Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-02 / 26. szám

Pintek. 1940. II. 2. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. effoiuam 29. szám \ DalKáii-frícKeilet Ö nemzetközi frdekKMés köz€pponttdban vasárnap hlvalatos Közlést aűnűK KI a Konferencia eredményéről — NasijOániiáf l§ Katonai zOnánah iinlivánltoltáK a románon Megszolaltak a Maglnot- és a Siegfrled-vonal földalatti águnl li washingtoni orosz nagoKOvef az amcrihol KUloanmlnisziernei X finnországi frontokon változatlan rrfivel tombol a harc; Suomussalmi közelében, ahol két héttel ezelőtt siilyos vereség élte az oroszokat, ismét hcTes csaták doltak. A szovjetoroszok itt 20.000 főnyi katonaságot dobtak a küzdelembe. Heves légitámadás volt a Bollem-őböl nyugati partjain, Klajárvinél légitánudús vezette bo » szovjetgyalogság támadását, amelyet a finnek visszavertek. A karéliai íöldszorosan hét szovjet­hadosztály harcol. A nyugati fronton történő eseményekről Berlin •ízt jelentette, hogy egy német földerítő osztag Saarlaulcriitől nyugatra elpusztított • egy francia fedezéket. Egy német tengeralattjáró elsüllyesztéséről az angol admiralitás azt közölte, hogy a búvárhajót, amely egy kereskedelmi hajó ellen kísérelt meg támadást, rrpiilögép bombája süllyesztette cl. A legénység néhány tagját megmentették. Péntchen űtlzMt mcgKezdőűiK a BaiKán Konferencia Belgrád, február 1. A .Balkán-konferencia pénteken 10 óra 30 perckor tartja a külügy­minisztériumban az első ülését. A külügymi­niszterek egymásután kihallgatáson jelentek meg Pál kormánvzóhercegnél. aki ebédet ad a Ball kán-államok külügyminiszterei tiszteletére. Este a román nagykövetnél ünnepélyes vacso ­ra lesz. Február 3-án és 4-én délelőtt és dél után folytatják az értekezletet, vasárnap dél után pedig a sajtó képviselőit fogadják és föl­olvassák a hivatalos közleményt. Töröhország „Háborún Kívül álló", dc nem semleges Szófia, február L MTI. Saradzsoglu török külügyminiszter csütörtökön délután kíséreté­vel Szófiába érkezett. A pályaudvaron a török külügyminisztert Kiosszeivanoű. bolgár mi­niszterelnök fogadta. A két külügyminiszter 40 perces megbeszélést folytatott a pályaudvar várótermében. Saradzsoglu külügyminiszter 14 óra 40 perekor folytatta útját Belgrád felé. Kiosszeivanov bolgár miniszterelnök a bolgár­jugoszláv határig kísérte török kartársát, majd visszatért Szófiába. Ankara, február; 1 'A" Török TI arról ad bírt, hogy Saradzsoglu török külügyminiszter Belgrádba való elutazása előtt kijelentette, hogy Törökország a jelenleg folyó háborút I! lelően nem semleges, hanem. háborún kívA­álló ország. Naguhámja is Katonai zOna leff Nagybánya, február 1. Kolozsvár, Nagyvár fad és Mdramarossziget után Nagybánya cgés.i területének egy részét is katonai zónának minő', sitettéh A BBI (Ihhe Csáku hülitgiimlmsztcr neszedéről A hé j Amig az időprognőzis a hideg gyors Té­förését nem jelentette, szorongás nélkül le­hetett örülni a fehérbe öltözött város tün­döklő tisztaságának. Fehérbe öltözött min­den, a tetők tükrözték a napot, a fák púde­res parókájukkal, mint hajbókoló rokokó­dámák szegélyezték az utat g az utca lár­máját az aszfaltra lefektetett, hóval bélelt dunnák fogták föl. A város képe akkor a legünnepiesebb és legáhitatosabb, amikor mindent, ami földi, a bó fehér kárpitja ta­kar el szemünk elől. „És hull a hó s a hó hullása közben" —< őszünkbe sem jut, hogy ebből a szikrázó fehérségből közigagatási akta lesz, a hó­pelyhek aktaszámokká olvadnak szét s a munka Ínségeseinek az ínség munkáját ígé­rik. Máskor a nap is beáll az inségraunká­sok közé s egypengő ötvenfilléres napszám nélkül gondoskodik a hó eltakarításáról egymaga többet emésztve el a fölösleges hó tömegből, mint a hóemberek egész dan­dárja. Valami öröm mindig van a hó körül, az inségmunkás-örül az első hónak, a tiszt­viselő a hó elsejének. A fehér hóból csak most lett fekete gond, amikor olvadást jó­sol a prognózis és mérhetetlen