Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-23 / 43. szám

ntr M AfiUADADC7Í l>eiileK, 1940. II. 23. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 43. szám EB Hő és hő Egyszer egymillió százezerről olvastunk, amennyit a főváros az időn a lió eltakarí­tására kénytelen fordítani, máskor egymil­lió kétszázötvenezerben jelöltek meg ezt az összeget, do volt már hivatalos tényező, aki másfélmillióra taksálta az idei tél fővárosi közigazgatási költségét. A számlát termé­szetesen még nem lehet lezárni s ma meg azt sem tudjuk, hogy a hóban való szük­ségletünket átmenetileg fedezettnek tekint­hetjük-e, vagy az öt hőhullám után nem jön-e még a hatodik s a hat fagyhullámot nem fogja-e a hetedik követni. A városi költségvetés realitásának fokát egyetlen tétel demonstrálja. A pénzügyi bizottságnak a hőhullámok idején keli a hőhullámokat számba vennie. Hu csupa Szíriusz, Henschcl cs Meteor ülne a pénz­ügyi bizottságban s ha időváltozást jelentő t uz nélkül a pénzügyi bizottsági tagságot elérni nem lehetne, akkor sem tudnánk fe­lelni augusztus végén árra kérdésre, hogy januárban, vagy februárban mit kell köl­teni a hó eltakarítására, Hol a tavalyi hó és hol a tavalyi fedezet? Esik a hó és vége a költségvetés realitásának. Esik a hó és az ' előirány zatnak többszörösét kell a hó elta­karít;' ára s az utcák használhatóvá téte­lére fordítani; esik a hó, nem lehet csök? henténí a tüzifasegélyt, esik a hó, nem le­het végrehajtani a népkonyhái adagok szú­rnának redukálását, esik a hó, az inség­munkára el kell költeni minden megmoz­dítható fillért, esik a hó és lassan belepi a költségvetés egyes tételeit s a hó fehér ten­gerében elmerül u sokat követelt és sokat hánytorgatott realitás. Nincs az az évszak, amelvik hasonló meglepetéssel szolgálni nem tudna. Mi lesz itt, ha a föl fakadó vadvizek találkozni fognak a vizzel felitett földek fölött a még ittrekedt hólével? A keskeny termőréteget ha közrefogja az alulról fölfelé és felülről lefelé igyekvő viz birkózó vad árja? A közigazgatásnak akkor is el kell végeznie » maga segitő, támogató, beavatkozó föl­adatát s csak azért, mert egyik, vagy má­sik költségvetési tétel hamarabb merül ki, mint ahogy az cletküzdelemben kimerül­nek azok, akiknek élete lölemelésére szán­fák a költségvetési tételeket, a közigazga­tás „nagy pipafustszárnnyal'' nem állhat meg a részvétteli együttérzés kifejezésénél. Rendkívüli munkák, rcudkiviili fölada­tok, rendkívüli kötelességek állnak a köz­igazgatás előtt. A vérnek óceánján hány­kódó dereglvén élünk, ami eddig történt, a nemzet együttérzésével és helyeslésével •vált számunkra valósággá s bízunk* az is­teni gondviselésben, hogy nemzetünk élete és jövője fölött az önrendelkezési jogun­kat elveszíteni a legsúlyosabb elhatározá­sok óráiban sem fogjuk. Dc amikor min­den polgárnak u láthatatlan fronton kell ha rcolnia, amikor minden magyarnak részt kell követelnie a nagy helytállásból, akkor súlyosabbá válik minden felelősségválla­lás cselekvésért cs mulasztásért. Ma min­den buzaszem, amelyet el lehet vetni, minden talapulattnvi föld. amellyel növel­ni lehet a nemzeti vagyon termőföldjét, minden kalória, amely egyetlen ember egyetlen percét munkaképességgel tölii UR".. a nemzeti gondoskodás tárgyává A szövetségeseit és a Szovjet között a nqllt szakítás csak rövid idő kérdése AnőoMraitcfa illetékes heluen fölismerték, ho£u Finnország gpft zelme a blokádháboru hatásos alkalmazásának alapiöltetele - Of angol hadihafö áll őrt a leges-tengeren IRÍKORTÍH RI!IÁI>ONISPAR?SVFÍLORS7IIRL?ÍÍIIES^ORVE<JIÍIT)ÍIIS Páris, február 22. 'Az Alimark ugy és főleg a Finnországnak szánt segélynyújtás szélesebb alapon való kifejlesztése óta a finn orosz há­ború egyre közelebbről érinti a nyugati hatal­makat és egyre világosabbá válik, hogy az cszakeürópai események közvetlenül az ostrom­zár háborús keretei köré illeszkednek és össze­függnek az általános európai ellentéttel. Ezzel kapcsolatban a nyugati hatalmak cs Szovjet­orószország viszonyának kérdései hovatovább kiszélesednek. Francia politikai körökben so­kan úgy vélik, hogy az események áradatát már alig lehet sokáig föltartózlatni és a nyílt szakítás is csak rövid idő kérdése. Illetékes helyen ma is a szokott tartózko­dással nyilatkoznak erről a kérdésről, de a nyu­gati hatalmakban mostmáf nyilvánvalóan meg­érlelődött az a meggyőződés, liogy Finnország győzelme az ostromzár hatásos alkalmazásának egyik alapföltételét alkotja. A Matin bergeni tudósítója szerint az Északi Jeges-tengeren öt angol hadihajó, közöttük egy nagy hajóegység áll őrt- Az angol hajóraj je­lenleg Petsamo előtt firkál. Svédország ts Norvégia KOzvélem érnie a beavatkozás mellett Páris, február 22, A Matin stockholmi tudó­sítása a svéd közvélemény körcbcn észlelhető nagy. nyugtalanságról számol be b't"<kho!mban politikai válság kitörésére számítanak. A finnba­rát pár" amely Ssandler vezetése alatt áll és amely eddig a közvélemény 50 százalékára támaszkodott, rgyre jobban erősödik. Több norvég lap a kor­mány bivatalog álláspontjának revízióját sürgeti. A Times megállapítja, hogy Pajala bombázása óta Svédországot közvetlen veszély fenyegeti. Hafonai szakértők a bombázott svéd lalnban Stockholm, február 22- Nygre tábornok, Nor­land-tartomány Csapatainak parancsnoka kije­lentette, hogy a katonai hatóságok Pajala bom­bázása Titán haladéktalanul szakértőket küldtek a helyszínre. Valamennyi légelhárító üteg mű­ködésbe lépett és tüzelt a hatáton átrepülő ide­gen repülőkre. Moszkva, február 22. A n'émcf távirati iroda" jelenti: Tteni körök értesüléso szerint Euler svéd ügyvivő csütörtökön hír szerint tiltakozó jegyzéket adott át a moszkvai külügyi népbiz­tosságon Pajala svéd helységnek orosz repülő­gépek által történt bombázása miatt; Norvégiában behívtak kiképzésre kei evfolyamol Osló, február 22. A norvég tengernagyi hi­vatal rendelkezése értelmében a parti erődíté­sekhez beosztott ki nem képzett újoncokat, va­lamint az idősebb újoncokat is, április 1-én, jú­lius 1-cn és október 1-én hathónapós kiképzés­tc behívják. Az önkéntes katonai kiképzésre eddig több mint, 10.000 ember jelentkezett. Az újoncokat fegyver- és géppuska használatára képezik ki. emelkedik. A jó közigazgatás ma: nemzet­védelem, védelme annak az erőnek, annak az egészségnek, annak a munkaképesség­nek, amely a lélekben és izmokban él s a legnagyobb nemzeti vagyont jelenti. Ma nem lehet akták intézésével, vagy akták tologatásával folytatni azt, amit tegnapig lázas tevékenységgé lehetett föltüntetni, ma nem lehet hatáskörök fölött vitába szállni: civilruhában is katonák vagyunk, a közigazgatás tisztviselőiben tiszteket akarunk látni, rendelkezzenek velünk, használják föl erőnket, fordítsák képessé­günket a város és nemzet szolgálatára; ma dereglvén élünk s egyetlen jogos kívánsá­gunk lehet csak, bogv biztos révbe kerül­jünk, semmit, nem kockáztatva, de mindent megnyerve. Akármi indítja el gondolatunk moforjáf, a végén idetorkollik be minden aggodalom és minden féltés. Nézzük borzalmas, vi­gasztalan állapotát utcáinknak, keressük az „ismeretlen teftes"-elsef. akik állítólag a hó eltakarításával foglalkoznak, — ha hólopás miatt följelentenék őkef, ugyan kipuhatolhatná-e valaki, hogy hányau fog­lalkoznak Szegeden a hó eltakarításával, — nézzük ezt a keleti fatalizmust, amelyik a hóeltakaritást rábízza a napra, a por el­hordását a szélre, az utcák kiszárítását a melegre, csak azt nem tudjuk, bogy ha az elemekre bizzuk a közüzemi bizottság föl­adatait, az üzemek deficitjét is miért nem ruházzák rájuk? De talán legalább asz­szisztálni illenék a városuak is a nap o! vasztó munkája mellé, legalább valamit tegyünk hozzá szerényen s inkább talán szimbólumként annak a melegnek a mun­kájához, amelyet a kozmoszból kapunk s amelynek fölhasználása ellen — egyelőre — egyetlen kizárólagosságot élvező nagy­vállalat sem tiltakozik. Annyiszor szidtuk a kisvasutak hogy végre öröm elismerni róla: a hóhelyzet magaslatára emelkedett. De a keskenyvá­gányu közigazgatásunk miért nem igyek­szik követni ezen az uton is tiltott szerel­mének gyermekét: a tanvai vasutat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom