Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-16 / 37. szám

DftMAGYARORSZÁG Péntek. 1940. II. 10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoliiain 37. szám A nyugdijasok és a közélet Minden tiszteletünk azoké, akik életük munkaidejét a köznek áldozták s a betöltött élet, elvégzett kötelesség, a teljesített föladat díszével és lelkiismereti nyugalmával adták, adhatták helyüket a fiatalabbaknak, mint ahogy — örök staféta az elet — harminc, vagy negyven év előtt ők vették ki a fáklyát az előttük haladó lehanyatló kezéből. A közületek köteléssége, Hogy gondoktól meg nem zavart pihenést biztosítsanak azok számára, akik fáradhatatlanul dolgozva végeztek kötelességüket, míg a mécsesük pislákolni nem kezdett. Ez a kötelesség azonban nemcsak arra int, bogy emel jük meg a kalapot a munka frontjának veteránjai előtt, lxanem arra is, hogy a közélet nc vegye igénybe munkájukat, ne foglalja le pihenésre szánt idejüket, ne zavarja meg az egyre nehezedő élet egyre nehezedő problémáival ázok nyugalmát, akik joggal várhatják el a köztől, bogy zavarni nem fogja pihenőjüket. Akik teljes munkaidejük kiszolgálása mellett adták át helyüket a fiatalabbaknak az íróasztal mellett, a katedrán, Vagy á kórtermekben, azok úgysem rendelkezhetnek már azzal a frissescggcl, azzal a testi erővel, a gondolkodásnak azzal a rugalmasságával, a felelősségvállalásnak azzal a bátorságával, amelyet a mai időkben a mai föladatok igényelnek a közélet minden tényezőjétől. A finom tapintat és neriies tartózkodás azonban nemcsak a polgárságot kötelezi arra, hogy lemondjon azok munkájáról, akik-, nek a közülettől s a közületben élő polgárságtól már csak érdemeik elismerésére, személyük megbecsülésére s pihenésük zavartalansága fölölti őrködésre van teljes igényük, a finom tapintat és nemes tartózkodás a mi drága veteránjainkat is arra készteti, hogy munkában elfáradt, felelősségvállalásban elnyűtt idegeiket, testi erejük maradékát s szellemi erejük föllángolásait már csak maguknak, vagy családjuknak őrizzék meg. A közületek úgysem fognak lemondani soha arról, hogy egy-egy fölmerülő kérdésben ne kérjék ki bölcs tanácsaikat, ne igyekezzenek eligazodást találni érett tapasztalataik világossága mellett s az öregkor leszűrt bölcseségcnek, lehiggadt temperamentumának ne vccyék hasznát egyes kivételes esetben, dc abban megegyezhetnek öregek és fiatalok, hogy az élharcosok csetepatéitól, a fórumon ágálok tülekedésétől, a közélet sebeket osztó kíméletlenséeétől védett területet kell biztosítani azökn^k, akiket koruk, elvégzett munkájuk, testi törődottségük, vagy akár iesti fogyatkozással, vagy betegséggel zavart idegrendszerük már a munkától és a föladatok vállalásának parancsától elszólított. De nemcsak a tapintat, a jóízlés és a nemes kíméletesség tanácsolják ezeknek a szempontoknak figyelembevételét, hanem a közérdek is. Aki egy élet munkaidejét eltöltötte a maga hivatásának olykor szűk körében, a uiaga foglalkozásának, A agy szakmájának keretei között, annak gondolkodása, lelkisége, értelmi tevékenysége is gsekhez a keretekhez alakult át. Aki közszolgálata egész ideje alaíf csak „számfejtett", attól közszolgálati pályájának befutása után sem lehet ázt várni, hogy föl fudja magát szabadítani a számok rabsága alól. Aki hármincőt éven keresztül hozzászokott ahhoz, hogy fiatal fiúk értelmi színvonalához igazodjon, attól a katedráról lelépve sem várhatjuk ázt, hogy egyszerre más lesz, mint aki hajlékony fiatalságában, vagy alkotó férfikorában lenni tudott. Aki egész munkaidejét és életét eltöltötte azon a csöppnyi kis résen, amely a fog-zománcot a fog-gyökér csúcsútól elválasztja, akinek minden kedvtelése, érdeklődése, szakismerete a két centiméteres résre szorítkozott, az ne akarjon fáradt öregségében, pihenésének ideje alatt mások jogszolgáltatója, mások világnézeti bírája, mások közéleti alkalmasságának vizsgálója