Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-24 / 44. szám

4 HP) MAGVAPORC74G *>TRNR>H«+ F-K-TIQV FF. Eqyévi börtönre iíéliék a zsivszéthámos Pickhardo*9 a ki átéri követte el a szélhámosságokat, mert nem akarta, hogy a szegedi német Husexport megsemmisiiliön Svá&Uefytyi Szanútfahun (Budapest centrumától 12 percre A legideálisabb magaslati gyógy hely. Tökéletes kttmkal berendezkedés Penzió: P I4-től désével a javát szolgálta városáriak. Hogy mégis erro a/, időro esik a város mérhetetlen eladósodása, ennek íőoka az egyetemi építkezés volt. Do vájjon ucvezbclné-c valaki magát Szeged város igazi vezetőjének, ha szívvel-lélekkel Deru mozdította volna elő c város évszázados törekvését cs harcát az egyetem megszeczéséértl Norn érheti vád tehát einia,tt a város gazdálkodását a multbau, mert minden polgármester ugyanazt tette volna az egyetem megszerzése érdekében, amit Somogyi Szilveszter tett. — Az eladósodás másik főoka a bérházépítkezésekben található ineg. Néhai nagynevű elődöm uem akart bérházakat építeni csak azért, bogy u városnak adóssága legyen, do rákényszerítette őt az építkezésre a dekonjunktúra szörnyű munkiUansága, az egyre rohamosabban növekedő niunuknélküliség. Építkezni kellett, hogy Szcgedeu száz és ezer ember keresethez ós kenyérhez jusson. De hiányt is pólóinak ezek a bérházak. Az egyetemi tanárok, u magasrangú hivatalnokok és katonatisztek részérő Szegeden, a kisemberek városában sohasem volt megfelelő nagyságú lakás. Erről a városnak kellett gondoskodnia és ime, ezek az urak túlnyomó részben városi bérházakban luknak. IV rá kellett mutatnom arra is, hogy 10—14 évvel ezelőtt az építkezés rentábilis befektetés volt s időközben rajtunk kívülálló okok idézték elő, hogy ezek az ingatlanok alig hoznak jövedelmet. Nyomatékosan fölhívtam a belügyminiszter figyelmét arra a tévedésre, amely a költségvetéssel kapcsolatos leiratban a bírálat egyik legfájóbb pont volt. A város 23 millió peugőuyi adóssága mellett cz a lei/*it 30 milliónyi fedezetről beszél és megállapítja. bogy a város hitelo kimerült. A városnak 70.000 hold földje van s ez a legtárgyilagosabb becsléssel is 60 millió pengő értéket jelent. Ezenkívül száznál több bérház és egyéb épület szerepel a város vagyonában s nem lehet azt mondani, hogy a Széchenyi-téri barokk városháza, a bérpalota, a Zsótcr-ház nem ér semmit A hitelképesség megállapításánál a .város egész vagyonát kell megítélni és ha ezt tárgyilagosan tesszük, akkor rájövünk arra, hogy a városnak legalább háromszoros fedezete van az adósságára. Ezután a polgármester rátért arra, hogy a fönn elmondott érveire Cserzi/ István dr. miniszteri titkár, a városi háztartási alosztály vezetője válaszolt. Elfogadta indokul Pálfy József dr. felvilágosítását, amely megmagyarázza: miért adósodott el a város, do hangsúlyozta, hogy a tényen ez már uem változtat. Az eladósodást fokozta a pótadó éveken keresztül történt mesterséges leszorítása is és Cserzy István dr. szerint a város átmeneti súlyos helyzetét pótadóföl emeléssel lehet csak enyhíteni. A pénzügyi bizottság múltkor isme teteit változtatásait a belügyminisztériumban úgy módosították, hogy a marstári kocsibeáilök díjának 25.000 pengős előirányzatát a belügyminisztérium uem vette figyelembe. Visszaállította a tanyai közigazgatás fejlesztésére fölvett 10.000 peugőt és visszaállította a 1091)00 pengős külcsöatörlesztés összegét s így a tízszázalékai leszorított pótodénál csupán 5 százalékul honorált. (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délelőtt szuronyos fegyőr kísérte a megbilincselt I'ickhard József 43 éves festösegédet Molnár István dr. törvényszéki biró elé. Amint ismeretes, I'ickhard ellen az ciinult hetekben 16 rendbeli csalás miatt futott be följelentés a rendőrségre. A rovottmultu festősegéd a szélhámosságnak különös módját eszelte ki: mint a közvágóhíd egyik alkalmazottja a vágóhíd nevében különféle husnemüeket kinált olcsó áron eladásra, majd az igy eladott ncmlétezű árura előlegeket veit föl, a kapott pénzt pedig eimulalta. Pickhard szélhámosságaira éppen költekező életmódja hivta föl a rendőrség figyelmét cs kedden este a detektívek a testősegedet az egyik kocsmában éppen mulatozás közben fogták el. Pickhardot beismerő vallomása után. csütörtökön szállították át az ügyészségre, ahol a törvénykezés egyszerűsítésére vonatkozó törvény alapján pénteken csak szóbeli tárgyaláson emeltek ellene vádat. A nagystílű szélhámos, akit hasonló bűncselekményekért már négyszer ítéltek el, cinikusan, minden megbánás nélkül ismerte bc a bűncselekmények elkövetését. Védekezésére azt adta elő, hogy sokáig dolgozott a vágóhídon, a nagy hidegben azonban kezei és lábai megfagytak és munkaképtelenné vál. — Ezért még uem kellett volna 