Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-06 / 4. szám

SzomBai 1940. január 6. Pfl Vf AGYATtORc/ÁO Százesztendős a piarista gimnázium önképzőköre Horváth Cyrill lö40~ben alapitolta meg „A szegedi Bölcselkedők olvasó Társaságáét A piarista gimnázium „Horváth CyrilT önképzőköre az újesztendő folyamán eiérkezott fennállásának századik érében. Hálánk cs köszönő szavunk emelkedik a jóságos Is'tcűJicz, hogy nehéz időkbcD, súlyos körülmények közölt ozt a e>zcp, nagyjelentőségű, sok 'eszmét, gondola tet. támasztó évet megérnünk engedte. Az első, .úgynevezett szalonönképzőköruk mellett, amelyekben a XIX. század első felének majd minden írója szerepelt, — a piarista iskolák első önképzőkörei ugyanazt "a feladatot töltötték bo, mint nemes elődei, köblük a körök ősanyja, a Kis János alapította Magyar Társaság (1790), amely először mutatott példát érettebb tanulók önművelésére. A Társaság a legszentebb eszmét szolgálta és tűzte ki célul: „a magyar, nyelv művelését cs csiszolását," ' \ • Ez az elv vezette Horváth Cyrill dr kcyesreodj tanárt, a szegedi liceum tudós „oktatóját", mikor mint az ifjúság lelkes barátja 1810-ben óléro állt a diákság önképzéséáek s buzdítására ugyanezen év „tavaszutó 7-éü" ímájus 7.). megalakult A szegcdi Bölcselkedők olvasó Társasága, melynek „Ünnepélyes megnyílása fennevezett évben (IS 10) őszutó 5-cn (november 5.) tartatott, a mikor alkalmi, vegyes, saját és idegen verseseteket olvastak fel e következő Urak: Eteó Károly és Mészáros Lajos: „A' Szegedi Bölcselkedő i olvasó Társaság megnyitásakor" ZAmű cs Dobó Miklós ,£let képem" czímü saját készítményeiket; továbbá: Schaffcr Antal Kisfaludy Károly Verseiből „a Budai harczjálék" s végre Klcó Károly Czüczor Gergely költészeti munkáiból a „üregei" czímü versezet ti szavallúlc." Igy olvassuk a fennmaradt díszes kötésű e'ső jegyzőkönyv első gyűléséről szóló beszámolót- Az első „Évkönyv" pedig gyönyörű szép másolással közli a tagok „saját készítméuyfi versezeteit".. molyok közül legérdekesebb a megnyitáskor előadott óda. Ennek címe az Évkönyvben található írás szerint; ODA 'A Szegedi Bölcselkedők olvasó Társasaidnak megnyitásakor, őszutó 5-én, 1810. Oh mi Ily műveltség szelleme terjedez ' Kedves hazánknak térin, a századok Homályba burkolt éjjelének Fátyola szétrepedez egünkről} Ezzel a szavakkal kezdődik a „versezet",, klasszikus (alkaíosi) formában, B arról szól, hogy míg azelőtt „nemzeti hangzatokat gyé.' ren barsogtatoft," a kedves baza, annak v, . terein cs ezért /. - 'Rgö szivünknek most a kecsegtető Remény vidult arczal mutatja A gyönyörűn fakadó jövendőt." Kled Károly ,,2-od évi bölcselkedő" nevét látjuk a húsz versszakból álló óda szerzőjéül, ki legszorgalmasabb ipunkása volt az olvasó Társaságnak egész esztendőn keresztül .} . Horváth CytíII a vezetőtanár „A felsőbb iskolai hatóság" a következő évben megerősítette a Társaság szabályait B esek alapján folytatta munkáját Horváth Cyrill vezetésével. A hetekint tartott gyűléseken — mint a. régi jegyzőkönyvekben található — a tagok nagyrészt saját verseiket adták elő; rravaltak, „majdnem kizárólagosan" magyar klasszikus költök' műveiből; olykoj magyar nyelvi és verstani kérdéseket tárgyaltak, pld. „a* magyar szóragokból, és mértékről vett vitatkozások" követték egyik ülésen a szavalatokat. Közben Horváth Cyrill tartott előadást .a magyar irodalomról s. bemutatta a jeles írókat és k öltöket A. Társaság féléveakint nyilvános gyűlésen számolt be munkásságáról 8 mutatta föl „önképzésének" eredményét. Az első nyilvános gyűlést 1841 „tavaszelő" 18-áu tartották „nemzeti ügyünket pártoló több Vendégek jelenlétében", amely 19 8zámból állott; a másodikat „nyárelő" 17-én, 2ő műsorszámmal. Ennek végeztével a jegyzőkönyv a következőkben számol be: „A várakozást felülmúlt, haladás, külö ti fele érzelmek összes felbuzdítása, számos Vendégeket közörömre, éljen zeugés• re hevítés s azón sóhajjal hagyd mindenki, a