Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-31 / 24. szám

1 li \ 8 O Ff M ACYARORg74C Szerda. 1940 január "M. 1 dl 40 százalékos 26 fillér 1 „ 50 „ 30 „ 1 „ 60 „ 36 „ NAGY ALBERT Valéria-íér 4 (paprihap ac) NyiSaúkoxai A Délmagyarország körül az utóbbi napokban éppen nem örvendetes vita kezdődött Z11 a n y Lajos legutóbbi íiimjevel kapcsolatban. Mivel cz a vita messze túlnőtt mar éraemén és jogcímén, mii elindította, az alábbiakban igyekszünk véget vetni további íodrozódásának és igyekszünk egy pár érthető és érthetetlen félreértest tisztázni. Szegeden bemutatták a »Halálos tavasz*-t a mint ahogy minden újságolvasó emlékszik iá, a Délmagyarország ismertetést közölt a filmről anélkül, hogy érintctto volna a rendezés erkölcsi oldalát. Ezt követően Sándor István dr. fő­iskolai tanár ur, a szegedi katolikus közélet egyik kiváló tagja kemény szavakkal mondott bírálatot a film erkölcsi irányzala fölött s a Délmagyaror­szág egyik munkataisa, IÍ a 1 m á r-M a r o n Fe­renc e bírálattal szemben a maga egyéni fölfogá­sának a Délmagyarország hasábjain bangót adolt. Mindezek tisztázására hangsúlyoznom kell, hogy a Délmagyarörszág a maga véleményét csak akkor fejezte ki, amikor elismerte a film művé­szi és technikai kiválóságát, mint ahogy ezt a kitűnőséget elismerte a Magyar Kultura és P e t r u c h Antal dr. S. J., sőt maga Sándor lst van dr. főiskolai tanár ur is. Meg kell monda­nom, igazságtalan igény volna bárki részélői ve­lem szemben, aki a Délmagyarország igazgatósá­gának vagyok tagja, ha azt kivánná, hogy a Dél­magyarörszág minden sorát kéziratban elolvas­sam. Iiyen igényeket nem szoktak támasztani pl a Szegedi Uj Nemzedék igazgatóságának köztisz­teletben álló tagjaival szemben sem. Ha nekem a magara egyéni, vagy a Délmagyar­Országnak, mint lapnak a maga véleményét kel­lett volna kifejeznie, az kétségtelenül az lett vol­na, bogy ez a művészi és technikai szempontból elsőrangú film a keresztény erkölcsök szoigáiatá­ra és mélyítésére nem alkalmas, mert azokkal merőben ellenkezik. Vannak, akik azt állítják, hogy a Délmagyar­ország cikke támadás volt Sándor István dr fő­iskolai tanár ur ellen, aki az egyik szegedi egy­házközség világi elnöke, a polgári taDárképzŐ­főskola tanára. Bár legtisztább és legzavartala­nahb meggyőződéssel állitom, hogy a Délmagyar­örszág, mint orgánum, soha egy sort nem irt, ámelyet ilyen támadásnak lehel tekinteni, amelyi­ket Sáudor István dr. tanár ur akár polgári hiva­tásával, amcllyél magának országos nevet szer­zett, akár egyházközségi tisztségével, amely mél­tó jutalma szegedi katolikus közéleti tevékenysé­gének, bántó módon kapcsolatba lehetne hozni, mégis — már csak azért is. hogy példát mutassak — őszinte sajnálatomnak adok kifejezést ba van valaki, aki á megjelent cikkekben nem a cikkíró egyéni véleményét, hanem a lapnak Sándor István dr. főiskolai tanár ur elleD intézett támadást vélte fölismerni. A Délmagyarország immár egy eszteadő» meghaladó ideje a katolikus világnézet harcosa, a keresztény erkölcsök védelmezője. Ennek bi­zonysága lapunk minden egyes száma. Az