lenni. Rendkívül visszás tünetek mutatkoznak azoknak az eltévelyedéseknek nyomán, hogy az, aki hivatása szerint mérnök, az, amikor mérnök már nem lehet, egyszerre jogi kérdések szakértőjének csap föl, vagy az, aki egész életében tanár volt, amikor már tanár nem lehet, egyszerre szociális szakértőnek nevezi ki magát, vagy, aki, uiint fogorvos, odvas fogak tömésével, vagy húzásával töltötte el azt nz időt. nmei vet a természet alkotásra és produktivitásra jelölt ki, az akkor, amikor le kell tenni a fogót és a fúrót, egyszerre hivatottságot fedez föl niagáLun arra, hogy szamonkéröszékké és fémjelzuhivatallú alakuljon át a közélet számára s kiátkozza ouuan azokat, akik nem az ö érvényesülésében látják a keresztény és nemzeti irányzat győzelmét. Csak a fáradt öregség tévesztheti meg magát azzal, hogy akad mindig négy, vagy öt ember, aki még neki is tapsol. Csak a hályogos szem tévedhet akkorát, hogy tömeget lásson abban a pár- emberben, akik öl használják föl érvényesülésük gyorsítására. A saját öregsége ellen vét az, aki rokkant inakkal és behavazott fejjel ugrat az élharcosok-élére s nem az öregkor tapasztalatát, lehiggadt és hiúságoktól megtisztult. érettséget adja a köznek, hanem fékezhetetlen ambíció ját s a megkeményedett artériák engesztelhctetlenségét. Minden tiszteletünk, megbecsülésünk s kulaplengefő elismerésünk az öregeké, akik öregek, de szánakozó mosoly kíséri csak azok erőlködését, akik palástnak akarják csak tekinteni, díszegyenruhaként hordozzák csak öregségüket s azt hiszik, hogy nem bölcs -félrevonulásukkal, banem közéleti pozíciók utáni loholással, megbízatások szenvedélyes gyűjtésével s a fiatalságot megszégyenítő türlctésscl mutathatnak példát. Ámbár — mulatnak is példát, do nem a követésre, hanem az elijesztésre. Ujabb és ujabb rohamok a Mannerheim-vonal ellen A finnek a summái szakaszon és a Muola-tónál visszaverték a támadásokat — Orosz előrehaladás a Taipalefoiyőnál Göring Németország gazdasági helyzetéről — Törökország és a közelkeletl helyzet Helsinki, február 15. A finn hivatalos jelentés a következőket közli: — A karéliai földszorosban az ellenség támadásait több szakaszon folytatta. Snomulabii szélén az ellenségnek azt a kísérletét, hegy a jégen átkeljen, visszavertük. A summái szakaszon és ennek két oldalán a f innek ugyancsak visszaverték a szovjetoroszok támadását• Az ellenség a Muola-tavou kudarcba fulladt támadása során körülbelül 1000 embert és Í3 harcikocsit veszteit. Két elfogott harcikocsit a finnek azonnal használatba vettek cs ezeken üldözték az ellenséget. Taipalánáí egész nap heves harcok dúltak. A sorozatos ellenséges támujásokat visszavertük. A Ladoga-tótól északkeletre a szovjetcsapatok igen sok helyen támadlak 15 szoyjctrepülőgépet lelőttünk. lanuhal A fáradt orosz csapatok támadásának erefe Marillában Haparanda, február 15. 'A Havas-iroda jelenti: Az orosz főparancsnokság már nem sokiig tarthatja fönn a karéliai földszoroson a támadások eddigi ütemét. Máris bizonyos ellanyhulás mutatkozik és hamarosan elérkezik az az időpont, amikor nz orosz parancsnokság kénytelen fesz le> áltaui a most harcba vetett csapatokat, amelyek már kimerültek n nagy áldozatokat követelő sikertelen támadásokbán. Az utóbbi két nap ütközetei során bebizonyosodott, hogy nincs incg o. kellő együttműködés az orosz .gyalogság és a harcikocsiosztagok között. Igy történt, hogy az ellenséges harcit,öcsik el- g mélyen, behatoltak a finn állásokba Kommá környékén, a gyalogság azonban nem tudta őket követni. A finn gyalogság erre tankelhárító ágyukkal és kézigránátokkal támadta az elszigetelt linrcikdesikat. tsok h'arcikobsit megsemmisítettek, amire a. többi kénytelen volt visszavonulni. A harcok mind elkeseredettebbekké válnak. Igy 13-án Oinola községnél, mintegy 15 kilométerre Summától északkeletre, heves kézitusára került sor. A !innék igen eredményesen használták nemz' H