Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-20 / 40. szám
ftcdd. 1940. II. 20. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP M XVI. evloiuain 40 siám A változás Hetek óla cseng a rádió Hangszóróiban, napokon keresztül feketéllik az újságok Hasábjain az az egyre gyakrabban ismétlődő mondat, bogy „majd, egyszer, ba o-t kifolyt n sok-sok embervér, amely kiio.vbatotfc s elült minden vibar a megnyúzott szenvedd föld fölött, akkor minden'megváltozik u világon". Majd . . . majd másképpen lesz minden: a félreértésre alkalmat adó okok megszűnnek, mint abogy elül a vészharang kongása a faluban, ba a tűz már megkapta a maga jussát. Valami egészen különös sóvár kíváncsisággal Hallja cs olvassa az ember ezeket a Híreket, nem akarja cs nem tudja elhinni, nem képes bitté erősíteni önmagában, csak mint egy lezárt szoba sötétjében a fény felé, úgy kap két kézzel, kettészakadt lélekkel a vigasznak szánt mondatok után. Valami sejtés cl benne, bogy a jelzett változásnak valóban be kell következnie, de bogy mi lesz ez a változás és mit hoz a világ új átalakulása, arról még a titkolt és messzi reményeket tápláló jóslatok is kongó ürt, bizonytalanságot és kétséget Hagynak valahol nagyon messze az emberi lelkek mélyén. Mondatok születnek, amelyeket vígasztalásnak lát a kétségbeesés, dc minden vigasz a történelem első pillanata óta a távolság, a láthatatlan jövendő ködébe burkolózik s a napok múlása alatt elvész, tovatűnik a végtelenben. Nincs egyetlen archimedesi pont, nincs egyetlen igazsággá rögzített megállupodottság, amely a gyarlóság abszolutisztikus uralmában alapja lehetne a jövendő epületének, mert minden, amit a „majd" után sorakoztatnak föl, az élet jövendő menetelésében, nagyvonalú, de kishitű, emberi méltóságok cs méltánytalanságok kielégülés! vágyában születtek. Az utat, amelyet évmilliók óla emberi sors és emberi hivatásként jelölt ki a Mindenható, a világot teremtő égi hatalom, régen elfeledték azok, akiknek messze van az Isten. S mégsem véletlen, bogy éppen azokban az időkben, amikor a véres valóság hivalkodva mutatja meg az élet gyakorlati eredményeit, különös cs soha cl nem pusztítható nosztalgiával fordul az ember a mindenek fölötti igazságok szent misztikuma felé. Ezek az igazságok utat mutatnak cs batárt szabnak s örök emberi kötelesség, a lélek örök föladata engedelmeskedni uz igazság parancsának. A Béke Királya bekét hirdetett a föld népei között s a szeretet aranybilincsébc kötötte a gyarlóságot. A béke és szeretet pedig minden viharon, minden ropnant megrázkódtatáson átsegíti a -világ életét. Átsegíti nem úgy, bogy megváltoztatja, iiancin azzal, bogy lehetővé leszi a világ számára a fejlődést. Vaj TOU fejlődés-e az, amely a halálosztás minél tökéletesebb iechuikai kivitelében jut kifejezésre? ÍVjlődés-e az, amely a termelt cs íermészetnyujtotta javak egyre nagyszerűbb kihasználásának lehetőségét elzárja a határok előtt? Ez csak letérést jelent az örök isteni törvények útjáról, átalakulást, amelv valóban szükségessé teszi a hirdetett változást. ígerc meg kell változtatnia a világnak, úgyhogy a jövendő idők a fejlődést és soha többé ne a változást rejtsék magukban. A fejlődés az élet szolgálatúba állílolt munkát jelenti, a munkálkodást a szeretet cs béke ttszi lehetővé, cz teremt iövőt és a iovő jelent életet. Ez nz emberi sors jövendőjének megváltoztathatatlan törvényszerűsége s ennek bizonytalanul is bízó hangulatában hallgatja és olvassa, hallgatja a ma embere a változást ígérő békehíreket . . . Teleki miniszterelnök fölhívása az ország lahosságálioz a kormánvzó husieves országlásának március f-i Ünnepe alkalmából Budapest, február 19. Főméltóságu Kormányzó Urunk a következő levelet intézte hozzám, illetve rajtam keresztül a magyar társadalomhoz: »Kcdves gróf Teleki! Március 1-én lesz husz éve annak, hogy a nemzet képviselete megválasztott Magyarország kormányzójává. Miután valószínűnek tartom, hogy