uton, amelyen elindultunk, fogunk haladni jövőben is. Ha a kezdet nehézségeivel küzködvc, vagy emberi gyarlóságból cgv*zcr-egypzer gyerkeknek bíao nyultunk az eszmények magasságához, vagv a cél szentségéhez, az vessen ránk követ, aki még so­hasem tévedett, Balogh István dr. i—ocyo— — Elitéltek egy erdömérnököt Szálasi fény­képének kifüggesztése miatt Budapestről je­lentik; P1 a 11 n y Béla 44 éves okleveles erdő­mérnököt és tüzelőkereskedőt a kúria bűnös­nek mondotta ki a rendtörvénybe ütköző izga­tás vétségében, mert cselekménye a Szálasi­féle államfölforgató mozgalom fönntartását célozta és ezért 300 pengő pénzbüntetésre, mellékbüntetésként 3 évi politikai jogvesztés­re itélte, Platthy 1938 december 10-én Szé­kesfehérvárott összejövetelt rendezett és a fal­ni Szálasi Ferenc fényképét helvezték el. Az arckép alatt ez állóit: ^Nagypéntek nélkül nincs föltámadás*. Egy másik tábla pedig Szálasi rabszámat tüntette föl — A bőr meerbetogedcBcinoU kezelésében, kü­lönösen hosszadalmas ekzemákná] és furunkuló­zisnál, a régbevált természetes »Fercne József* keserűvíz — reggel felkeléskor egy pohárral bo­véve — a gyomorbélcsatornát alaposan kitisztít ja és méregteleniti s az anyagcserét hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! — Félt a bizonyítványtól, leugrott az iskola I. emeletéről. Kedden délben egy fiatal diák meg­gondolatlan tettre határozta el magát, a közeli na­pokban kiosztásra kerülő bizonyítványtól való fé­lelmében, vagy azzal a szándékkal, hogy ha még lehetne, tettével befolyást gyakoroljon bizonyít­ványára, az ujszegedi tanítóképző intézet egyik elsőemeleti ablakából levetette magát. Az idén ősszel került az intézetbe Budapestről Gyar­mati Mihály s a 18 éves tanítójelölt előmenete­lével már kezdetben nem voltak megelégedve és ezt közölték is vele. Kedden ugy látszik, már tu­dott arról hogy az egyik tárgyból nem megfelelő osztályzatot kap, ekkor határozta el magát meg­gondolatlan tettéra Gyarmati szerencsérc csak jelentéktelenebb sérüléseket szenvedett, köny­nyebb agyrázkódást és kisebb sérüléseket. Be­szállították a sebészeti klinikára; állapola nem ad okot aggodalomra. Estére annyira javult álla­pota, hogy remélik, rövidesen egészségesen visz­szatérbet az iskolába, ahol módja lesz kijavitaul nem megfelelő félévi osztályzatát — MUNKAKÖZVETÍTÉS. Munkát kaphatnak a hatósági munkaközvetítőnél (Mérey-utca és Mars-tér sarok; telefon: 19-731. Férfiak: 1 ko­vács, 1 kocsigyártó, 1 szijgyártó, 4 kötélgyártó, 2 borbély, 1 napszámos, 4 téglaverő-család, 2 ki­futó, 3 gazdasági mindenes. Nők: 5 hölgyfodrász­nő. 2 mindenes, 2 főzőnő, 2 bejárónő. Hadigondo­zottak részere fönntartott munkahelyek: 1 jegysze­dőnő Fölhívják a háztartási alkalmazottakat tar­tó munkaadók figyelmét is, hogy kívánságaikat a 19-73-as számú telefonon leadhatják. — Indul az autóbusz A városi autóbuszüzem közli, hogy a szeged—sándorfalvai vonalon a téli menetreudszeriuti közlekedés a mai napon új­ra megindul. — Egyhónapi fogházra ítéltek, mert megrágal­mazta a honvédséget. A szegedi törvényszék ked­den tárgyalta J a g r i János nagybánhegycsi nap­számos ügyét, akit az ügyészség fölhatalmazás ra üldözendő rágalmazás vétségével vádolt azért, mert megdöbbentően meggondolatlan rágalmazó kijelentéseket telt a magyar fegyveres erőről. 