Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-04 / 2. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG Csütörtök 1940. I. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoiuom 2. sióm Politikum és köiwéleménu Érdekes tiinete a magyar képviselőház működésének, hogy amikor személyi sérelmek, vagy szűkebb korlátok közé szőritőlt közpanaszok hangzanak el interpellációk formájában, akkor tömve vannak a padsorok és a karzatok. Amikor azonban az egész nemzet életére kiható kérdések tárgyalására kerül a sor, üres helyek tátongnak lenn és fonn egyaránt. Ha ennek okát kutatjuk, önkéntelenül Szekfü Gyula markánsan megrajzolt hároni nemzedékére kell condoluunk, amelyről írva megcáfolhatatlan érvekkel bizonyitottu, hogy a magyarság éleiében mint vörös fonál húzódik végig a „politikum" túltengése. Valóban, hány ember csinált már Magyarországon karriert csak azért, mert értett a „politikához", de egyébhez semmihez és hány ember nem tudott érvényesülni, bár érteit mindenhez, csak éppen a „politikához" nem. A politika szó azért került idézőjelbe, mert nálunk a köznapi beszédbeu politikus alatt egészen mást értenek, mint nyugaton, avagy éppen az államludo"mányokban. A hétköznapi ember nagy politikusnak lartja azt, aki szép dikciókattud bármikor kivágni, a világért sem téveszii <1 a kedves bátyámat a kedves öcsémmel, napok alall kikiliucsel bármely protekciós elintézést (helyi közérdekű ügyeknek lehetőleg), magánügyeknek mindig rendelkezésre áll és mondjuk, egy kissé még ravaszkás is. S ha mindezen fölül még különösképpen értene valamihez: a Jödbiiiokpolílikához, kitcliigyekhez, városépítéshez, a műszaki, a jogi, vagy a bölcsészeti tudományok valamelyik ágához, az hasznos dolog, de döutő sulival nem esik latba. Ez a szemlélet eredményez! azután, hogy nem egyszer olyan bőventermő talajra hullanak a kellően át nem gondolt kijelentések, frázisok, hogy olyan sokan és könnyen buknak a szélsőségek ködös mélységébe. Egy pillanatig sem kétséges, hogy a politikum, vagy úgyis fogalmazhatjuk: a merőben közjogi kérdések iránti érdeklődés, a nemzetnek szabadságáért vívott évszázados küzdelme alatt itatódotl ugy közvéleményünkbe. Ezelőtt negvedévszázaddal kétségkívül összehasonlíthatatlanul nagyobb sikere volt anuak, nki alkotmányuk valamelyik ősi tétel-re építve elméletét, kimutatta a képviselőházban, hogy az uralkodó fővárosunkban tartózkodása aluli az országházra nem húzható föl a nemzeti zászló mellé az urakodóház családi lobogója. mint anuak, aki valamilyen zseniális töldbirtokpolitikai, vagy telepítési tervezetet mutatott volna be, amellyel esetleg egész vidékek nemzetiségi arculatát változtathattuk volna meg számunkra kedvezően. És ina: látott uiár valaki mondjuk gyárigazgatót ünnepelni azért, mert esetleg egykét évtized alatt a páratlan zsenialitással gyártelepeket szervezett, milliós értékeket termelt és a családok százainak nvujlctt kenyeret? Vagy olyan bankemberről cikkezni, aki pénzügyi fölkészültségével talán egy eleien át kormánvzott és lavírozott czJek vagyonával a gazdasági élet megszániA háború első hónapjában minden orosz támadás meghiusult mondja a finn-orosz háború első hónapjáról szó:ó összefoglaló helsinki jelentés A legújabb finn siker 3 visszafoglalták a norvég halármenti területeket — Franciaország belelentette a népszövetségnek a finnek megsegítését — Roosevelt növeli az Egyesült-Államok hacfereiét Helsinki, január 3. A Havas-iroda jelenti: Egyhónapi kemeny küzdelem után e! lehet mondani, I hogy a karéliai földszoroson a. finn csapatok miuI

> denutt megtartották azt a vonalat, amely a Yuoksi folyótol indul ki ea a karéliai íoldgzoros közepsú cs nyugati részén több tavat szel keresztül. • Ezeni u vonalon indították az orosz csapatok a legnevesebb támadást, Ugy becsülik, hogy egyedül a karéliai földszoroson az orosz csapatok ezer barcikoofit^yetettek harcba. Tá nrtéáeuUvt nranden alkalommal nagy ve-gtesegeket okozva, visszaver(ék. Különösem a gépesített és a páncélos kocsik elleni küzd etemben bizonyullak kiválónak a iiunck harci módszere. Mindezidcig a finnek több, iáiul 400 harcikocsit semmisítettek meg, vágy zsákmányoltak. A finnek a harcikocsik legnagyobb részét a karcliai töldszorosuál zsákmányolták. Maguk a finnek biztosra veszik, hogy a jövőbeni továbbra is hatékony ellenállást tudnak kifejteni, még ha az ellenség szünet nélkül is iutéz támadást és ha a szovjetorosz támadást heves tüzérségi tüz is támogatja. A háború elején a finnek arra törekedtek, hogy nehézségeket és súlyos veszteségeket okoznak az oroszoknak, hogy ezzel föltartsák előnyomulásukat. A finnek visszavonullak és elsáncolták magukat a már előre dkészitett állásokban. Ezekből az állásokból kiindulva intézték a sikeres ellentámadást cs sikerült is visszafoglalni az elvesztett területek nagy részét. Az első sikert TolvájürvínéJ értek cl. Itt az ellenséget arra kcijyszcritciték, hogy 30 kilométerre vonuljon vissza egészen Aglalaniig, ahol a legutóbbi hét vegén az orosz csapatokat megsemmisítették cs nagy zsákmányt ejtettek. A második főbb hadművelet Suomisalniin.il történt, ahol hatalmas orosz erőket vetettek latba, hogy Finnországot legszűkebb részcD kcllévágják. Suouiisaliuit először kiürítették a finnek, az után ismét visszafoglalták cs az oroszokat egészen Kiautajarvi vidékéig vetették vissza. Esy orosz hadosztályt gyakorlatilag teljesen megsemmisítettek. Az oroszok többezer halottat és nagy hadianyagkészlctct hagy tak hátra. Az orosz hadosztály maradékát szétszórták az erdőkben. Az erdők megtisztítása most folyik. golla, vidéken és Fctsaino vidékén az ellenséget hátrálásra kényszeritették. A finn sikereket végül a Kuhno és Licksa-vidéki finn hadműveletek tették teljessé. Itt az orosz c&apatukat egészen az orosz területre vetették vissza. A háború első hónapjában minden orosz liezdeményezés, minden orosz támadás teljesen meghiusult. A tengerparti tüzérség, amely mint ismeretes, nagy fontossággal van Finnországra, a parttól megfelelő távolságra tartolta az orosz tcngei i haderőket. A finn öböl- lassanként befagy cs az orosz tengeri haderő cselekvési lelieiöségc csökken. \z orosz légi haderő a városok és az arcvonal mögötti falvak bombázásával nyilvánvalóan meg akarja félemlíteni a finn lakosságot. Most kitűnt, hogy ezt a céljukat sem érték cl és a támadások alkalmával, amidőn az orosz légihaderő katonai célokat akart bombázni, csak igen nagy magasságban lehelte ezt és enuek következtében nem okozott számottevő kárt. A finn légvédelmi tüzérség által elért eredmények minden várakozást felülmúlunk. A finn vadászgépe!:, amelyek számra cs gyorsaságra nézve nem állanak az orosz repülőgépek fölött igen súlyos veszteségeket okoztak az oroszoknak. \ finn légvédelmi tüzérség és a finn gépek által leszállásra kényszeritett orosz repülőgépek számát „150-rc becsülik és nem számítják hozzá az.erdőkben lezuhant gépeket, amelyeket csak későbben foguali fölfedezni. lapán nozdasőflí Küldöttséget írnah Mos/h v«Hh Sloszk\ a, jauuár 3. Csütörtökre várják M a c s us i in a követ vezetése alatt álló japán gazdasági küldöttség Moszkvába, való érkezését. \ küldöttség tárgyalásokat folytat egy orosz—japán gazd isági és kereskedelmi szerződés tárgyában. ldlbafaÜan cs nagyon sokszor annyira kiszámíthatatlan zátonya között anélkül, hogy egynek is elszórta volna munkásélete rábízott eredményét? Nem hisszük, Eogy a történelem bármennyire alapos ismerője is elő tudna mutatni egyetlen nemzetet, amely azért, vagy dzálfal lett tartósan naggyá, mert iiai között sok volt a kiváló „politikus", de nein egy olyan nemzet lelt naggyá és polgárai boldoggá, mert iiai közölt sok volt a kiváló mérnök, föltaláló, közgazda, kereskedő, vállalkozó, stb. A magyar közvelsményt rá kell nevelni a keyésbbé délibábos, a rögösebb, de termékenvebb ulra: szaksxcrűséh ül iára. ki kell emelni a műszaki, a gazdasági, na orvosj; a jogi, stb. területeken elcrt kiemelkedő eredményeket cs rl kell szintelenitcni, le kel! szállítani az u. n* politikai szenzációk, botrányok, személyeskedések és támadások jelentőségét arra a szintre, amelyen tényleg szerepet játszanak a nemzet jólétének cs jövendőjének serpenyőjében. Akkor falán rövidesen megérjük, Eogy a merőben politikai személyeskedések, ..leleplezések", támadások elhangzása alkalmával ürülnek ki az ország házának padsorai, de fontos nemzetgazdasági kérdések eldöntésénél zsúfolt ház dunt majd egye sék és tömegek: az egcsz nemzet aiw igi boldogulása fölött.