Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-13 / 9. szám

4 OFPM AGYAROR«74G Szombat. 1940. január 13. a délelőtt, folyamán is jókedvű volt, jövő terveiről beszélt, Amikor 10 órakor elhagyta lakásukat, még ő bérto meg, hogy számára mit .vásároljon. Föltevese szerint Wotf Ferenc vagy pillanatnyi elmezavarában lelt öngyilkos — ez. a körülményt azonban megcáfolja az öngyilkosság módja —, vngy pedig az, bogy állásál olt. kelleti, hagynia. Az asszony elmondása szerint férje hosszú idő óta foglalkozott az önállósulás gondolatával, az önállósítást Alaptól 2000 pengőt kért, kérvényére azonban éppen a napokban érkezett meg a végleges elutasító válasz és a legnagyobb valószínűség szerint ez adta a kezébe a fegyvert. Wolf Ferenc holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. A vizsgálóbíuó jelenlétében szombaton ejti meg a törvényszéki orvos a boncolást. Zománc és alumínium edények háztartási gépek, mérlegek és mindennemű háztartási cikkek nagy választékban a legolcsóbb áron Szántónál Széchenyi-tér u. (Városi bérház) Fölmentenék a véderő elleni vétség vádia alól a kisteleki községi orvost és a tiidőcsucshurutos íccéslegényt (A Délmagyarország munkatársától) Ilitka ügjet tárgyalt pénteken a szegedi törvényszék — véderő elleni vétséggel vádoltak egy kisteleki kocsmai alkalmazottat, ugyanez volt u vád a községi orvos cJlcn is, de mindkettőjüket fölmentették. Az ügyészség Koltai József 28 éves iccés es Mária földi Aladár dr községi orvos ellen emelt vádat. Az ügy kapcsulutbun van azzal, bogy Koitálnak mint hadkötelesnek bc kellett volna vonulnia, azonban tüdőbetegsége miatt nem teljesíthetett katonai szolgálatot. Koltai októberben behívót kapott fegvvergyakorjatra, a kitűzött batáridő elöli azonban betegségeié való hivatkozással elment a községi orvoshoz, aki régebbi idő óla kezelte. Mártaföldi isruct megvizsgálta, majd Igazolványt állított ki, amely szerint Koltai tüdőbetegségben szenved Cs így jelenleg nincs abban az állapotban, hogy katonai szolgálatot teljesíthessen. Néhány hét múlva Koltai ujubb bebivót kapott, ninikoris Máriaföldi dr njhól igazolta betegséget, valamint azt Is, bogy ínkvőbcteg. A hatóságok nem elégedtek meg a bejelentéssel s a kisteleki csendürőrs nyomozni kezdett abban az irányban, vájjon Koltai valóban olyan beteg-e, lu'gy nem tud katonai szolgálatot teljesíteni. A csendőrök ekkor olyan jelentést lettek a lefolytatott nyomozás után, hogy K°ll«i állapota nem lehet súlyos, nu-rt megállapították, l|«gy többszór dolgozik, libákat őriz, a kocsmában bort mér, tehát nem tekinthető fekvő betegnek. A nyomozás után Koitálnák bc kellett vonulnia, majd megindult a bűnvádi eljárás. Az ügyet pénteken tárgyalta a szegedi törvényszék l'ngváry-tnnácsa. Koltai hivatkozott súlyos betegségére, tanukkal és okiratokkal kivánta igazolni. A'árinföldi Aladár dr pedig elmondotta, hogy a bűnösségről szó sem lehet. Iloszabb időn keresztül állott Koltai a kczclcse alatt és megállapította, hogv tüdőbajban szenved, amikor azulán .a második idézés után Koltainak inégls bc kellett vonulnia, a honvédkórháznak niegirta észleleteit és közölte, hogy milyen iránybon kell kezelni. Kihallgatta a törvényszék ezután Kramer TaA BUDAPESTI ASTORIA PALACE SZÁLLODÁK komfortja tökéletes ellátása kitüaö Arai mérsékeltek Az ASTORIA éttermében FELLEGI TERI én^kef TÁNC más dr pápai kamarás, esperest, Hclter László dr, jelenlegi földeáki plébánost, valamint Tóth László dr OTI-Orvost, akik egybehangzóan kijelentették, hogy Koltai fekvő beteg volt a kérdéses alkatommal, igen előrehaladott tüdocsueshuruttal kellett kezelni. A törvényszék a pörbeszédek elhangzása után mindkét vádlottat fölmentette a vád alól. Az ítélet indokolása megállapítja: nem nyert bizonyítást, hogy Koltai ne lett volna beteg, vagy u kérdéses időben alkalma® |et volna katonai szolgálatra. A fölmentő ítélet ellen Szász Tozsö dr ügyész föllebbezést jelenteti be. Tanya és város mély részvéte mellett temették el Dobó Imréi (A Délmagyarország munkatársától) Altalános részvét mellett kisérték utolsó útjára pénteken délután 13 órakor a belvárosi tcuactő kupolacgarookából; Dobó Imre földbirtokost, Szeged törvényhatóságának tagját, az alsóközpopii egyházközség világi elnökét, a Szegedi Gazdasági Egyesület alelnökét. A temetésen teljes számban megjelentek az alsóközpoüli egyházközség tanácsának és képviselőtestületének tagjai, közöttük Varga Mátyás és Ilcnku Ferenc, igazgatók, Oeskay Mihály kántor, Dobó Ferenc, Matus o v i t s Leó dr orvos, Árendás György dr községi bíró; tavábbá Tanács Sándor vezetésével az Alsóianyai Gazdasági Egyesület 50 tag» küldöttsége, közte Babarczy István, Katona István és ördögb István alsótanyai gazdálkodók. A Szegedi Gazdasági Egyesület részéről megjelent Hunyadi-Vas Gergely dr gazdasági főtanácsos, Deák János, l'app József és Nagy Ferenc az alsóvárosi, röszkei, illetve rókusi körök képviseletében. A törvényhatósági bizottsági tagok közül Hajnal István dr cs vitéz Gárgván Imre voltak jelen. A város nem képviseltette magát a temetésen, de a műszaki osztály részéről ott láttak Broinovics Vilmos műszaki tanácsost és Csonka Vince műszaki tisztet, azonkívül közel 200 főnyi gyászoló közönséget, a barátok és tisztelök köréből. A gyászszertartást Balogh István dr alsóközponti plébános végezte. Búcsúztató beszédében többek közölt a következőbet mondotta; — Dobó Imre testvérünk halálával nemcsak jóságos bitvesét, nemcsak családját érte mérhetetlen szomorúság és bánat, bauem nagy veszteség • értn Bzegrd egész polgári társadalmát, amelynek ' mindenkor kötelességtudó, fegyelmezett tagja volt. a tanyai gazdákat, akiknek érdekeit mindenkor önzetlenül képviselő atyja volt, különösen pedig a Sieged-Alsókózponti Egyházközséget, amelynek példás buzgóságu világi elnöke volt. — Ma, amikor a pápai enciklikák és püspöki körlevelek a biveket a papság mellé szent apostolkodüsra buzdítják, Dobó Imre ebben az apostolkodásban is különösen buzgó és példátadq volt, ugy, hogy fflpáíztora az Ajctio Cbatbolica egyházmegyei tanácsába is meghívta. A szertartás után Hunyadi-Vas Gergely dr gazdasági főtanácsos a Szegedi Gazdasági Egyesület nevében búcsúztatta Dobó Imrét, aki az egyesületnek uégy évtizeden keresztül példátadó tagja, ma|d alelnöke volt. A siruáJ pecktepwald Kristóf dr ügyvéd, az Alsótanyai Gazdasági Egyesület ügvésze búcsúzott érzéketiven az elbunvtól. Kedvező a decemberi adóbimufalős (J Délmagyarország munkatársától) A vá rosi adóhivatal most tette közzé az cljiult év decemberi statisztikáját. Eszerint az elmúlt hónapban Í867 zálogolás történt, árverést 6911 esetben tűztek ki, de csali 6 esetben tartották meg. Az adófizetők uz elmúlt bónapbau fokozottan teljesítették fizetési kölelezeltségükct a emiatt tekintott el az adóhivatal az árverésektől. Az együttesen kezelt udókból összesen 462231 pengő folyt bc december folyamán az adóhivatal pénztárába, míg a javudalmi hivatalhoz különböző illetékek címén 166.329 pengőt fizettek bc•—OOo— Elő korok. halálos évszakok .. # A minap figyelemreméltó tanulmány jelent meg az egyik belyi laban a Italáloa tavasz című regénnyel és filmmel kapcsolatos kérdésekről. A tanulmány éles cs elutasító bírálatot tartalmaz a Zilahy-filmmel szemben —, amely kétségtelenül egyik legművészibb uikotása a magyar filmgyártásnak. Ugyanekkor pedig fölhívta a figyelmet — már jóelőre — a Németországban készült >1818 — Márta Ilona* cimü produkció nagyvonalúságára. Azt ajánlja, hogy a magyar filmgyártás a német filmhez hasonló lelkesítő, a nemzet nagy törléncimi pillanatait fölszinrc bozó témákhoz nyúljon hozzá s a kor követelményeinek megfelelően ezeket vetítse le a magyar közönség előtt és ne a halálos tavaszok könnyelmű és lóba történeteit. Anélkül, bogy most kitérnénk a Zilahy-film morális szemléletére, anélkül, hogy elébevágnánk a most Szegeden bemutatásra került német film méltatásának s anélkül, hogy kétségbevonnók annak elvitathatatlan egyéb értékeit, elöljárójában annyit inegjcgyzünk, hogy Ifcrczeg Ferenc vezércikket irt ncinrég ezzel a magyar szabadságharcról szóló német filmmel kapcsolatban s kifejtette, bogy bár a film bókokat moud a magyarság felei lcíküukben élő és izzó történelmi tényeket azonban elvesz, illetve elferdít. Tebát nem szolpálja ugy uz egyetemes magyar érdekeket és nem beesiUi meg ugy sz örök tnagyar értékeket, amint azt egyes tanulmányszerzők hiszik és elképzelik. A lelkesitésbcz és az ősi magyar ériékok fölismeréséhez nem elég, hogy német szinészaö —• bármily dicséretes legyen is cs egyébként — magyar nyelven énekli a magyar nemzet imáját Ea lehet kedves és szép gesztus, do semmiképpen sem fokmérője a film magyar értekének. Ennek fölismerésére azonban nom elég az, bogy valaki hivatkozzon a művészi élet »uj« tőrvénycinek, »uj* jelszavainak dömpingjére ítélethozatalra vonuljon vissza a saját lelkének szűk homályába; dibez horizont kelt, szélesöldlésü ismerete és szeretető az örök magyar értékeknek, sőt ezen túlmenően a mindennapok történetének apró, jelentős, vagy ma jelentéktelen megnyilatkozásainak is. Az ismeretet pedig nem uz irás, hanem az olvasás adja meg: szeretetet pedig nem a mindenáron való ujfju'skodás, hanem a helyes önbírálat s az ezzel párosult magasabbrendü művészeti korszemlélet eredményez. A művészet szeretete és becsülete nem lehet sem irányított, sem időhöz kötött. Ez éppoly megfejthetetlen és önmagától való szépség, rniut az Isten által adott emberi lélek. De mig lélek minden embernek adatott, addig nem minden lélekben éj a befolyásolhatatlan művészi érzék Mert művészi érzékkel lehetetlen föl nem ismerni bogy a művészet lelkesítő hatása nem a téma függvénye. A témát a látóhatár egyetlen pontjára uuiformlza'ni onnyit jelentene, mint lemondani Csokonai, Kazinczy, Berzsenyi, Kisfaludy. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa. Vajda, Madách, A(jy és a többiek — sokszor UHU éppen a dicsőséges történelmi pillanatokhoz nyntó — munkásságának örökért ékü és örökérvényű, mindenki dl'a] büszke magyar öntudattal hirdetett nagyságáról- Ezt az áldozatot, prdig tőlünk, magyaroktól semmiféle kor és semmiféle szellem nem követelheti meg. A halálos tavasz művészi értékét félrebeszélni egyet jelent a művészet megtagadásával. J5 bárhonnan, bármikor, bármit is fűzzenek ehhez a végső következtetéshez- nem fog változtatni a hasonló szemléletű tanuln-ánvsorozatok legbelsőbb lényegén. Ab inltio nullum, -emper uullum . . . Kalmár Maron Ferenc.