1938 októberében háromnapi szabadságra haza­utazott, ahol többek jelenlétében tette meg kije­lentéseit Jagri nem sokkal később már le is sze­relt. kijelentései mialt megindították ellene a vizs­gálatot. Azzal próbált védekezni, hogy nem volt szándékában megrágalmazni a honvédséget, ittas állapotban történt az egész egy föliudult beszél­getés keretében. A törvényszék bűnösnek mondotta ki rágalmazás vétségében és egyhónapi fogházra itélte. Nyomatékosan súlyosbító körülménynek vette a törvényszék azt a körülménvt, hogy Jagri az elmúlt váKágos időben, külpolitikailag feszült napokban tctle ineg alaptalan kijelentéseit, ami­kor még maca is katonai szolgálatot végzett. — Az anya halála után . . . Érdekes bitelsér­tési bűnügyet tárgyalt kedden a szegedi törvény­szék S á r a y-tanácsa A vádlottak padjára három testvér és az egyik házastárs került az elhalt édesanya végrendeletének nemteljesilése miatt Két év előtt Kübekházán meghalt özv. Ocskó Mihályné, aki ugy végrendelkezett, hogy házának felerésze Mészáros Istvánéknak jusson, akik betegsége alatt gondozták és ellátták gyermekei helyett. Később a hagyatéki tárgvalások során egyességet kötőitek, liogy Mészároséit lemondanak a házrészről, ezzel szemben a testvérek kötele­zettséget vállaltak arra, liogy helyette 100 pengőt kifizetnek Az Ocskó-testvérek azonban még a |r>'» pengőt sem fizették meg, sőt később Ocskó Mi­hály átadta a házat vadházastársának: Simon Annának — az ügyészség megállapítása szerint — azért, hogy igy mentesüljön a fizetés köle'e­zettsége alól. Hitelsértés miatt vádat emelt az ügvészsés Oeskó Mihály valamint két testvére: Oeskó Ferenc és Isrnon Iniréné Ocskó Ilona, továbbá Ocskó Mlhálv vadházastársa: Simon An­na ellen A fű'árgvalás során kiderült, hogy a másüt két testvérnek nem volt része a dologban, amire IIvés Tivadar ügvész Oeskó Ferenc és Ilona el'en a vádat elejtette. A sértett kénviselő­jének: Hunvadi-Vas G'erffelvnek és K ö n yi­ves-Kolonics Jó/sef védőnek főIszóMása után a tórvénvsrék bűnösnek mondotta ki Oeskó Mihályt és vadházastársát s Oeskót egvbónani fog­házra. egyévi politikai jogvesztésre, dinien An­nát jiedig bfinséeédi bünrészesség mialt 14 napi fogházra itéTte. mindkét vádlott ellen azonban a törvényszék mellőzte a pénzbüntetés kiszabását tekintettel nehéz anvagi helvzetükre. Me"állar>i­fotla az ítélet, hogv azért adták el a h»/.at bor<v ezzel meutesiilienek a 100 pennő fizetése alól. arnnlvet riedlg anviuk azért rendelt kifizetni mert hatáta előtt Mészárrvsék gotidozfák és á^ol'ák Fnvh'tö köt-űiménvnek mérlnsreltp a förvénvs/ék. hogv OoskóéVnak nvnle os-pj-m^V pparvAc-'.