Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-10 / 6. szám

t Szerda. 1940.1.10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. evfoiuam 0. szám Csiky hazaérkezett és beszámolt Teleki miniszterelnöknek Gyakorlatilag még szorosabb olasz-magyar együttműkö­dést várnak a velencei megbeszélések eredményeként Budapest, január 9. Csúky létrán gróf kül­-QgrminiszteB velencei útjáról kedden délélőtt érkezett meg Budapestre, a. Déli-pályaudvarra, aliol JJllein-Reviczky Antal követségi tanácsos, a sajtóosztály vezetője várta, do megjelent a miniszter fogadására Da Vinci gróf olasz kö­yet is, aki elsőnek üdvözölte a külügyminisz­tert. A külügyminiszter fogadta a sajtó kép­viselőit. akik előtt először utazásáról beszélt, majd a tárgyalásokról nyilatkozott. Hangoz­tatta, hogy a megbeszélések Ciano gróf külügy­miniszterrel végig a legszívélyesebb és a leg­melegebb baráti légkörben folylak le. A toyáb Idákban ezt. mondta a külügyminiszteri •­— Nyugodtan és kitartással dolgozunk, to­vább azon az úton, amelyet közel kel évtizeddel ezelőtt mégkezdtünk és megvan minden T,cmó­nyünk arra, hogy kitartásunkat és türelmünket siker fogja koronázni. Dolgozunk a békéért. Az •újságíróknak arra a kérdésére, hogy van-e szó újabb olaszországi utazásáról, a kül­ügyminiszter kijelentette": — Most, örülök, hogy hazaérkeztem. Nem 15­h ni függ, hogy elutazhatom e újra. a magam résrtt.ől szívesen vennék egy kis pihenőt, A külügyminszter ezután kocsiján a minisz­térium épületébe hajtatott. Ounau néhány refe­rens meghallgatása után a miniszterelnökségre ment és beszámolt Teleki Tál gróf miniszterel­nöknek velencei útjáról. Csáky távirata Cianohoz Budapest, január 9, Csáky István gróf ma­gyar külügyminiszter Postumiából a következő táviratot intézte Ciano gróf olasz külügyminisz­terhez: sNcni hagyhatom <•] Olaszországot anélkül, hogy ujböl köszönetet ne mondjak azért a barát­ságért, és bizalomért, amelynek ün ismét tanúje­lét adta, mind Magyarországgal szemben, mind pedig velem szemben. Boldog vagyok, hogy alkal­mam volt megbizonyosodni azoknak a nézeteknek teljes összhangjáról, amelyek személyes barátsá­gunkou tul is egyesítenek bennünket abban a ne­héz, de türelmes és SZÍVÓS munkában, amelynek célja az előrelátásra, igazságra és országaink .•Fejének öntudatára alapított béke fönntartása ű Ounamcdcncében.* „Mussolini föllépésének köszönhető... Róma, január 9. A Stefani-iroda jelenti: 'A R' sto del Carlhio velencei külÖDtudósítója megállapítja, hogy ha annak a 4 millió magyar­unk n száma, akik a triauoni békeszerződés miatt idegen uralom alá kerültek, 3 millióra apadt le. az elsősorban Mussolini föllépésének köszönhető. A milánói La Srra vezércikke Hangoztatja* hogy Olaszországnak nincs támadó szándéka a Szovjet ellen, elleniéiben más nagyhatalmakkal, atnclvok előbb mindenáron meg akarták ma­guknak szerezni a Szovjet támogatását, most pedig keresztes hadjáratot, hirdetnek a Szovjet otien. Ha Szovjetoroszország belátja, bogy meg Kell maradnia jelenlegi líatárai között. Olaszor­szágnak semmi kifogása nem lesz ellene. Ha azonban mégis próbálkozna azzal, hogy túllépi határait, Mussolini Olaszországa meg fogja tudni életérdekcit és Eufópa érdekét is védeni. Szorosabb magyar-olasz együttműködést várnak Berlinben Beflin, január 9. A német sajtó részletesen foglalkozik Ciano és Csáky István gróf kül­ügyminiszter velencei találkozásával. A lapok a megbeszélésekben a magyar olasz barátság megerősítését látják, valamint olyan intézke­dést, Binelynek föladata Délkeleteurópát távol­tartani a háborútól. A Deutsche Allgemeine Zeitung többek kö­zött ezeket írja: „Ha két egymással olyan ba­ráti viszonybau álló állam államférfiai, mint amilyen viszonyban Olaszország és Magyaror­szág áll, találkozásra, ülnek össze, ez magyar fölfogás szerint nem jelent semmiféle föltűnést és nincsenek semmilyen hátsó okai. Nincs sem­mi, új tömb sem olasz-jügoszláv-magyar hár­mas szövetség, do nincs semmiféle közvetítés sem Budapest cs Bukarest között, mert ezek kö­zött, rendes viszonyok állaDak fenn. Azonkívül Magyarország