lesznek, akik erről meg akarnak emlékezni, nagyon kére ni, hogy mindenki \ mindennemű ünnepléstől eltekinteni szíveskedjék. Ahhoz hozzájárultam, hogv a m. kir, honvédségnek egy küldöttsége fölkeressen és hálás köszönettel értesültem Budapest székesfővárosnak arról a tervéről, hogv a Kassán elhelyezett honvéd repülőabaaémián és a Budapesten elhelyezett honvéd műszaki akadémián két-két alapítványi helyet kivan létesíteni. Ezenkívül szívesen játom az évfordulón a miniszterelnököt. akivel úgyis ngyszólváu naponta van átbcszélnivaíónk. Az ő szerencsekivánataiban jutnak majd kifejezésre a lakosságnak a jókívánságai, akik az. évforduló alkalmából reám gondolnak. Ma komoly időket élünk, amidőn mindnyájan együtt örülünk és együtt bánkódunk szótlanul is. Most nincs helye ünneplésnek! Bizoni a Gondviselésben, hogy az ünnensésfeknek is megjön az idejük, Budapest, 1910. február 17. Horthy Miklős.« Főméltóságu Urunk . kívánsága mindnyájunk parancsa. Tfom lesz tehát semmi hangos ünneplés, minden magyar és magyarhoni szívnek ezen az ünnepén. Be. azt nem tiltotta meg Főméltóságu Urunk, liogy templomainkban és otthonainkban adjunk mélységes ragaszkodással bálát Istennek, hogy őt nekünk adta és nem tiltotta meg azt, hogy összejöjjünk ünnepünk előestéjén nz ország minden városában és falujában minden cicoma, és hangoskodás nélkül, bensőséges tonnák között! szeretettel gondoljunk kormányzónkra. Az országos egyesületek kiküldöttei a fővárosi Vigadóban, !' más egyesületek, általában a magyar társadalomi, más helyen — összejövünk, csendesen, egyszerűen, méltóságteljesen, hogy ne sértsük Főméltóságu Urunk óhaját. Ezen összejöveteleinken senki sem lesz hivatalos. Senki hivatalánál fogva nem lesz meghiva. Mindnyájan csak mint a nemzetnek és Főméltóságu Urunknak fiai és leányai jelenünk meg. 1910. február 20. Gróf Teleki Tál. Angol lop o Kormányzóról London, február 19. Az Everibodys, Angii * egyik legnagyobb példányszámban megjelenő heti' lapja »A világ legvitézebb államfője* címmel mc* leghangu cikkben méltatja Magyarország kor* m.inyzójának, nagybányai Horthy Miklósnak ka* tonai és államférfiúi pályafutását, A cikk kiemeli, hogy liorlliy tengernagy, Magyarország icrős embere*, többször forgott életveszélyben, mint na összes jelenleg élő államfők együttvéve. Horthy kormányzó kiváló tulajdonságait különösen nagyra becsüli Anglia, ahol dicsérettel ismerik cl, hogy lovagias ellenfél volt a világháborúban. Ki' Tejti a cikk, hogy Törökország, Görögország, R«* mánia és Délszlávia 7 évre meghosszabbitották a Balkán-egyezményt, de a délkelctrurópai béki* uem lehet Magyarország nélkül megalapozni és a" helyzet gondviselésszerű döntöbirája a délceg, erélyes arcélű Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Javulás a finn hadihelyzetben A svéd király megindokolta a finnek segélykérelmének elutasítását vezetőkörökben február 22-ig aluüiúk kierőszakolni, ma sem fenyegeti komoly veszély. 1 finnek új állásai mögött még lobb kilométer mélységű, rendkívül megerősített és a támadók szempönl jóból nehéz terep terül eU Fárís, február 19. A Havas-iroda jelenti: A finnországi hadihelyzetben vasárnap óta lényeges javulás következett be. A sajtó haditudósítói megállapítják, hogy a helyzet ma már nem válságos. A Petit Párisién értesülése szerint Viipüri városát; amelynek elfoglalását Orosz Teljesen megsemmisUeüéh a iínnch a orosi hadosztály! Helsinki, február 19. A fiún hivatalos jelentés a következőket mondja; Az ellenség a karéliai földszoroson n Finnöböl és Yuoksi között egyes helyeken támadásokat intézett az uj finn állások ellen, Az ellenség fások során az oroszok körülbelül egy zászlóaljat kitevő veszteséget szenvedtek. halmenkaitától délkeletre a finu csapatok szétszóltak egy ellen* séges hadosztály t, A Uadoga-tótól északkeletre *. finu csapatofs madásait visszavertük és az ellenséges (áinatía- nagv győzelmet arattak és elfoglaltak egy elten*