Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-09 / 31. szám

péntek. 1940. H. o. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. evioluam .u szám 20© rK nagy lándzsarázóról, „az emberek vi­lágáról" írja valahol Emerson, a nagy ame­rikai gondolkodó: William Shakespeare ez emberiség zászlóját néhány mérfölddel előbbre tűzte ki a kaoszban, Igen, az em­bernek és az életnek ez a nagy szemlélője Hamlet tel és Macbeth tel, Learrel cs Zu­boly-ja 1 előbbre vitte az emberi megismerés, gondolkozás és fejlődés zászlaját, de ezt a zászlót hordozza mindenki és próbálja előbbre vinni néhány mérfölddel, vagy né­hány méterrel a káoszba, aki a jobb em­berért, az igazi erkölcsért, a tisztább meg­ismerésért és az emelkedettebb szellemért: kultúráért dolgozik, tollal, vagy ecsettel, késsek vagy vésővel, lombikkal, vagy vonó­val. Ezt a néhány métert, vagy mérföldet próbáljuk ma lemérni, Szegednek és a ma­gyar kultúrának ezen a jelentékeny ünne­pen, amikor azt az utat kell föltekinteni, amelyet a filharmonikusok meglettek az első bizonytalan hangoktól a maesti két­századik hangversenyig. IIúsz cv előtt kezdődölt a mariba né­hány lelkes és nyugtalan lélek hitéből és akarásából, tele hitetlenséggel, gánccsal, kishitűséggcl, akadályokkal, amelyek né­hány centiméternél már-már meggátolták a kezdeményezést, mintha csak a költő szó­lalt volna meg: Fülembe forró ólmot önt­setek, legyek az új, az énekes Vazul . . . mégis csuk száll új szárnyakon a dal, s ha elátkozza lelkem százszor Pusztaszer, mégis győztes, mégis u j és magyar... — cs ime, itt van a kétszázadik esténél: „világ­csodája, valaki az Értől indult el és befut n szent nagy Óceánba" ... A 200-ik este köszönti a fáradhatatlan munkát, a töret­len cs megújuló liitet, köszönti a magyar­ságért, egy város fejlődéséért vállalt meg­nemtörő áldozatos munkát, — cs a város köszönti azt a szellemet, azokat az eredmé­nyeket, amelyek átnyúlva a nappalok ne­hézségein, kezetnyújtva a tűnő éveken, új Isitartásra lelkesítve a csüggedőkct, létre­hozta a mai ünnepet, amely nemcsak Sze­ged ünnepe, do ünnepe az átfogó magyar­ságnak, az országnak is. A jubileum nemcsak azí a kétszáz eslct jelenti, amelyen több-kevesebb, a mullban inkább sokszor kevesebb hallgató figyel­hette egy szegedi együttes kísérleteit, aka­rását, fejlődését, dc jelenti azt a megisme­rést. amely új híveket toboroz a gondolat zászlajához cs jelenti azt az átváltoztató erőt, amelyre a zene képes, megtisztítani és fölemelni a csüggctcgfcjű, hallgatag em­bereket. Mert a zene a harmónia teljessége és végeredményben az emberi élet végső érlelnie is: a béke cs n harmónia. A zene, harmóniák és szimfóniák szólalnak a leg­közvetlenebb erővel az emberi lélekhez, amelyet fölemelnek a gondolatok és szép­ségek, a munka és az alkotás békéjébe. A zenei harmóniák terjesztése kullúrmunka. és lélckmunka; ime, itt van a mértéle, mi­lyen utat tett meg előbbre a kaoszban 20 éo 200 hangversenye . . . Ezért az űtért áll ma este meghajtott zászlókkal, ünneplő kedvvel, boldog tapssal egy város és mel­lette uz ország a szegedi zenekar előtt, amely a maga munkájával clőbbresegítelle .és vitte a szegedi' eletet a megismerés és a Anglia fokozza a Finnországnak nyújtott segítséget Ujabb orosz kísérlet a Mannerheim-vonal áttörésére — Chamberlain beszámolója az alsóházban — Milyen erős a levantei hadsereg — Német jelentés a tengeri háborúról Zön'dőn, íckruár' 8. Az orosz csapatoknak tíz nap óla tarló elkeseredett offenzívaidnak némi eredménye van a Mannerhcim-vonatnál, ameny­nyiben Viipuri itányában tért nyerlek. "A tér­nyerés vem jelenti a vonat áttörését, mert a Mannerlieim-erűdítmcuy több védelmi övből áll. rÁ Lailnga-tÓná] egy orosz síző csapatot visz­szavonulásra kényszer (leltek a finnek. Ezen a frontszakaszon 1500 embert vesztettek a szov­jetcsapatok. Külföldi önkéntesek is harcolnak a finnek mellett a sallai frontszakaszon, A há­ború óta 000 tankot vesztettek az oroszok. Chamberlain beszámolOia London, február 8. Chamberlain miniszter­elnök Csütörtökön délután elmondotta a kép­viselőházban