tudománynak szentelte termet: vajha ezen haza. és nemzeti nyelv iránti buzgalom tovább is az ifjak szivében fentartanéh, hogy igy édes hazánk hü, és igaz fiai lennének!" Az 1841—42. iskolai évtől kezdve a „munkálatok" .között Horváth Cyrill útmutatása alapján, a latin, görög és német irodalomból fordítások, ezeken kívül elbeszélések is előfordulnak a gyűléseken. A tanári testület, élükön a vezetőtanárral a „tőlük érdemeseknek ítélt munkálatokat jutalmakkal tüntette ki." Az elnyomatás idejében Nagy Marion piarista tanár, majd ISáD-től kezdve ismét Horváth Cyrill, mint a szegedi „gjmnásinm" igazgatója „táplálgatta az e'-képzés tüzét" a tanulók lelkében. A szomorú politikai időszak kSrában, bár a nyilvánosság nem vehetett tudomást a nemes munkáról, — a lelkes nevelőtanárok cs a lelkesedő ifjúsúg szívéből még tisztább és- őszintébb buzgóság tört elő, mint az előző években. 1862 okt 19-én alakult meg újra o Társaság. Somhegyi Ferenc dr piarista tanár, akadémikus, később egyetemi tanár elnökségével s ekkof vette föl az önképzőkör nevet. Évek folyamán sok kitűnő vezetője volt a Körnek, köztük Magyar Gábor, Szeged társadalmi életében is nagy szerepet betöltő gimnáziumi igazgató, később rendfőnök, kinek kezdeményezésére és irányítása folytán mtékönv változás állott be az önképzőkör életében. A tagok „szép sikerrel gyakorolták magukat a külföldi remekírók fordítása « a hazaink olvasasában, a Hunyadi-so * .GYORS És ENYHE HASZNÁLD V'^Bt HA GYOMROD RENYHE t Nunyam ,'»no» termó*»t*s forrauO » 75 íve "Sg! - Mvalt keserűvíz ujszeru pkrlata. t csak 18 fillér. Ize edz — nem Borítékja -skever ÍM " j szavalásban ós önálló dolgozatok készítésében és pedig nemcsak a szépirodalom, hanem a komolyabb tudományok, ú. ui. a természet- és mennyiségtan, a bölcseszet és történelem ágaiba ü is". Ami jót Magyar Gábor az önképzőkörben meghonosított, azt tovább .folytatták utódal, mindiobban gyarapítván az ifjúság munkásságának anyagát. Az iskolai év végén „versenyszavalásokat" rendeztek s a tagok munkakedvét, pályatételek kitűzésével „élesztették." S bar az 1870-76-i tanévtől kezdve a Rendtartás értelmében ezek a két felső osztály tanulói lehettek az Önképzőkör tagjai, a létszám-kisebbedés a Kör müukálkodósáhau nem okozott érezbelő hiányt, mert heti üléseiket továbbra is megtartották. Az eddiginél is nagyobb érdeklődés és élénkség vehető észre az Önképzőkör tevékenységében 1879—SO tői kezdve, amikor Cserép Sándor lett a vezetőtanár. A munkakörben új kezdeményezésként szélesebb irányú tevékenység alakult ki. Ekkor kezdődött a tagok dolgozatainak írásban rujsgbírálása. Ez a körülmény a prózai dolgozatok számának megszaporodását eredményezte * az iskolai tanulmányágak majdnem teljes számmal szerepeltek a lagök munkakörében. Az elért szép eredmények csak fokozták a tanulók lelkesedését és buzgalmát anélkül, hogy vz iskolai tanulmányokban hanyatlás állott volna be. „Megemlítésre méltó a város közönségének azon érdeklődése is — moutlja az egykori tudósítás —. melyet a nyilvános ünnepélyek alkalmával az ifjúság munkálkodása iránt tanúsított." Az önképzőkör ötvenéves fordulója alkalmával (J899) díszes külsejű ezüst- és bronzérmeket verettek, hogy azokkal a Kör szorgalmas tagjait éveukinf megiuíalmazzákAz utóbbi ötven év munkálkodása az elődök nemes hagyományai alapján a sok elhunyt, de még számos éleiben levő tag. az öreg gimnázium író-diákiai és diák íróinak lelkes tevékenységével áldásosak, tovább folytatódott s az Önképzőkör hatékony működésének eredménje, hogy tagjai'sorúból az egész ország és Szeged városának sok nevezetes embere került és kerül ki. Az újabban felbukkanó törekvéseknek — hogy tudniillik az önképzőköröket meg kell újítani — a Horváth Cyrill 'Önképzőkör is eleget telt 1937-ben, amikor — még az új Rendtartás megjelenése elült — a mai idők viszonyainak megfelelően szakosztályokra oszlott VEGYIÓRUK HtíZTRRTfkl CIKKEK CJ1 •CICA VflLÉSIfl-lífi