Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-16 / 11. szám

<4 Kedd <040 Tamiár ffi. nrru <CTARQRg7*fl Csáky külügyminiszter cikke a velencei találkozóról 0^<zország ós Magyarország viszonya Németországhoz és Délszláviához kitűnő — A nyugati hatalmakkal is jő viszonyt tartunk fönn Budapest, január 15. A Magyar Élet Pártja — A politika tuai fejlődése — mondotta — január 15-én megjelent értesítője Csáky István gróf külügyminiszter cikkét közli a veloncei találkozóról. A külügyminiszter a találkozóval kapcsolatban többek között a következőket írja! „A tárgyalások folyamán újból alkalmunk volt a legnagyobb elégtétellel megállapítani, hogy Olaszország a maga szempontjából menynyire fontosnak tart egy erős Magyarországot, amely mindenkitől függetlenül biztosíthatja fönnállását és további fejlődését. Magyarországnak nincs egyetlen olyan problémája sem, amelynek megfelelő megoldását az egész Olaszország ne tartaná szükségesnek. Az időpont kiválasztása a mindenkori körülményektől függ. Az, hogy Közép- cs Délkeletcürópában elérkezzék az a korszak, amelyet Cíano gróf Velencében a béke, a jogfend és igazság korszakának jelzett, nemcsak magyar,, hanem általános európai érdek is. A magyaf érdekek mindenben összhangban állnak az általános európai érdeklel. A velencei megbeszélés senki ellen nem irányul. Céljuk Közép- és Délkeleteurópa békéjének, az igazi konstruktív békének minél erösebb megerősítése és biztosítása. Máris kitűnő inindkét állam viszonya Délszlávidvat, amely természetes kapcsol alkot kettőnk között. Kitűnő mindkettőnk viszonya Németországául. 'A nyugati nagyhatalmakkal változatlanul korrekt viszonyt tartunk fönn. Az a rendkívül kedvező fogadtatás, amelyben a velencei megbeszéléseket az egész világsajtó részesítette, értékes bizonysága annak, hogy az egész világon átérzik, bogy az olasz-magyar együttműködés milyen komoly biztosítéka jelenleg a háború elszigetelésének cs kcsöbb az igazi tartós békének. A nevet birodalommal barátságban élő Olaszország !s Magyarország olyan tényező KözépeUrópá>an, hogy minden reményünk meg lehet arra, 'iagy a valódi béke útjában álló akadályokat közös erővel egész Európa érdekében ki tudjuk wjd küszöbölni." Erdélyi konferenciát ajánl Balbo marsa) (apja ' Ráunt, január 15. A Corriera Padano, a Balbo marsallhoz közelálló lap, amely közismert arról, hogy az olasz külpolitika egy-egy u j eszméjét először vcli föl, mintegy kísérletet léve, hogy az ötletnek milyen visszhangja támad, a magyar-román közeledési lehetőségekről megemlékezve, egy »erdélyi konferencia* összehívásának lehetőségéről ir. amelyen az érdekelt magyar, román és erdélvj résztvevőkön klviil olasz inegfigvelő is'Iehrtne iclcn. Ugyanez a lap azt irja, hogy balkáni politikai körökben mindig újra fölmerül Gafencu n>mán külügyminiszter, Tatarcscu miniszterelnök. sőt Károly királv esetleges római utjának híre. A Lavoro Fasísta pedig továbbra is felszínen tartja a Ciano—CincarMarkov ics-te'óiirr>/,> tehetőségét. A velencei rnagvar—oiasz. a verscci román— délszláv és a szófiai török—bolgár megbeszélések mindenesetre azt bizonyítják, hogv -mint a Avvenire iria — Délkeleteurópa népei nem engedik, hnev Délkeleteurópa »vadászterület légyen Politikai nagvravágyás számára* és hogy az olasz fölfogás, amelv a béke megóvását ésa konstruktív munkát hclvezi mindenekíölé. itt a legnagyobb megértésre talált. Mecsek csopor'alakj'ásf ajánl Bukarest, jauuár 15, Macsck délszláv mimszterclnökbelyeltes nyilatkozatot adott egy XSiiuáu távirati ügynökségnek. az összes államokat csoportalakításra készteti. A történelem bebizonyította, hogy kis nemzeteknek sokkal jobb, hogy ha egy más közt alkotnak csoportokat, mintha nagyhatalmakkal sző* vetkeznek Az ilyen csoportosulás kfüőnüseu ajánlatos a dunai államok, Magyarország, Románia, Bulgária és Déhtldvia számára, amelyebnek közösek az érdekeik. Népszavazás Dobrudzsában ? London, január 15. A Daily SUctch értesülése szerint Románia kcsz arról tárgyalni, bogy népszavazást tartson a Bulgária kövclellt donrudzsai területen a balkáni viták elintézése erdekében. R Szegedi Kereskedők Szövetsége súlyosan elitéli az árdrágítást Mx árszabályozás kérdése a kereskedők nagytanácsi ülésén (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Kereskedők Szövetsége hétfőn este nagytanácsi ülést tartott Varga. Mihály elnökletével. Az elnök bevezető szavaiban unnak a kiváságának adott kifejezést, hogy a mai háborús idegesség minél előbb múljék el s ismét a termelő munka nyugalma adjon értelmet az életnek. Bejelentette, hogy Landesherg Jenő dr lemondott a főtitkári tisztségről. Munkásságát elismerésül jegyzőkönyvbe foglalják. Helyetteséül P1 e s k ó András dr-t, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát kérte föl a szövetség. Pleskó András szövetségi iroda fölállításának tervét vázolta, amelyet a nagytanács Varga elnök szavai után nagy lelkesedéssel telt macáévá. Kertész Béla dr ismertette ezután az árszabályozással kapcsolatos kérdéseket. A kormány az árrö^zifésbez folyamodott, a múlt év augusztus 26-i árakat rögzítette. Ez könnvü. de rideg módia volt a helves cé] elérésének s maga a kormányzat is csak átmeneti intézkedésnek minősítette. Eb elvett — Németországhoz hasonlóan — rugahmzolt árszabályozást: a haszonkulcs inegá!laniiá«át kell bevezetni. A kereskedő azt kivánia. hogv a kormánvzat adjon iránvelveket. mert csak igv érhető el annak a bizonytalanságnak megszüntetése, amely Nyomok a hóban . .. A hó sima fehér takarót boritolt a ligetre. A pislákoló uapiéuy kékes árnyékba vonta az öreg platánfákat s alattuk mély hallgatással különös téli meséket regél a csönd. Üres a park, a megmaradt színeket összesöpörtc egy láthatatlan kéz s a kopasz, halott világra ráhullatta a zúzmarás fehérség csillogó egyformaságot. Az utakon, ahol azelőtt, — valamikor nyáron — kergetőző játékot táncolt a levplek sűrűjén átbújó napsugár: a padokon, amelyekre az elmúlt ősz idején ráhullt néha egy-egy megsáppadt, haldokló leyél, most vastag hóréteg alszik. Tel van s az emberek nem szerelik "zavarni a tél némaságát . .. Csak egyetlen padon van fölszántva a bő. Valaki ideült s nem érezte a januári fagy halálos ölelését. Nem érezte, mert nem törődött vele. Minden mindegy, nem szabad semmivel törődni, hiszen tul a folyón a város megvillanó fényekkel- készül Karnevál fogadá. sara. Halvány visszhangja muzsikál ebbeo a kinti csöndben a kivilágított házak s a homályos utcák zajának. Olyen ez a hang mintha az örök malom, a perpeelum mobile mormolná lassan, alig hallhatóan az élet megállíthatatlan ütemét. Lábnyomok vezetnek cl a padtól s lábnyomok vezetnek ugyanoda vissza. Valaki sctált a mély bóban s ez a pad volt a kezdet és a vég állomása. Ez a pad, amelyre talán régi emlékek színeit festette az idő. S ezek a régi színek élnek a puha takaró alatt. Visszahozták ide azt, aki valahonnan elindult. Még maga sem tudta uierre, hiszen bizouytalan minden lépés a padtól a padig Az elindulástól a megérkezésig. Egy fa áll a lassan szürkülő utak mellett. Egyetlen sor kellős lábnyom vezet a fa tövéhez. A dermedt törzs, körül, a fagyott ágak egyre inkább érezteti hatását a magyar gazdasági életben. Adjon a kormány határozott irányt afekintetben, hogy milyen kalkulációval dolgozhat a kereskedő, mennyi bruttó haszonkulcsot számithat föl. Ez áldozatot jeleni de a bizonyosság megszünteti azt az állapotot, hogy a kereskedő leje fölölt állandóan ott íiigg a buntétőtörvényfeöftyv Damoklcs-kard.ja. Fölolvasta ezután Kertész Béla dr a szövetség határozati javaslatát, amely egyrészt súlyosan elítéli azokat a kereskedőket, akik a mai körülmények közölt árdrágítással igyekeztek jogtalan vagyoni haszonra szeri lenni, másrészt pedig épp ennek az állapotnak hathatós megszüntetése érdekéhen kéri a kormányzatot a határozott irányvonalak megjelölésére. Olyan árszabályrendszer kell, amely jogbiztonságot eredményez. Fenyő Mátyás szerint hangot kell adni a tisztességes kereskedelem azon kiváltságának, hogy az árueloszlást is olyan elvek szabályozzák, amelveket a szábadkercskcdelem törvényszerüségei megkívánnak TI ir se h 1 Manó szóvátelle. hogy 100 zsák rizst egv falusi kiskereskedőtől vett: ez a helytelen árueloszlás eredménye. Több hozzászólás után a nagytanács elfogadta a határozati javaslatot s ezzel az ülés végelért. alatt két láb föl turf a az érintetlen fehér földet. Szeszélyes barázdák futnak egymáson keresztül, mintha gouderdőls lennének egv halott homlokon. Az alsó ágról lezuhant a zúzmara s mint egy fekete fölkiáltójel bámul bele ez az ág a világbaEnnél a fánál megszakadnak a nyomok. Ionén nem vezet sehova lépés, — valaki megérkezett. Ide már nem hallatszik semmi zaj, itt a végtelen magány talált beszélő társra. Itt megállt az élet, csak egy madár buz el gyorsan éles szárnycsapással a fa fölött. . . . Másnap a roudöri rovatban olvastuk", bogy valaki a parkban fölakasztotta magát. (maron.) Esterházy hercen bőkezű vásárlésa a Műcsarnok tárlatán Budapest, január 15. Glattfcldcr Gyula díj Csanádi megyéspüspök nck, a Képzőművészéi i Társulat elnökének a magyar művészet megmentése érdekében elhangzott ismeretes nyilatkozata, amely a kormányzőné uomesszivű társadalmi akciójának kiindulópontja volt az első racsszckiható visszhangot Esterházy Pál hercegben, a képzőművészet áldozatkész mecénásában' keltette. A herceg, akinek .''000 pengős jubileumi emlékdíját most adták ki, a Műcsarnok vitéz nagybányai Horthy Miklós 20 esztendős kormányzóságát megünneplő kiállítású n, Ugyanezen a tárlaton most fíOOO pengő értéhben vásárolt a magyar, festők és szobrászok müveiből, A bőkezű vásárlások hálás örömet szereztek' a magyar művészek körében és remélik. hogy a szép példának követői hsznclz.