tömege a víz­nek fenyeget azzal, hogy egyszerre csak megindul. A számvevő azt mondja, hogy nincs fe­dezet és befordul a másik oldalára. („Még Tovatefmeken is szépet álmodom", — mond­ja szabadon a falanszter Plátonja után.) A. köztisztasági hivatal egyelőre nem ér rá olyan problémával foglalkozni, mint a hó eltakarítása, ha egyszer a munkaközvetítő azt jelenti neki, hogy nincs elég cinbcr, aki a közigazgatás i'eleletmentesscge számára biztosítva van. Milyen különös azonban, hogy a nagy havazás első napjaiban a vil­lamosvasút több embert foglalkoztatott a •ó lapátolásával, mint ahányat a város föl tudott fogadni, úgylátszik, mégis lehetett embereket találni erre a munkára. A Du­nántúl újra havazik, a hidegcsökkenést ná­lunk is havazás előzi meg s mi lesz itt, ha egyszer cs nagy erővel beáll az olvadás? Majd á Széchenyi-téren valahogy csak' el­•zaudolinozunk akkor is s ha szénszünet ncin volt, legföljebb majd olvadásszünet lesz a városházán. De mi lesz Móraváros­ban, mi lesz a Cserepes-soron, mi lesz a So­mogyi-telepen s a város minden részében, ahol nem gondoskodnak sem a hő eltakarí­tásáról, sem a szennyvíz kellő mertékben történő levezetéséről. Az egyik utca sarkán pár ember kapar­ja a havat, de olyan szelíd megfontoltság­gal. annyi óvatos körültekintéssel, a meg­lévő állapothoz ragaszkodó olyan makacs konzervativizmussal, mintha az energia megmaradásának elvét igyekeznének de­monstrálni. Az utca másik sarkán már mas­irányú tevékenység folyik, lapátolják a ha­vat előbb kiskupacokba, azután kiskupac­ból pelielvsúlyű kupacba, pehelysúlyúból kisközépsűlyu, kisközépsúlvúból nagvkq­zépsúlyú kupacba, amíg végre eljut az utca másik oldalara. Ali ez a száguldás ahhoz képest, amilyen lassúsággal a jégkorszak­ban a norvég hegyekről letöredezett sziklák Berlin, február L A MTI jelenti! A „Berli­ner Börscn-Zeítung föltűnő Aéllitásban közli Csáky István gróf magyar külügyminiszter­nek a parlamenti bizottságok előtt elmondott brfszédét. Kámütat a lap arra, bogy Csáky Ist­ván gróf a bizottságokat a velencei megbeszé­léseidről cs az európai helyzetről tájékoztatta. Budapestnek azonban úgylátszik, nem szándé­eljntottak a ma németalföldi síkságra? A hóbuckák valósággal iramlanak ezekhez a vándorsziklákhoz képest! S úgylátszik, egy-egy hóembernek nem is szabad több havat megmozgatnia, csak annyit, mint amennyit közepes gyomorégés esetén szóda­bikarbónából elfogyaszt. A semmittevés lá­zas tevékenysége folyik, de mintha több volna a hó, amióta a köztisztasági hivatal komolyan foglalkozik a hó eltakarításával. Ez — mint Hamlet mondja, — nemcsak látszik, valóban az. Valóban több a hó, mert gondos házigazdák művi hóeséseket rendeznek, leveretvén a háztetőkről a ha­vat s több hó esik a háztetőkről, mint amennyit az 1400 kalóriás ebéddel megfize­tett emberek az utcákról eltakarítanak. ka, hogy külpolitikai természetű beszéddel dc'­keleti szomszédai elé lárja szempontjait. Ezt hangsúlyozza a PesteE Lloyd cikke is — írja w Börzen-Zeituug amely utal arra. hogy Ma­gyarország az építő, szilárd cs tarlós béke pú­litijeájüt követi és 'céljainak eléréséhez sem ogycsek, sem harmadik hatalom közvetítéséről nincs szüksége. De mi lesz, ha egyszer a nap melege i»j Beáll a köztisztasági hivatul alkalmazottai közé s megmulatja, liogy a hótakarítás te­rén mit lehet egy nap elvégezni. Ha majd a hólé ellepi az utcákat és tereket s ha majd nem lehet ellene védekezni sem az alacso­nyan fekvő házakban, sem a pincelnkások-| ban? Mennyi szenny, mennyi Betegség,j mennyi ragály, mennyi nyomorúság^ ter-1 jesztője lesz ennek a tündöklő luínak, cn-» nek a fehér ártatlanságnak elmúlása, ha a közigazgatás gyöngébbnek és bátortala­nabbnak bizonyul, mint a hópehely s nemi azt nézi, hogy mi az első kötelessége, ha­nem azt, hogy mi az utolsó fedezete. A agyj talán az árvízi hajósok szabadtéri bemuta-j tójára készülnek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom