Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-12 / 8. szám

DtLMAGYAROR PfnícK 1940. I. 12. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évíolivam 9. szám Olasz politika 'Az a rendkívüli figyelem, amivel a nemzetközi politika a velencei tárgyalásokat részesítette s az a beható értelmezés, amivel in tárgyalások célját és eredményét kutatja, visszhangos bizonyítéka annak az, értékelésnek, amellyel a nemzetközi politika s annak szócsövei a tárgyalások 8 a tárgyaló felek jelentőségének adóznak. Egész Európa teste vonaglik katonák lépteinek g ágyúk kerekeinek dübörgése alatt. Máról-holnapra megváltozott az európai térkép, megváltoztak az erűviszonyok és szövetségi hadállások s ki tudja, holnapra milyen meglepetések elé állítja a világ népét a hadviselés forgandó szerencséje. Pár hónap alatt Európa kisebb, Ázsia nagyobb lett, mint ahogy azt a legújabb térképek mutatják, egymástól távolcső államok kerültek egymás szomszédságába s ez az állandóan forrongó, nagy átalakulás új föladatok és új célok elé állította Európa nemzeteit is teljesen függetlenül attól, hogy yiselnek-e már látható háborút. Nincs természetesebb annál, bogy a Változott helyzet, változó pafancsához képest újra és újra meg kell beszelni a teendőket, meg kell vizsgálni közös szempontjaik szerint a kialakuló helyzetet s azokat a módozatokat, amelyekkel a helyzet nemis ívánatos alakulását meg lehet előzni azoknak, akiknek baráti érzését, szövetségi hűséget s egymásra utaló politikai törekvéseit még a világ válsága sem tudta széftörni. Magyarország is líj helyzet ele került, akkor, amikor a Szovjet halárai elérték a Kárpátok északi gerincét s amikor a délheleleurópai egységes föllépés adhat ja meg alkotó népeinek azt az erőt és tekintélyt, amire a készülő veszélyekkel szemben szükség vau. Magyarországnak szüksége van barátokra, de Magyarország barátságára is szüksége van más államoknak. A dunai cs balkáni allamok között a békére törekvő olasz politika szükségesnek tartja az őszinte, a megértésen és áldozatkészségen alapuló közeledést, azt a megértést, amit csak az általános kiengesztelődés teremthet meg Magyarország nem háríthatja cl magától az olasz kívánság legérdemlcgesebb méltatását már csak azért sem, mert az olasz külpolitika tökéletes megegyezést mutat a magyar külpolitika irányával és törekvéseivel * mert Mag} arország húsz év óta elég bizonyságát adta auüak, bogy szomszédaival n legbékésebb viszonyra törekszik. A bizalmú és a kölcsönös együttműködésre való készség áldozatokat követel mindenkitől s n huszonöt év óta allatidóau áldozó magyur nemzet bizonyára nem fogja elhárítani magától azokat az áldozatokat sem, melyelei a mai idok s a mai fenyegetések követelnek meg tőle. Ámde Magyarországnak ebben a viszonylatban legfeljebb az igényei tekintetében kell áldozatot hozni s ehhez csak a javára hozott áldozatok teremthetik meg a készséget'és elhatározást. A világpolitikai helyzet s Európa katonai helyzete még akkor is próbára fennek a* államférfiak realitás iránti érzékét, ha Ujabb orosz támadás kezdődött Sallánál és Petsamonál A svéd király beszéde Finnország megsegítéséről Heves gyalogsági és légiharcok nyugaton — Angol-francia és német repülőgépek ujabb ütközetei Nagy érdeklődés kiséri Rőma diplomáciai tevékenységét indul meg, vagy esetleg mindkét helyen egy szerre. Helsinki, január 1L 14 karéliai földszoroson egyelőre nyugalom van, A nyugalom azonban nem jelenti azt, hogy semmisem történik a 100 kilométeres karéliai arcvonalon, vagy a 800 kilométeres határvonalon. Északon tovább folynak a iárőrharcok, amelyek négy ponton most mar orosz területen zajlanak le. A f inn járőrök megtisztogatják a tereppt és azonkívül igyekeznek megakadályozni az orosz csapatok ellátását és utánpótlását. Élénk tevékenységet fejt ki naponta az orosz tüzérség is, amely módszeresen lövi a finn állásokat, úgyhogy lehetőleg minden ialpalattnyi helyre essen egy-egy lövedék. Az, hogy "az orosz csapatok néhány nap óta nem inlcznck nagyobb támadási, nem jelenti azt, hogy letettek az áttörési kísérletről a karéliai. földszoroson. Az ör'ósz vezérkar a Ladoga-lőlől északkeletre nagyobb Zsapatcgységekct vont össze. A szovjelrádió adásaiból is kétségtelenül kilövik, hogy az orosz hadsereg rövidesen nagyobb támadásra készül- A támadás vagy a karéliai földszorosban, vagy a Ladoga-lőlől északkeletre U)ra íániőd az orosz hadsereg Suoinussalmlnál London, január lt. Suomussaliiiitól íszakra uz oroszok ujabb támadást kísérellek meg. A ?zovjetcsnpatok most már mozgékonyabbak cs alkalmazkodnak n terepviszonyokhoz, visiont a finnek elvágták élnlmiszerpóUásukat és az orosz katonák közül igen sok ébenhat, vagy megfagy. Finn hivatalos jelentós Ilolsinkí, január 11. Hivatalosan jelenlik: "A karéliai földszoroson és a keleti határon a helyzet változatlan. Az ellenség Salla és Pctsamo Vidékén támadást kísérelt meg, dc visszavertük,, — A. tengeren semmi jelentősebb esemény nem történt. — A levegőben tegnap óta az ellenséges légihaderő Tamonisaaka és Strömfors környékén tevékenykedett. Strömfors környékén a bombák fi leányt megsebesítettek. Az áldozatok számáról f.s az anyagi kárról pontos, értesülések még nem ismeretesek. Gnsztóv svéd hiráiij: Svédország mitltsstHrnh érzi a legmesszebbmenőéi! támogatni a finnehel Stockholm, január 11. "A svéd országgyűlés rendes ülésszakát csütörtökön reggel ünnepélyesen megnyitották. Gusztáv svéd király ti'óubeszédében kijelentette, bogy az országgyűlés munkájának előterében az ország biztonsága érdekében való munka áll. Ez a szükséglet a költségvetési javaslatra is rányomja bélyegéi. Bizonyos, liogy a svéd nép meghozza a. szüksénem dúlna a határainkon túl veres cs vészes közelségben olyan háború, amilyen ennek a világnak arcát még nem torzította fi. S a realitás iránli érzék fogja eldönteni minden romanticizmus nélkül s minden szentimentális ellágyulást megtagadva a követelések cs szolgáltatások mértékét. Olaszország, — írta Gaíjda a Giornale d'Ital iá vezércikkében, >— az orosz terjeszkedéssel szemben meg akarja és meg fogja védeni a civilizációt, Európa rendjét és egészségét. Hozzátehetjük: a kereszténységet is, mert az ellen is fordul a pogány fenyegetés. Ebben a hősi elhatározásban a dunai és balkán államóknak meg kell találniok az egymás fel.' vezető utat, mert enélkiil az egységes füllépés erejével és hatásával nem tudnák a magok nemzeti és erkölcsi érdekeiket megoltalmazni. Ezen az úton az első lépés azoknak a kívánságoknak figyelembe vétele. melyeket Magyarország a bölcs mérséklet realitásúval s nem a maga, de a történelem és civilizáció érdekeire gondolva, fogalmazol! meg. Tla vannak államok, melyeknek cl kell dönteniük, hogy kinek javára kell áldozatokat hozniuk, tartsák szem előtt azt az igazságot, hogy a kellő időben hozott indokolt áldozatot elsősorban — maguk javára hozhatják meg. A magyar kormány világosan látja azokéi a föladatokat, amelyek ennek a nemzedéknek vállára-és lelkiismeretére nehezednek. Az az út, amelyei a magyar kormány választott, a tömeglélek ösztönös megérzése által igazolódott. Soha a. nemzet felelősségei érző tagjaiban nem volt. olyan egységes a külpolitikai fölfogás, mint ezekben a sorsdöntő időkben. A kormány elhatározásában a nemzet egyeteme cselekszik, a kormány szaiának és állásfoglalása nak az egész nemzet osztatlan helyeslése és egy ültérzése adja meg az erőt és tekintélyi.