16 rendbeli csalási és egy lopást elkövetnie — mondotta a vádlott szavaira az egyesbiró. Erre a vádlott fölényeskedő hangon igy válaszolt: — Ha én az eladott busmennyiséget valóban leszállítottam volna, akkor megsemmisülne a szegedi német husexport Ezt pedig én nem akartam, mert nckein vau szivem . . . Szász Dezső dr. ügyész súlyos büntetés kiszabását kérte a törvényszéktől arra való tekintette], hogy a vádlottban erős a biiuözési hajlam. Pickhard az utolsó szó jogán enyhe büntetést kért, mert szerinte a börtönben ugy sem javul meg és kihal belőle minden emberi érzés. A törvényszék a vádlott beismerő vallomása alapján megállapította a bűnösséget és jogerősen egyévi börtönre Ítélte. Egy buibitesii hetörőtanda fanját ötévi tio/ogházra ifélfe a szegedi fábla (A Dclmaggarorszcg munkatársától) Nagy felkészültségű kasszafúró betörők garázdálkodtak az elmúlt év tavaszán Fileniann Sebestyén budapesti ékszeres „Gyémáutház"-ában. A betörök, akik falbontás útján hatoltak bo az ékszerüzletbe, megfúrták az értékesebb ékszereket tartalmazó pénztúrszekrényt, majd a sikeres kasszafúrás után 450 pengő értékű zsákmánnyal távoztak. Április 26-án Bischitz Andor uagymezőutcai ékszerüzletébe hatoltak be regénybeillö módon a kasszafúrók, akik először az ékszerüzlettel, szomszédos üres üzlethelyiséget törték föl, majd kibontották az ékszerészbolt falát, megfúrták a Werthelm-kasszát cs 3700 pengő értékű ékszert zsákmányoltak. A betörések ügyében megindulj, nyomozás csupa negatívumot produkált. A detektíveknck annyit sikerült megállapítaniok, hogy mind a két betörést ugyanaz a betörőbanda követte el- A uyomozó detektívekot Woisz Dezső textjkereskedő kárára elkövetett többezer pengő értékű betörés vezette nyomra. A nyomozó hatóságoknak ugyanis tudomására jutott, hogy a Teleki-téren egy jól öltözött fiatalember jóminőségü szöveteket kínál olcsó áron eladásra. A fiatalembert a detektívek megfigyelés alá vették és megállapították, hogy Horváth János 33 éves többszörösen büntetett előéletű gépészkováccsal áll összeköttetésben. Nem sokkal később már Uorváth János a fendőrség foglya volt. A kercsztkérdések és az elébetárt bizonyítékok súlya alatt megtört és bevallotta, bogy társaival: Szatmári Ferenccel és Bohn Bélával falbontásos betörésekre szövetkezett az ékszerüzletekben és a textilVcreskedésben is ők garázdálkodtak. Szatmári Ferenc cs Bohn Béla fölött a budapesti törvényszék ítélkezett, rníg Horváth ellen a szegedi ügyészség emelt vádat falbontásos betörések és orgazdaság miatt, tekintve, hogy néhány esztendővel ezelőtt basoujó bűncselekményekért Horvátbot a szegedi törvényszék utalta dologházba. Horváti) ügyében a törvényszék augusztusban tartott főtárgyalás" a vádlott a tárgyaláson azoubau azzal az indokkal, hogy a detektívek fenyegető magatartásának a hatása alatt tett beismerő vallomást, rendőrségi vallomását visszavonta. A törvényszék a kasszafúrógezér. tagadásával szemben megállapította bűnösségét és ezért dologházba utalta, amelynek a legkisebb időtartamát 5 évben állapította meg. Fellebbezés folytán pénteken tárgyalta az ügyet az ítélőtábla Elcmy-tanácsa és a törvényszék ítéletét helybenhagyta, Az ítélet ellen mind a főügyész, mind a vádlott semmisségi panaszt jelentettek be a kúriához. Meghívó a Szegcdi Kenderfonégyár Rt 1940. március 4-én déli 12 órakor Szegeden a gyár irodájában tartandó HLI. isi renües MMe. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelóbizottság jelentése a lefolyt 1939. üzletévről és az 1939, évi mérleg előterjesztése és megállapítása. 2. Határozathozatal a nyereség fölosztása, az igazgatósagi jutalék megállapítása, a fizetendő osztalék, az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak megadandó fölmentveny tárgyában. 3. Határozathozatal az igazgatóságba beválasztott egy ügyvezető igazgató javadalmazása tárgyában. 4. Választás az igazgatóságba* 5. Határozathozatal a felügyelőbizottság folyó évi tiszteletdijának cs a négy végreha.jtobizottsági tag 1939. évi tiszteletdíjának megállapítása tárgyában. A* alapszabályok 8. 13. és 27. g-aira való blvatkozassal fölkeretnek a t. részvényesek, kik a Közgyűlésen résztvcnui óhajtanak, bogy részvényeiket Szegeden a társaság hetyiségéDcn, vagy Budapesten a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 3 (három) nappal a közgyűlés előtt letétbe helyezni szíveskedjenek. Az osztalék a közgyűlésen hozandó határozat értelmében a vállalat pénztáránál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál Budapesten, illetve fiókintézeténél Szegeden, 1910. évi március 5-től kczdüdőleg fog kifizettetni, amely belyekeu az évi mérleg nyolc nappal a közgyűlés előtt betekintés végett a részvényesek rendelkezésére álL Szeged, 1910. évi február 22-én. Az igazgatóság-