-nl l-pjl gondoskodniok. Az itéVthen mind az ügyész, mind az elitéltek megnyugodtak'. Ifonijha nilfOROK állandóraktára ifj. HEGEDŰS műbútorasztalosnál Somogyi-utca 15 iiiiitiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiHiiiiiiiii Románia nem érti az fidök intéséi... Ábrahám Ambrus dr. eladása a vitézi székházban a mai Erdé.yröi (A Délmagyarország munkatársától.) A vi­tézi székházban nagy és előkelő közönség je­lenlétében tartott előadást kedden délután Ab' rahám Ambrus dr. a tanárképző főiskola igaz­gatója „A mai Erdély" címmel. Az előadás bevezető szavaiban vázolta as illusztris előadó azokat a drámai eseményeket, amelyek 1918 decemberében Erdély elszakítá­sához vezettek. Az elszakított 17,938.168 holdnyi területen több mint kétmillió magyar él, akik­ről Románia nem akar tudni, sőt az idők inté­sét meg nem értve, mindent elkövet, bogy meg­nehezítse a magyarság életét és románná te­gya a magyar fiatalságot. Székelyföld terülo­ten meg van a székely népi többség s ezért a leguagyobb igazságtalanság ezt a területet „ki­sebbségi területnek" minősíteni. Az előadás rendkívül érdekes cs vonzó részei voltak a szé­kely népi élettel foglalkozó mondatok. Sok is­meretlen részletet tárt föl a kitűnő előadó az erdélyi magyarság élőiéből, vázolva azokat a kirívó eseteket is, amelyek könnyel és vérrel jelölik meg a székelység mai útját Kimutatta a tudós főiskolai igazgató azt, hogy merő kép­telenség a románok által hangoztatott székely­román vérrokonsúg. A nagy figyelemmel kísért élvezetes elő­adást hosszantartó tapssal köszönte meg a hall­gatóság. Nagy sikerrel szerepelt az előadás után a főiskola kaniarakórusa, amelyet Szögi Endre karnagy vezényelt. »R 0 Yfl L« f .fz?.í f-'éev-iKca 6b, szám TeV(r: 3 3-S7 — Szcrcmlcy Nándor lett Győr műszaki ta­nácsnoka. Győrből jelentik: Győr város tör­vényhatósági bizottsága kedden délután köz­gyűlést tartott, amelyen Keller Jenő eddigi helyettes polgármestert választották meg egy­hangúlag a város uj polgármesterévé. A köz­gyűlés a továbbiak során műszaki tanácsnok­ká Szeremley Nándor szegedi üzemve­zető-főmérnököt választotta meg. — A könyvnyomtatás ötszázeves jubileuma., 1910-ben lesz 500 éve annak, hogy Gutenberg föltalálta az emberiség kultúrájában határ­követ jelző könyvnyomtatást. A félezredes jubileumot a német városok egész sora űn­ucpli meg, az ágyúdörgés cllcuére is, Guten­berg emlékéhez méltó fénnyel. Mainz ugyan a politikai üelyzelre való tekintettel 1945 re • halasztotta nagy nemzetközi Gutenberg-ünnep­séget. Ehelyett azonban az idei nyár elején üunepi hetet rendez. — Kutyatolvajt keres a rondőrseg. Az utóbbi időben föltűnően elszaparodott Szegeden a kutya­tolvaj'ások száma. Legutóbb özv. Cserei Jó­zsefné, a Baross-étterem tulajdonosa jelentette ba a rendörségen, hogy Rex nevű fajtiszta drótszőrü febér-feketefültos foxiját ismeretlen tettes ellop, ta. A rendőrség megindította a nyomozást a leg­utóbbi kutyatolvailások letteseinek . kézrekerilé­sérc. BEKÜLDÖTT" HÍREK Az Evangélikus Luther-Szövetség kulturelő­adássorozatában február 1-én (csütörtök) 18 órai kezdettel az CKztrovszky-utca 6 szám alatti bel­mjssziói teremben K.ss Károly tanfelügyelő, tanügyi tanácsos tart előadást -Magyar gondok az 1940 év elején* oinvi.u. Az előadásra minden­| kit szei*etctlcl hívnak és várnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom