Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-31 / 24. szám

Szerda 1940.1. 31. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. Ivíoiuam 24 szám u Hitier nagy beszéde a 80 milliós német néo nevében Sf Berlin, január 30. A német távirati iroda je­lenti: Kedden este 20 órakor nyitotta meg Göb­bels dr. birodalmi propagandaminiszter a ber­lini ísportpalast-ban a nemzeti szocialista párt gyűlését, amelynek szónoka Hitler Adolf biro­dalmi kancellár volt. Göbbels üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, bogy a német nép zart egységben áll vezére mögött. Ezt az egységet semmiféle el­lenséges mesterkedés nem fogja megbontani Göbbels beszéde után Hitler kancellár lépett a szónoki emelvényre. A jeienvoltak hosszantartó ujjongó lelkesedéssel üdvözölték a Führcrt, aki a viharos lelkesedés lecsillapodása után megkezdte beszédét. — Németországnak — mondotta a többi között — most csodálatos háborús célokat tálalnak föl, különösen az angolok Angliának tapasztalata van a háborús célok proklamálásában, mert ő vi­scljo a legtöbb háborút a világon. Ezek szerint a háborús célok szerint uj Európa fog alakulni. Ezt az Európát eltölti majd az igazságosság, amely a fülszerelést is fölöslegessé teszi A leszereléssel azután megkezdődik a gazdasági föl virágzás és eközben a kereskedelem virágzásnak indul, köz­ben virágzásnak indul a kultura. Egyszóval kez­dődjék meg végre az aranykorszak, Németország fölemelkedése és Angi ia — Ezt az aranykorszakot egyszer már sajnos, ilyenformán cleufe tárták, mégpedig ugyanazok, akik ma megint fölvázolják, Mindezeket általános­ságban már 1918-ban megígérték az angolok. Ak­kori báborns céljuk is az uj Európa volt, az uj igazságosság, amelynek leglényegesebb eleme a népek önrendelkezési joga volt. Figyelmen kívül hagyva a népek önrendelkezési jogát, Európát szétdarabolták, nagy államokat fölosztottak, nem­zeteket jogtalanná tettek, mintán előbb védtelenné tettek. Nem beszéltek többé leszerelésről, ellenke­zőleg, folytatták a fegyverkezést. — Ezalatt az idő alatt a demokratikus Német­Ország biába könyörgött és hiába tiltakozott. Ek­kor kezdődött a nemzeti szocialista mozgalom. A hiábavaló reménykedés helyett reményünket abba az egyetlen segítségbe vetettük, amely a világon lehetséges: a saját erőnkből való eegitésbe. Itt kezdtük meg munkánkat és megértük Németország belső fölemelkedését. Bár cz tisztára német belső munka volt, mégis nyomban jelentkezett a többiek gyűlölete. Minthogy pedig ezt tudtuk, a belső föl­cmblkedésscl együtt nyomban hozzáfogtunk a né­met erő mozgósításához. Anglia és Franciaország :J birodalom uj fölemelkedésének pillanatában el­határOzata, hogy ismét fölveszi a harcot Ők akar. ták igy. Anglia 300 esztendő óta azt a célt követte, hogy megakadályozza Európa- igazi konszolidáló. dá;-ál Éppen ugy, mint Franciaország, sok év­századon át megakadályozni igyekezett Németor. szág konszolidálódását. A németség ierUleii problémáin — Dicsérnünk kell azonban —• folytatta beszé­dét IDtler — Churchill nrat. ő nyiltan kimondja azt, amit az idős Chamberlain nr csak csendesen gondol, vagy remél. (Viharos derültségló A ml célunk — mondja ő — Németország fölosztása és megsemmisítése. Ezt, higyjc el nekem, örömmel üdvözlöm. És a francia tábornokok is nyiltan ki­mondják. hogy tniről is van szó Azt hiszem, hogy igv könnyebben megértjük ecymást. Miért is har­colunk hazug frázisokkal, miért ne beszélnénk nyiltan. hiszen mi nagyon jól tudjuk, hogy mik 9z önök ecliui Az 1618-i Németország, auieív önök előtt lebeg, a fölosztott és darabokra szaggatott Németország, önök nagyon jól tudják, hogy ebben a Középeurúpában több, mint 80 millió német él. Hitler ezután hangsúlyozta azt a tényt, hogy 46 millió angolnak 40 millió négyzetkilométer te­rület, Franciaországnak több, mint 9 millió négy­zetkilométer van birtokában, ezzel szemben a több, mint 80 milliós Németország csupán 600.000 négy­zetkilométer területtel rendelkezik. — Ez a probléma az — mondotta —, amelyet meg kell oldani és amelyet éppen ugy meg fogunk oldani, mint ahogy megoldottuk a többi kérdést ts. — Ha azután Chamberlain mint prédikátor Je­lentkezik és közli a világgal jámbor harci céljait, akkor csak azt mondhatom, hogy az önök törté­nelme megcáfolja önt, C'hambcrláin ur. Némeiorsráa visxonva Olaszországhoz és Oroszországhoz — Németország éveken át — folytatta Hit­ler — közös politikát folytatott Olaszországgal. Ez a politika mostanáig sem változott meg. A két állam szoros barátságban él egymással• Kö­zös érdekei azonos nevezőre hozhatók. Német­ország és Oroszország évszázadokon ál barát­ságban és békességben élt' egymás mellett, miért ne lehessen igy a jövőben is. Azt hiszem, hogy cz lehetséges lesz, mert mindkét nép óhajtása ez és a francia és a brit plutokráciának minden kísérlete, liogy közöttünk újból ellenieteket szítson, meg fog hiúsulni ezeknek az államok­nak józan fölismerésén. Politikailag tehát Né­metország háta ma szabad• Churchill meg lehet győződve arról, hogy mi tudjuk, hogy mit telt Anglia öt hónap alatt és tudjuk, mit végzett Németország öt hónap alatt. A német népnek csak azt az egyel mondhatom, ezalatt az öt hó­nap alatt óriási nagy munkát végeztünk. Azzal szemben, amit cz alatt az öt hónap alatt meg­teremtettünk, elhalványul mindaz, amit Német­országban a. megelőző hét esztendő alatt létesí­tettünk. (Sokáig tarló viharos lelkesedés.) Fegyverkezésünk most a terveknek megfelelően működik. Vála9% DaladlernrU A továbbiakban a Führcr éles hangon szállt szembe Paladier francia miniszterelnök kijelenté­sével, majd beszéde végén nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy Németország soha semilyeu körülmé­nyek között ncin fog kapitulálni. — Gyermeteg az a reniéuy — mondotta —,hogy egymástól el tudják választani a népet és a pár­tot, a pártot és az államot, a pártot és a had­sereget, vagy engem, a pártot és a hadsereget. Ezután emlékeztetett arra, hogy 25 esztendővel ezelőtt a német nép fölkészületlenül vette át a rákényszeritett harcot, dc mégis az utolsó pilla­natig keményen küzdölt. A német nép azonban nem volt egységes, ezért esett cl a végső győze­lemtől. Másodszor nem történhet meg ugyanez a német nép történelmében. A 80 milliós német nép sorompóban van. Vele szemben ugyanannyi el­lenfél áll. Ennek a 80 milliós német népnek a leg­nagyszerűbb verető szervezete van. Erős a hitük és a legjobb vezetőségük. (A gyűlés résztvevői Hitlernek ezt a kijelentését tomboló lelkesedéssel fogadták.) A vezetőség és a nép ma ugyanazt vallja: Mindaddig nem lehet szó megegyezésről, amig jogainkat teljes mértékben nem érvényc-i­tcitük. — A te nevedben beszélek, 80 milliós német nép — folytatta Hitler, A német nép belém he­lyezte bizalmát és méltó akarok maradni erre oí bizalomra. Becsülettel akarom megállni helyemet a mult és a jövendő előtt és becsülettel akarja megállni helyét a német nép is. A német nép sor­sa a mai nemzedék kezében van. És ha cllecfc leink azt kiállják, hogy Németország el fog pusz­tulni, akkor azt kiáltjuk vissza, bogy, hogy Né­metország élni fog. Hosszú percekig tartó taps és tetszásorhán. vi­haros íSicgFlIeilh kiáltások vihara jelezte, hogy a Führer. beszéde véget ért. Délszláviában megengedték a magyarság politikai szervezkedéséi I nfcdmémieK a tanszabadság ferén — Cvcikovics miniszterein ük nagqszabásu akciói kezdeinennrzeil Hagnarország es Dttszlávia gazda saai és poütikai égníiiímliködese erdekében Újvidék, január 30. Cvetkoviós miniszterel­nök a délszláviai kormánypárt végrehajtó bi­zottságának ülése után fogadta a délszláviai magyar párt vezetőit. Kijelentette, hogy nagy­szabású akciót kezdeményezett Magyarország és Délszlávia gazdasági és politikai együttmű­ködése érdekében. — Ugy látom — mondotta —, hogy Magyar­ország és Délszlávia sorsa szorosan egymástól függ, a két ország egymásra van utalva. Megállapította, hogy a részéről kezdeménye­zett akciónak már sikere van. Kérte a ma­gyar kisebbség vezetőit, hogy a maguk részé­ről is hassanak oda, hogy ezt a közeledést a dél­szláviai magyarság is előmozdítsa. Közölte, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy a ki­sebbségek valamelyik országos pártba beolvad• va a párt keretében teljes önkormányzattal rendelkező tagozatot létesítsenek és itt dolgoz­zanak a magyar kisebbség érdekében. Az értekezleten a magyar kisebbség képvi­selői előadták kívánságaikat. Kérték a minisz­terelnököt, hogy elsősorban tegye lehetővé a magyarság számára a szabad gyülekezést. A miniszterelnök a kívánságot helyeselte és megállapodás jött létre, amelynek értelmében a közeljövőben minden nagyobb községben gyű­lést tartanak és megbeszélik a magyarság szer­vezésének módozatait. A névelemzés tekinteté­bén arra az álláspontra jutott a miniszterelnök* hogy a jövőben a szülők határozzák meg, mi­lyen nuelvű iskolába írassák gyermekeiket, AL

Next

/
Oldalképek
Tartalom