nem hinné, hogy szomszédjával való érintkezésre közvetítésre volna .szüksége. A Berliner Börzen-Zeitung róiuai jelentése szerint, az érdekeltek teljes összhangjának nyo­matékos hangsúlyozásából kitűnik, bogy gya­korlati téren erősebb együttműködést lehet vár. ni a megbeszélések nyomán .Magyarország cs Olaszország közölt, M uj év döntő lesz, o nyugalom: vihar előtti csönd mondotta Chamberlain Anglia háborús polinháfái ismertető nesit­. deoen lassult a finn orosz háború menete - it finnen ismét megsemmisiteiteh egy orosz hadosztályt London, január 9. Chamberlain minisz­terelnök kedden délután a Mansion House-ban megkezdte azt a beszédsorozatot, amelyben a mi­niszterek a közönséggel az angol kormány bnbo­rus politikáját ismertetik meg. Rámutatott, hogy milyen súlyos felelősség bárul a kormány tagjaira háború idején. Miután a háborút nem lehetett el­kerülni, a kormány minden gondolatának és erőfe­szítésének oda kell irányulnia, bogy a háborút győzedelmesen fejezzék be. Az uj év, amely nyu­godtan krzdödött, valószínűleg döntő lesz és a nyu­galom a. vihar előtti csönd. A levegőben és a szá­razföldön nagy badiclökészülctrk folynak jelen­leg. Csak a tengeren folyik a harc. Az eredmény számunkra nem rossz, mert 228-tlflO tonnatartalmú német hajót fogtak el, vagy süllyesztettek el. A többi német hajó pedig külföldi kikötőkben áll vesztegzár alatt. Chamberlain véleménye szerint a Royal Oak és a U'ouragcops és a többi kisebb hajó elsüllyesz­tése eenimiescfro sem zavarta meg Anglia tengeri uralmát, amely kérlelhetetlen nyomást gyakorol Németországra és egyre növekvő veszélyt jelent a német tengerészetnck. Chamberlain szerint Német­ország kezdte meg a támadási módszert, amelyet azután Oroszország utánzott. Finnországot olyan hatalom támadta meg, amellyel Németország szer­ződést kötött. Finnország ma az erőszak ellen vé­dekezik, ugyanugv. ahogyan mi is tesszük. Ugyan­azért, amiért mi is harcolunk, szabadságért és az igazságért. Chamberlain ezután csodálattal adózott a finn hősiesség által elcrt meglepő sikersorozatnak, majd a. török nép iránti barátságnak cs rokon­szenvnek adott kifejezést. Közölte, hogv a további segélynyújtásra irányuló készségről értesítette a török Kormányt. Ez a francia és angol együttmű­ködés ujabb példáját szolgáltatja annak a ben­sőséges viszonynak, amely a. francia—angol kap­csolatokat jellemzi. Ez az együttműködés nagyban elő fogja segíteni a békés épitö munkál. Annak­idején ki kell majd terjeszteni ezt az együttműkö­dést Európa és talán a világ valamennyi népére, nevezetesen pénzügyi és gazdasági téren. Chamberlain közölte, hogy a már mozgósított és az egyszerű behívóval mozgósíthatók száma Angliában elérte a két és félmilliót. Az ellenség állításával ellentétben a szövetsé­gesek nem kívánják n német nép elpusztítását. A német népnek azonban számot kell vetnie azzal, és keresztényi megoldást akarnak, aru"Iyet nem *>ogy a szövetségesek vaóban emberi igazságokat lehet egyszerűen olyan ígéretekkel biztosítani, amelyek a tapasztalat szerint meddőknek bizo» n\ nltak. Fantasztikusnak hangzanék ez az állí­tás, hogy a szövetségesek el akarják pusztítani a német népet. A német népnek tudatára kell ébred­nie annak a felelősségnek, amely a. háború elhu/ó­déisa és az ebből eredő szenvedésekből rcáháram­Iik. Chamberlain kijelentette, bogy a tegnagyob'J örömmel fogadta Roosevelt elnöknek a Szcnfafj í­hoz intézett, iizrurték — Ügyünk győzelme érdekében szükség esetéui föl kell áldoznunk vérünket és kincseinket — mon­dotta Chamberlain a jelenlevők nagy tapsától ki­sérve —, majd kijelentette, bogy szilárdan bízik a győzelemben. Anglia Kereskedelmi szeriíiűésí Köt öl semleges állammal London, január 9. Anglia és öl semleges ál­lam között folyó kereskedelmi tárgyalások be. fejezéshez közelednek. Elvileg már létrejöttek (t megfelelő kereskedelmi egyezmények a követ­kező csere forgalmi alapon: 1. Belgium nagymennyiségű vasércet, ncrt{ és főzelékfélét szállít angol szén, gyapjúszövet tel; és SZÖVÖgyári gépel; ellenében, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom