Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-19 / 14. szám

Péntek. 1940. január 19. DPrMÁGYARORSZAG „EU&& ua^ok*... A kávéházi asztalnál beleöntőgettük a poharakba az »Jntcr arma silent Musa«< unalomig csépelt máregc&öppjeit s mint ilyenkor történni szökött, az irodalomról indult meg a beszélgetés. Valaki csöndcsen a következőket mesélte: — Én is behódoltam a mai kor szükségszerű követélményeinek, á fokozott mértékű nyelvtanulásnak. Elővettem a szekrény aJjábó) a régi iskolai angol könyveket s bogy valami megtartsa bennem az elfelejtett dolgok iránti érdeklődést, rávettem a feleségem, bogy velem együtt tanulja ? kiválasztott nyelvet. S azóta napi leckét veszünk olyan lelkiismeretességgel, bogy ba az életünk függne tőle: nem csinálnánk ilyen becsületesen. Ma úgyis az élet a legkisebb érték és nem a legmarandöbb dolog. — A dolgok önmaguktól koraplikálódnak. Igy történt, hogy az cjső leckék könnyű s épp ezért mulandó sikere után csakhamar rákaptunk a többi, általunk egykor tanult európai nyelvre is. Elővettük maradék francia tudományunkat, vásároltunk néhány francia újságot amit nálunk még kapui lehet Legnagyobb részt a vicceket .érteilük meg A kávéházban már az olasz lapokat böngésztük s határtalanul tudtunk lelkesedni, ha felismertük itt-ott a névelőt. Régi német költőket — Goetbc-t, IJeine-t, Schillert sőt Walter von der Vogalwcidc-t és a többieket idéztük, bogy irodalmi német nyelvet el ne felejtsük. Éj kis családi életünkben ezek jelentették az uj örömöket — 5 ebben az idegen hangzavarban, ami nem hangosan, de kort-jellemzően mormolt a szobánkban, cgyszercsak főlnyüszörgött a kisgyerekünk. Néhány hónapos életének minden nyelvtudását összesűrítette egy-két siró gügyögésben. Először csak lassam és szaggatottan sirt, aztán mindjobban kimeresztette apró torkút, tudtunkra adva, bogy elmúlt az idő és ő éhes. — Ez a gyereksírás minden bolt és élő nyelv sírása volt. Ez a sírás azt mondta: -Éhes vagyok*, egyre jobban bömbölte: ara buygry*. egyre nyilvánvalóbbá tette a *J"ai fáim* tényét, sőt meg mertem volna esküdni, hogy azt is mondja-: • — »Icb bin bungrig* s végül követelőzni kezdett: • Prego maugeare* és igy tovább Milyen egyforma az emberi sirás. Milyen kísértetiesen ugyanaz mindig a kérés, mindenhol, ahol emberek, ahol éhes emberek vannak a világon. Milyen könnyű ezt megérteni s mennyire megértheti mindenki. S mégis mennyire nem ezt értik, nem ezt hallgatják az emberek. A világon minden éhes. A föld is. Néha megnvilik a föld torka s belehull a történelem. Nyögve, megrázkódva nyeli el a megemészthetetlcn falatot s aztán főiszivárog az ősföld könnye a vulkanikus mélységedből. Nyög sir s egvre vadabbul üvölti bele az emberek életébe: --Éhes vagyok!* Kis föJdszeiT)th nyílnak meg. akkora mindenik, hogy egv ember fér csak a bomálvába. S ezeknek a földszemeknek hínnotikus ereje lerántja a kűzrlö embert az ismeretlen fekeleségbe. Az embert aki éhes s aki azért akart cini. bogv csillapítsa az éhségét S vajion nem azért rendclt-e testvérnek bennünket az Isten, bogy egymás éhsécét csillapítsuk? Iíogv megértsük az emberi sirást és segítsünk az emberi síráson? Ha ezt megtanultuk volna, talán nem is kellene tanulni nvelvekct. Mindenki megértené a kőnvnyek bcs/édét. £s senki so lenne éhes. Béke volna .. . Milyen szép és m'lven elérhetetlen De hiszen az. elérhetetlen dolgok a szépek Ezekért érdemes élni. Meghalni pedig az éhségért kell . . (maron ) AZ OLVASÓ ROVATA Bíz osifják a gyümö'csíermelök és szöi ősgazdák rézgálicszükségtetél Budapest, január 18. A földművelésügyi miniszter a rendkívüli viszonyokra való tekintettel már az cimult ősszel