szokásos heti beszámolóját. Meg­emlékezett a legfőbb haditanács utolsó üléséről. A legfőbb haditanács életbevágóan fontos esz­köze a. háború folytatásának. Bejelentette, hogy fokozzák a Finnországnak nyújtott segítséget. Megelégedéssel nyilatkozott a belgrádi értekez­let eredményéről. A katonai helyzetiül szólva megállapította, hogy a harctereken lényegesebb változás nem történt. Végül megállapította, hogy meg lehet­nek elégedve a háború eddigi eredményével, rendíthetetlen bizalommal, nyugalommal ős el­tökéltséggel lekinthotuck a jövő elő. Károly pármai herceg a finn haásereghen Helsinki, február S. A Havas-iroda jelenti: Az orosz légihaderő szerdán igen korlátozott tovékenységrt fejtett ki. BouAatámadás értő Kajaani városát. Több ház ós egy kórház ki­gyulladt, Három polgári személy, köztük egy orvos életét .vcsztello. Az egyes helyeken uz orosz repülök robbanó golyókkal lőtték a pol­harmónía fele. - ­„Az emberele vírágni" közé tartozik az avoni hattyú cppen úgy, mint aquinói Szent Tamás, vagy a weimari bölcs cs a fiórcnci énekes, Euklides és Pilhagoras, vagy Phi­tlcas cs Rodiu, Kopernikus és Marconi, Pasteur és Semmelweis, vagy Koch, Curie és Szent-Györgyi, de azok közé tartozik Beethoven és Mozart, Liszt és Chopin is, akik ,.az emberiség zászlóját néhány mér­földdel előbbre tűzték ki a káoszban". Es mennyivel inkább idetartozik a zenének minden építője cs alkotója, amikor éppen a zene hősei keresik a legzengöbb harmó­niákat a legkavargóbb kaoszban . . . Ma­dame Curie és Marconi életregényében ép­pen a közelmúltban olvashattuk mennyi fáradságos küzdelem, mennyi fáradhatat­lan kísérlet, mennyi összedolgozás, a névte­len segítőtársak mennyi önfeláldozó együt­tes munkája szükséges ahhoz, hogy néhány centiméterrel előbbrehaladjunk a mérföl­deken.- Mennyi névtelen niuiika, mennyi összedolgozás, együttes fáradság és közös kitartás volt szükséges ahhoz, hogy a zene­kar megtaláljon néhány taktust nz egész­hez, a harmóniához. A hősök emlékét ra­gyogó nevük őrzi az emberiségnek cs a név­telen társak éppen olyan hősök, akiknek mérföldjeit az együttes munka, kétszáz hangverseny hirdeti. Es hogy mi volt cz a húsz cv, kétszáz zenekari hangverseny, valójában csak ak­kor tudjuk fölmérni, ha arra a művészi lelkiismeretre és hitvallásra gondolunk, amelyet Kodály Zoltán fogalmazott meg világosan, aki u század elsőharmadáuak Advval együtt egyik legkimagaslóbb ma gyár költője. Kodály formulázta meg a ze­nei együttesek munkájának jelentőseget úgy, hogy valójában csak nz a munka sze­repelhet a!z eszményi értékmérőn, lanidfy} önmagából, a saját talajáról, a saját erői­bői való. Mert mii. érne a megismerés cs az átformálás értékmérőjén, ha nem volna húszéves és kétszázéstcs zenekarunk, dc néha olykor egy-egy kivételes évben, egy­szer-egyszer ellátogatna egy idegenből való bármilyen kiváló együttes. Az csak a saját terrénumát és saját széliemét hirdetne, dc átalakító erővel csak a saját homokunkról és n saját körünkből kikerült, iit botlado­zott, ilt kivirágzott együttes bir. Kétszeres ünnep ezért ez a kellős ünnepi forduló. 'A szegedi filharmonikusok a szegedi földből valók, szegedi veri lékkel, szegedi, akadá­lyok közölt és szegedi fölismerés mellett dolgoztak kezdettől fogva cs Szegednek ad­ják át a szegedi földből boldogan szenve­dett harmóniát. Kulturális és történeti iiu­ncp is hát a mai hangverseny, amely azt is hirdeti, hogy hiába építik a gátakat, hiába ássák az árkokat, ..valaki a/ Értől in­dul el és befut a szent nagy Óceánba" — és azt is hirdeti, hogy nem volf hiábavaló a kezdeményezők liilc és nem volt hiába­való azok munkája sem. akik a mai borús és fekete időkben vállalták tovább a mun­kát és az áldozatot, hogy az út meg ne áll­jon és megépítették az idei új utat is a mai ünnephez cs a teljes harmóniák felé. Szeged és vele az ország ma este hálásan és boldogan, köszönti a szegedi filharmoni­kusok zászlaját, amely a magyar rögök között uéliánv méterrel talán c.lőbbrest "íg Lette a magyar szellemiség zászlóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom