Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-23 / 43. szám

Fentek. Í940. febmar 25. DTTMXCYARORRrAC; 8 U\il a fiUd&fott Mtypsztiü... A LÉFANTH'FC: HE**. MVZEKTDNI, UAH&N (ÜTŐDNI OLTATUNK ! (A Détmagyarország munkatársától) A fürdő igen fontos közegészségügyi és köztisztasági ialézmény s ha berendezésével, árnivójával a tömegek számára is lelietővó teszi a tisztálkodás és egészségápolás ténykedését, akkor — cs csakis akkor — megfelel céljának és rendeltelésének. Ezzel a megállapítással tisztában vannak a tömegek, do — bármennyire mosakszik is — nincs tisztában maga a várSs, amelyik büszkén vallhatja kizárólag saját magáénak a „Városi Gőzfürdő" elnevezésű közintézményt. <A fürdejegy tojástánca. Néhány héttel ezelőtt a költségvetés körül tapasztalható ügyek szükségesnek mutatták, azt, hogy a tömegek fizetési képességének maximális határát elérő fürdőjegy-ár 20 százalékkal magasabbra szökjön. Nem állt egyedül ebben az áremelkedésben, mert ugyanakkor a másik városi intézménynek: az autóbusznak is magas lóra pattant a menetdíj® Történt ez abban az időben, amikor a kormányintézkedések egész sor állta útját annak, hogy a közszükségleti cikkek anyagi ellenértéke tetsz'1szerint léghajózzék a magasba. A víz, mint fürdésre ösztönző anyag szintén közszükségleti cikk s így eléggé indokolatlan, hogy éppen a viz, a fürdós ára emelkedjék, amikot igen ügyes intézkedések megszüntették például egy másik közanyag: a tojás tekintetében tapasztalható áremelkedéseket. Ugyanilyen tojástánc-ot lejt a füidöjegy ára is azzal a különbséggel, hogy csak fölszükölt, lefelé nem akar menni a lajtorján. Fináncpolitika a fürdőben N Ha valaki arra a végső elhatározásra jut, hogy vltnegy a fürdőbe az uj állapotok között is, akkor nemcsak önmagával vivott harcot, hanem lnrcot kell vivnia a fürdő előcsarnokában is azért, hogy jegyhez jusson. Egyetlen pénztár szomorkodik jobb ügyhöz méltóan a kapunál s az egymást szorító emberek heringjátékában csak kétes kimenetelű ökölharc és rendőri segítség eredményez egy-egy jegyet. Hogy a fürdő költségvetésébe bcálíilolt 8000 pengős beruházási költséget mire fordítják, ezt ínég homály födi, valószínűnek látszik azonban, hogy ujabb pénztár fölállítása nincs programba véve. A város inkább áremeléssel oldja meg ezt a problémát, mondván: ha drágább a jegy, akkor kevesebben niriinek a fürdőbe s i«v nem lesz tolongás az egyeden ncn/tárfülke előtt. Hatásos fináncpolitíka cs a látszat szerint eredményes is . , , Protekciós kabin és egyéb udvariassági rendszabályok Ha mégis jegyhez jutna az ember minden elír nkczo híreszteléssel szemben, akkor beleütközik a második szátuu nehézségbe. Valamilyen okból kifolyólag a személyzet nem átadója, hanem őrzője a fürdő kabinjainak s mindig valamilyen magasabb személyiségre várva, csak a legvégső esetben, kapuzárás előtt hajlandó az egyszerűbb halandóknak juttatni azt » kabint, amely a jegyváltás következtében megilleti. Ez ellen szót emelni tilos, mert a személyzet udvariassága nem mozog azon a fokon, amelv csöndes elintézési módokat hajtandó elfogadni De sürgősen hozzáfesz«ziikr hoav ennek a személyzet bihelpflenfil alacsony fizetése az oka. Alig néhányan kapnak 2! —26 pengős dotációt, a többiek, akik s'Tolnak. söpörnek, veszekednek, lótuak-fufnak, úgyhogy lélekzeni is alig van ideiük, kizárólag a borravaló nemes, de sovány intézményére alanitják fíirdftMi életüket Ilven körűiménvek között aztáu uz udvariasság követelményeit sem kedvük, sem ideiük nincs alkalmazni a gvakor'afban. Ennek közvetlen eredménye pedig magától értetődően a vendévek türelmetlen cs Bem egvezer elÍtélendő magatartása, amely a icsendet kérünk!* cimü fölíratok és jelmondatok ellenére nem egyszer hangon pia-térre és nem a fürdőzők nyugodt otthonává vatja a visszhangzó falakkal körülzárt medencéket. Egy kis szociális megértés egy csapásra megváltoztatná ezt az állapotot, amely a múltban és a jelenben számos panaszok melegágya és semmiképpen sem szolgálja a város és a közönség érdekeit Tisztaságra ügyelnil Ezt a fölkiáltójelcs mondatot igen sok helycn van módjában olvasni a föld jámbor lakóinak s talán sehol nem olyan célszerű és indokolt, mint éppen a fürdőben. Amennyire a körülmények engedik, a szegedi gőzfürdőben minden alá van vetve ennek a fölszólító mondatnak s a személyzet láthatólag mindent megtesz, hogy ha van is valami tisztátalanság, az ne tűnjék föl, az szépen és célirányosan el legyen dugva, Nem a serény munka hiányát mutatja ez a piszokrejtegotes, hanem azt, nogy egészértékű munkát nem lehet attól kívánni, aki nem tud abból megélni, nogy a fürdőben áll alkalmazásban s kénytelen sietve elvegezni mindent, hogy a nap hátr.alévö részében aztán kenyérkereseti lehetőségek után kutasson. Ez teszi érthetővé, hogy nemrégen olyan panaszos levelek érkeztek szerkesztőségünkbe, amelyek arra hívták föl a figyelmet, hogy igeu csinosra hízott bizonyos feketetestű rovarok vertek tanyát a, kabinok plüssdiványai alatt. Ez olyaD tény, amely illuzóriussá teszi azt a bitet, hogy az ember tisztálkodni is tud u fürdőben. A beruházási költség fölhasználásánál tehát mindezeket a szempontokat figyelembe kell venni, bogy necsak a város, hanem a város társadalma is büszke legyen arra, hogy van egy nagyszerű közüzeme, amely egyformán szolgálja a város és a város társadalmának érdekeit. Meg kell oldani mielőbb ezeket a problémákat, mert a közönség fürdeni és nem veszekedni akar. Ezt a véleményt meg kell szívlelni az üzemi bizottságnak, amelynek egyik legfőbb kötelessége a fürdő igazgatóját támogatni munkásságában. Ez a munkásság — tárgyilagosan megállapíthatjuk — már eddig is olyan eredményeket mutat föl, amelyek kétségbevonhatatlanul bizonyítják a tettrekcszsóget és jóakaratot s nagyban elősegítik, hogy a vázolt anomáliák megszűnjenek. Az igazgató vállára nehezedik a köztisztasági hivatalnak és a télen is sok munkát igénylő strandfürdőnek minden gondja-baja s így az átfogó megoldások füladata elsősorban az üzemi bizottságra hárul. Manninger professzor előadása a sebészet fejlődéséről (A Délmagyar ország munkatársától) Az Egyelem Barátai Egyesületének előadássorozatában csütörtökön délután nagyszámú haligatóság elölt tartott előadást Manninger Vilmos dr. budapesti főorvos, egyetemi tanár »A sebészet fejlődéséről Magyarországon* cimmcl. — A sebészet tudományának fejlesztése párhuzamosan haladt az egyetemek fejlődésével — jelentette ki előadásának bevezetőjében Manüinger Vilmos dr. A középkorban nagy lendületet veit egyo -mi orvosképzés a XVIII. század elejéig kizárólag csak elméleti tanításból állott, a sebészeket a sebészborbély céheken belül képezték kl. Magyarországon a tudományos sebészet megindítása Balassa János és Semmelweis Ignác nevéhez fűződik. Mind Balassa, mindpedig Semmelweis iskolát teremtettek koruknak előítéletektől mentes sebészeit maguk köré gyűjtötték és ezzel tudományosan is megalapozták a sebészet nagy orvosi jelentőségét Az ö munkásságuknak köszönhető, bógy az önálló magyar Orvostudomány fölépülhetett és tanítványaik nevelték ki azokat a sebészeket, akik iskolájukkal európai színvonalra emelték hazánkban a sebészet tudományát. Manningen Vilmos dr. értékes előadását hálás tapssal jutalmazta a közönség. Az átokházi Hebök-árvákérl... (A Dclmagyarurszág munkatársától) Az átokházi Hebők-árvák részére tövóbb folynak bc az adományok a Délmagyurországhö/,. Eddig bofolyt összeg -133.311 P Balogh Istváu dr. plébáuos 3.— P Müller Anlal műépítész 5.— P összesen: 445.30 P Bach Gyuláué egy pár hócipőt küldött a FTebŐk-árvák részére. A gyűjtést folytatjuk". Halálra Ítéllek négy lengyeit németek elleni erőszakosságéri Poscn, február 22. A német távirati Iroda jelenti: A hochcnsulzi különbiróság halálraítélt 1 lengyel férfit, akik szeptemberben a németek ellen vezetőszerepet játszottak. Az elitéltek köznl ketten behatoltak Fricdrichskornban egy földműves tanyájába és fegyveres fenyegetéssel elraboltak összes értéktárgyait. A német földműves fiát magukkal vitték és a fin máig sem tért visZsza. A másik két elitéltet a biróság bűnösnek találta magánosok elleni erőszakért és erőszak alkalmazásával elkövetett utcai rablásért, llimm a feleségei, inerf cüncocrcg iériénch iciugiiSah öi HÍ.üi cs nem gontioztd hcllöcn (A Dclmagjarorezág munkatársától) Személyes szabadság megsértésének vádjával került csütörtökön a szegcdi törvényszék elé egy csanytcleki asszony, aki nem gondozta kellően elmebeteg, magával tehetetlen férjét. A vád szerint Faragó Iniréuó 58 éves uapszániosasszony elmebeteg férjét három éven keresztül a/, istállóban tartotta bezárva és igy történt, bogy a téli fagyokban ujjai lefagytak, jobb kezéről leestek a halott ujjak, mig balkezén már csak húrom ujj vaD. A vád szerint az asszony igy sanyargatta magával tehetetlen férjét. Az asszony vallomásában tiltakozott az ellen, hogy sanyargatta volna férjét, nem zárta be, az-' istállóba, csak akkor vitte be oda, amikor neki el kellett mennie és senki sem tartózkodott otthon. Ilyenkor, nehogy kart tegyen magában, kénytelen volt ráfordítani a kilincset, de oz csak ritkán fordult elő. Elmondotta, hogy férje 1019. óta elmebeteg, betegségét a fronton szerezte, azóta kellően gondozza, Szentesen gyógykezcltctui is megpróbálta, de hiába. A törvényszék kihallgatta » szomszédok a" akik azt vallották, nincs tudomásuk arról, hogv hónapokig az istállóba "zárta volna. Az azonban előfordult, hogy a beteg ember egyszerű papucsban, hiányos öltözékben bolyongott kemény fagyban a földeken. II vés Tivadar űr. ügyész ekkor módosította a vádat, csak gondatlanságból elkövetett sulyctestisertés címén kérte bűnösnek kimondani, tnert az asszonynak tudnia kellett volna, hogyan fagytak le beteg férjének ujjal és orvoshoz kellett volna vinnie, ezt azonban elmulasztotta. A törvényszék S ár a y-lanáesa bűnösnek" mondotta ki Faragó Imrénét és az enyhítő körülmények figyelembevételével 8 na ni fogházra ítélte de az Délet véowbntlás'it ffilfütriresztettr. — Az alhusi szervek megbetegedéseinek k"zeléscbrn a természetes • Ferenc József* keserűvíz inint gyors, biztos és rendkívül enyhe hatású hashajtó uiár emberöltők óta kiváló sikerrel nlkahnaztatik- Kérdezze meir orvosát 1