felvidéki magyarság. A 211) községet uiagábanfoglalő szövetkezeti rendszer 101 kultúrházat, rengeteg iskolát cinolt cs az egyházakat is jelentős támogatásban részesítette. A felvidéki szövetkezetek szeretnék továbbra is megőrizni szabad működésűkét, mert ebben vau az fga/í erő és nem a bürokratizálásban. A nagy figyelemmel kisért, nagyszerű előadást József királyi herceg köszönte meg és igen érdekesen mutatott rá azokra a tanulságokra, ameDECMÁGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1940 ÍIL lt lyeket mi, esonkaorsságbeii magyarok magánké vá tehetünk, sőt kell is, hogy megszívleljtluk. ilyenek elsősorban a decentralizáció kérdése. A Hangva-szövetkpzetet kell erre mielőbb rászorítani. A MAV tarifája sürgős reformra szorul, * főherceg fölkérte az Alföldkutató Bizottság vezetőségét, hogy kérvény formájában vigyék ezt az ügyet az illetékesek elé. Kiemelte még a minőségi termelés fokozásának szükségességét és azt az elsőrendű követelményt, hogy őrizzük meg a külföld előtt a magyar termények rangját. Befejezőül Kogutowicz Károly <lr. professzor mondott néhány szót, csatlakozott József kir. herceg észrevételeihez, majd azzal a bejelentéssel. hogy husrét után az Alföldkutató Bizottság folytatja felvidéki előadássorozatát, az ülést bezárta. Arvizveszfúelcm Csengéiéit és Szatijinazon (A Délmagyarörszág munkatársától) Csougeléről szerdán Véggel azt jelentették, högy a városi bérföldeket a jógtorlaszok miatt komoly árvíz veszed elem fenyegeti. Breinovic? Vilmos műszaki tanácsos írásban beterjesztette a polgármesteri hivatalhöz, bogy a Kelőé rcsatornáuak a vasúttól nyugatra eső kétkilonictoPes szakaszán keletkezett jégtorlaszok akadályozzák az olvadásokozta vizek ós vadvizek levezetését. Emiatt a viz kicsap ós Csengelén lefolyik a városi bérföldekro. A műszuki tanácsos szerint nrvízveszedclemről lóvén szó, a közerő kirendelése jogos ós szükséges. Ha a jcgtorla szokat eltávolítják, az árvízveszedeleni megszűnik. Hasonló panaszt közölt Pálfy József <lr. polgármesterrel a szatyinazi gazdák küldöttsége élén Csányi Sándor törvényhatósági bizottsági tag ís. 'A polgármester kiadta az utasítást, hogy a veszélyeztetett területeken az árvédelmi munkálatokat indítsák meg. Gyógyíthatatlan betegsége niiatt átvágta a nyakát és fölmetszette a hasát egy 67 éves magánzó (A Délmagyarörszág munkatársától) "Megrendítő öngyilkosság híro terjedt el szerdán délelőtt Szegeden. Magyar, Antal 67 éves magánzó Szent László-utca 5. szám alatt! lakásán harakirit követett cl. a sebészeti klinikára szállítás után a. nagy vérveszteség következtében meghalt. Magyar Antal ismert alakja volt a szegedi társadalmi öletnek. Néhány évvel ezelőtt még tevékenyen vett reszt magánvagyona kezelésének az intózósében, pár évvel ezelőtt azonban tüdőbaj támadta meg, nmi miatt az idős öregúr szótlanná, búskomorrá vált. Hoz zátarfozói előtt gyakran hangoztatta, liogy inkább megválik az élettől, semmint megvárja, amíg a hidegség végez vele. Az ismert magánzó végzetes szándékát szerdán a "reggeli órákban követto el, hozzátartozói szobájának a közepén hatalmas vcrlócsában fetrengve eszméletlen állapotban talállak rá. Magyar Antal hozzátartozói az idős úron talált sebekből arra következtettek, hogy reggel, amikor a házból mindenki eltávozott. Magyar Antal elérkezettnek látta az időt, hogy yégezzen magával, elővette borotváját, átvágta a nyakút, majd a hasát metszette föl. A megrendítő öngyilkosságról értesítettek a mentőket, akik a súlyosan sérült magánzót a sebészeti klinikára szállították, Magyar Antal azönban a műtét előtt — anélkül, bogy eszméletét visszanyerto volna — meghalt. Hátrahagyott búcsúlevelében azt írta, liogy gyógyíthatatlan tüdübaja miatt követte eJ lettét. március 15-i ünnepi ístsnüszielel uz uj zsinagógában pénteken este fél t> órakor Péutekeati istentisztelet a régi IcmplombaD ü órakor.