niegtetto a szükséges intézkedéseket, hogy az ország szöllősgazdáinak és gyümölcstermelőinek rézgálicj szükségletét biztositsa. Ennek eredményekéut sikerült a rézgúlie gyártásához uagyobbmennyisegii külföldi származású vörösrezet beszerezni, amelynek legnagyobb része a rézgálicgvárakban már földolgozás alatt áll és a többiek szállitása folyamatban van. Minthogy a réz a hadiipar egyik legfontosabb nyersanyaga cs külföldről csak nemes valuta ellenéb'-o kapható, ennek beszerzése a Jelenlegi viszonyok között igen nagy nehézségekbe ütközik és csak a föltétlenül szükséges mennyiségben történhetett meg. A gyümölcstermelők részérő már februárban rendelkezésre áll a szükséges készlet. A szöllősgazdák szükségleteinek ellátására pedig a iavaszi hónapokban kerül sor. SZÍNHÁZ KS MŰVÉSZET A szegedi Városi Színház fálékrendje Péntek: Vedd el a feleséged. Szombat délután: Csárdáskirálynő. Szombat este: Vedd a fejeséged. Vasárnap délután: A cigány. Vasárnap este; Nászéjszuka. Hétfő: Rozmaring. Kedd: Nászéjszaka. Szerda: Jön a kegyelmes ur. .Csütörtök délután: Rozmaring. Csütörtök este: Rozmaring. Péntek: Jön a kegyelmes ur. . —oÖ°— A színházi íroflü hírei Vedd el a feleséged. Ma, péntek este ösbenm tatóval kedveskedik a színház igazgatósága a szegedi közönségnek. Bókay Jenő cs Macbán Tibor a Vedd cl a feleséged cimü háromfelvonásos bohózat szerzői. A szerzők nevét a rádióhallgató közönség jól ismeri, hiszen nem egy kitűnő hangjátékuk révén lelt ismert a nevük. Jókedv, állandó derültség, rengeteg helyzetkomikum teszik élvezetessé darabjukat, amely Szegeden kerül először színre. A szerzők jelezték, boky az ősbemutatón megjelennek, igy a közönségnek alkalma lesz a kitűnő bohókat szerzőit is a függöny előtt megjutalmazni tapsaival Kovách Aladár icudezi a darabot, amelyben Ihász Klári, Kondrát Ilouko, Mihályi Vilcsi, Antalfly József, Hlatky László, Nagy Ferenc jutnak bálás szerepekhez. A pénteki előadás bérletben kerül sziure, szombaton megismétli a sziubáz az ősbemutató, előadás! . Szombaton délután lilléres helyárakku] ft Csárdáskirálynő van műsoron Ihász Aladár igazgató fölléptével. Vasárnap délután Szigligeti Ede örökszép népszínműve, A cigány ke-ül ezinre mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: Nászéjszaka, Hcnncquin és Messager francia zenés vigjátéka van műsoron, csak felnőtteknek Sándor Anna, Fcrenczy Marika, Ihász Aladár cs Delly Ferenc játsszák a me sés vígjáték főszerepeit. — KarAdi-frizura ... A népszerűség első fokmérője az a különös, megmagyarázhatatlan áramlat, amely az elegáns bölgyközönséget arra ösztönzi, hogy — mintha csak összebeszéltek volna —. a népszerű művésznő külsejére szabják saját exteriőrjüket. Volt idő, amikor hölgyeink csak A la Marlcno Dictricb öltözködtek, á 1a Greta Garbó viselték frizurájukat és á la Joau Crav.ford festették a szájukat. A nagysikerű / i 1 a h y-film, a füalálos tavasz* hősnőjének, Karádi Katalinnak sikerérc és hirlcleD támadt népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy Szegeden megjelent már a Karádi-frizura ... A bŐlgvközöuség apraja-nagyja, fiatalja és idősebbje — pardon, ilyen HÍDCS is —, szóval mindenki, aki ad valamit a divatra, az utóbbi napokban azzal a megfőllebhezhetclen kívánsággal rohaut fodrászához, hogy Karádi-frizurát kreáljon számára . . . Erinek az amerikai stilusu népszerűségnek egyébként legfényesebb bizonyítéka az, bogy az egyik elegáns hölgyfodrásszalon kirakatában megjelent ma Karádi Katalin frizurája, a művésznő idealizált képének keretében. A megkapóan érdekes, jól sike. rült képet Pintér János, a fiatal, tehetséges festőművész készítette el. FILM Semmelweis (A Belvárosi Mozi új filmje.) Mostanában szokássá vált, hogy az új magyas filmeket aszerint értékelik, milyen minta után készültek. Vannak „franciás", vaunak „amerikaias" magyar filmek. Ha ilyen szempontból nézzük a legújabb magyar filmalkotást, a tíemmehveist, amely a nagy nöorvos életéről szól, megállapíthatjuk, hogy német minta után készült. Sajnos, a német filmnek nem a legjobb tulajdonságait másolta le. A forgatókönyy; elég sikeresen birkózik meg ngyan a majdnem lehetet Jennel: kétezer és néhány méternyi filmszalagra elég ügyesen sűríti össze égy eseményekben gazdag emberi életet, annak minden jellemző és döntő csemcnyeve], a mód azonban, ahogyan a rendező és a sziucszek megelevenítik a jeleneteket, nehézkes. Uray Tivadar idegenül mozog a fölvevőgép előtt, hangjai nem mindig őszinték- A legfeltűnőbb, hogy elejétől végig: túlhangos. Lehet, hogy ebben a mozi hangadóbercndezcsű is ludas; a bemutatón úgy reesegett-ropogott, hogy hirtelen azt hittük, finn-orosz harctéri filmhíradót vetítenek., A film vége szép és őszinte, ekkor Uray föladata magaslatára emelkedik és magával ragadja a nézőt. A kimagaslóau legjobb szereplő egyébként: Somlay. A nőszereplők nem emelik a film színvonalát. SZÍNHÁZJEGY 9 minden előadásra a , DELMEGYARORSZAG JEGYIRODÁBAN Aradi-utca s, Telefon » f TŐZSDE Budapesti crtcktözsdczárlat. A tegnapi tőzsde barátságos irányzata kiterjedt a mai üzleti uapra is, és élénkebb forgalom mellett tovább javultak az árfolyamok. Kezdetben ugyan uyereségbiztositó eladások miatt kedvezőbb megítélés nem tudott az áralakulásban is megfelelően kifejezésre jutni, azonban a tözsdeidő további során külső veleiek következtében mindinkább megerősödött a barátságos alapirány és az árfolyamok a piac egész területéa egyenletesen emelkedtek. A vezető nehézipari értékek áilott-ak ma is az érdeklődés előterében, do számottevő áremelkedés lörtcrtt több, eddig elhanyagolt ímllckcrtékben is. Az irányzat mindvégig barátságos maradt és a részvények 3 százalékig terjedő árnyereséggel zártak. Magyar Nemzeti Bank 188.—, Kőszén 405.— Ganz 20.55, Egyesült Izzó 131.—. Szegcdi kender 51,—. Zürichi devizazárlat. Táris 9.98 fél, Londot 17.62, Ncwyork 4.16, Brüsszel 75.05, Milánó 22.50, Amszterdam 236.95, Berlin 178.60, Szófia 5.30, Belgrád 10.—. Athén 3.35, Bukarest jfSO. Budapesti hivatalos valutaárfolyamok. Angol font 1195—15.15, belga frank * 63.35—64.05, dán korona 72.80 -73.60, dinár 7 60—7.90, doliár 378.60—38L20, francia frank 8.40—8.55, hollandi forint 20090—20290. Cscb-Morva protektorátus 11.45—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Sblivákia 11.55—11.90 (20 K-nál nagyobb dinietek kivételével), kanadai dollár 340—345 len 3.20-3.40, leva 330—3.60, lira 17 40-17.90, (Csalt 10 lirás bankjegyek és crmék vásárolhatok,, német márka —.—, norvég korona 85.75—86.05, svéd korona 89 95—90.85, svájci frank 84.60—85.50. Budapesti terménytőzsdozárlat. A kószárti piacon az irányzat tartolt volt, a tengeri kivételével a termenydkkek árai változatlanok maradlak. A tengeri ára 10—13 fillérrel emelkedett. A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszaviGékt, felsötiszai, dunatiszaközi. fejérmegyei. dunántuli és kisalföldi 77 kg-os 20.05, 78 kg-os 20.55, 79 kg-os 20.85. 80 kg-os 2105, rozs pestvidéki 15.70-15 95, sörárpa kiváló 22.0022.45, takarmányárpa 1. 17.80—1805, tengeri ti* szánluli 1975—1983, zab II. 19 90—20 15. Csikágói terménytőzsde LTiL Buza sziiárd. Máj. 102 egynyolcad—egynegyed, juliusra 99 háromnyolcad—fél, szept. 98.75—hétnyolcad. Tengeri jól tartott. Májusra 58.75, jul. 58 hétnyolcad, szept, 59.5. Rozs szilárd. Mái. 82. iuL 71.75. szent ««