Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-31 / 24. szám

Szerda 1940.1. 31. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xvi. Ivíoiuam 24 szám u Hitier nagy beszéde a 80 milliós német néo nevében Sf Berlin, január 30. A német távirati iroda jelenti: Kedden este 20 órakor nyitotta meg Göbbels dr. birodalmi propagandaminiszter a berlini ísportpalast-ban a nemzeti szocialista párt gyűlését, amelynek szónoka Hitler Adolf birodalmi kancellár volt. Göbbels üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, bogy a német nép zart egységben áll vezére mögött. Ezt az egységet semmiféle ellenséges mesterkedés nem fogja megbontani Göbbels beszéde után Hitler kancellár lépett a szónoki emelvényre. A jeienvoltak hosszantartó ujjongó lelkesedéssel üdvözölték a Führcrt, aki a viharos lelkesedés lecsillapodása után megkezdte beszédét. — Németországnak — mondotta a többi között — most csodálatos háborús célokat tálalnak föl, különösen az angolok Angliának tapasztalata van a háborús célok proklamálásában, mert ő viscljo a legtöbb háborút a világon. Ezek szerint a háborús célok szerint uj Európa fog alakulni. Ezt az Európát eltölti majd az igazságosság, amely a fülszerelést is fölöslegessé teszi A leszereléssel azután megkezdődik a gazdasági föl virágzás és eközben a kereskedelem virágzásnak indul, közben virágzásnak indul a kultura. Egyszóval kezdődjék meg végre az aranykorszak, Németország fölemelkedése és Angi ia — Ezt az aranykorszakot egyszer már sajnos, ilyenformán cleufe tárták, mégpedig ugyanazok, akik ma megint fölvázolják, Mindezeket általánosságban már 1918-ban megígérték az angolok. Akkori báborns céljuk is az uj Európa volt, az uj igazságosság, amelynek leglényegesebb eleme a népek önrendelkezési joga volt. Figyelmen kívül hagyva a népek önrendelkezési jogát, Európát szétdarabolták, nagy államokat fölosztottak, nemzeteket jogtalanná tettek, mintán előbb védtelenné tettek. Nem beszéltek többé leszerelésről, ellenkezőleg, folytatták a fegyverkezést. — Ezalatt az idő alatt a demokratikus NémetOrszág biába könyörgött és hiába tiltakozott. Ekkor kezdődött a nemzeti szocialista mozgalom. A hiábavaló reménykedés helyett reményünket abba az egyetlen segítségbe vetettük, amely a világon lehetséges: a saját erőnkből való eegitésbe. Itt kezdtük meg munkánkat és megértük Németország belső fölemelkedését. Bár cz tisztára német belső munka volt, mégis nyomban jelentkezett a többiek gyűlölete. Minthogy pedig ezt tudtuk, a belső fölcmblkedésscl együtt nyomban hozzáfogtunk a német erő mozgósításához. Anglia és Franciaország :J birodalom uj fölemelkedésének pillanatában elhatárOzata, hogy ismét fölveszi a harcot Ők akar. ták igy. Anglia 300 esztendő óta azt a célt követte, hogy megakadályozza Európa- igazi konszolidáló. dá;-ál Éppen ugy, mint Franciaország, sok évszázadon át megakadályozni igyekezett Németor. szág konszolidálódását. A németség ierUleii problémáin — Dicsérnünk kell azonban —• folytatta beszédét IDtler — Churchill nrat. ő nyiltan kimondja azt, amit az idős Chamberlain nr csak csendesen gondol, vagy remél. (Viharos derültségló A ml célunk — mondja ő — Németország fölosztása és megsemmisítése. Ezt, higyjc el nekem, örömmel üdvözlöm. És a francia tábornokok is nyiltan kimondják. hogy tniről is van szó Azt hiszem, hogy igv könnyebben megértjük ecymást. Miért is harcolunk hazug frázisokkal, miért ne beszélnénk nyiltan. hiszen mi nagyon jól tudjuk, hogy mik 9z önök ecliui Az 1618-i Németország, auieív önök előtt lebeg, a fölosztott és darabokra szaggatott Németország, önök nagyon jól tudják, hogy ebben a Középeurúpában több, mint 80 millió német él. Hitler ezután hangsúlyozta azt a tényt, hogy 46 millió angolnak 40 millió négyzetkilométer terület, Franciaországnak több, mint 9 millió négyzetkilométer van birtokában, ezzel szemben a több, mint 80 milliós Németország csupán 600.000 négyzetkilométer területtel rendelkezik. — Ez a probléma az — mondotta —, amelyet meg kell oldani és amelyet éppen ugy meg fogunk oldani, mint ahogy megoldottuk a többi kérdést ts. — Ha azután Chamberlain mint prédikátor Jelentkezik és közli a világgal jámbor harci céljait, akkor csak azt mondhatom, hogy az önök történelme megcáfolja önt, C'hambcrláin ur. Némeiorsráa visxonva Olaszországhoz és Oroszországhoz — Németország éveken át — folytatta Hitler — közös politikát folytatott Olaszországgal. Ez a politika mostanáig sem változott meg. A két állam szoros barátságban él egymással• Közös érdekei azonos nevezőre hozhatók. Németország és Oroszország évszázadokon ál barátságban és békességben élt' egymás mellett, miért ne lehessen igy a jövőben is. Azt hiszem, hogy cz lehetséges lesz, mert mindkét nép óhajtása ez és a francia és a brit plutokráciának minden kísérlete, liogy közöttünk újból ellenieteket szítson, meg fog hiúsulni ezeknek az államoknak józan fölismerésén. Politikailag tehát Németország háta ma szabad• Churchill meg lehet győződve arról, hogy mi tudjuk, hogy mit telt Anglia öt hónap alatt és tudjuk, mit végzett Németország öt hónap alatt. A német népnek csak azt az egyel mondhatom, ezalatt az öt hónap alatt óriási nagy munkát végeztünk. Azzal szemben, amit cz alatt az öt hónap alatt megteremtettünk, elhalványul mindaz, amit Németországban a. megelőző hét esztendő alatt létesítettünk. (Sokáig tarló viharos lelkesedés.) Fegyverkezésünk most a terveknek megfelelően működik. Vála9% DaladlernrU A továbbiakban a Führcr éles hangon szállt szembe Paladier francia miniszterelnök kijelentésével, majd beszéde végén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Németország soha semilyeu körülmények között ncin fog kapitulálni. — Gyermeteg az a reniéuy — mondotta —,hogy egymástól el tudják választani a népet és a pártot, a pártot és az államot, a pártot és a hadsereget, vagy engem, a pártot és a hadsereget. Ezután emlékeztetett arra, hogy 25 esztendővel ezelőtt a német nép fölkészületlenül vette át a rákényszeritett harcot, dc mégis az utolsó pillanatig keményen küzdölt. A német nép azonban nem volt egységes, ezért esett cl a végső győzelemtől. Másodszor nem történhet meg ugyanez a német nép történelmében. A 80 milliós német nép sorompóban van. Vele szemben ugyanannyi ellenfél áll. Ennek a 80 milliós német népnek a legnagyszerűbb verető szervezete van. Erős a hitük és a legjobb vezetőségük. (A gyűlés résztvevői Hitlernek ezt a kijelentését tomboló lelkesedéssel fogadták.) A vezetőség és a nép ma ugyanazt vallja: Mindaddig nem lehet szó megegyezésről, amig jogainkat teljes mértékben nem érvényc-itcitük. — A te nevedben beszélek, 80 milliós német nép — folytatta Hitler, A német nép belém helyezte bizalmát és méltó akarok maradni erre oí bizalomra. Becsülettel akarom megállni helyemet a mult és a jövendő előtt és becsülettel akarja megállni helyét a német nép is. A német nép sorsa a mai nemzedék kezében van. És ha cllecfc leink azt kiállják, hogy Németország el fog pusztulni, akkor azt kiáltjuk vissza, bogy, hogy Németország élni fog. Hosszú percekig tartó taps és tetszásorhán. viharos íSicgFlIeilh kiáltások vihara jelezte, hogy a Führer. beszéde véget ért. Délszláviában megengedték a magyarság politikai szervezkedéséi I nfcdmémieK a tanszabadság ferén — Cvcikovics miniszterein ük nagqszabásu akciói kezdeinennrzeil Hagnarország es Dttszlávia gazda saai és poütikai égníiiímliködese erdekében Újvidék, január 30. Cvetkoviós miniszterelnök a délszláviai kormánypárt végrehajtó bizottságának ülése után fogadta a délszláviai magyar párt vezetőit. Kijelentette, hogy nagyszabású akciót kezdeményezett Magyarország és Délszlávia gazdasági és politikai együttműködése érdekében. — Ugy látom — mondotta —, hogy Magyarország és Délszlávia sorsa szorosan egymástól függ, a két ország egymásra van utalva. Megállapította, hogy a részéről kezdeményezett akciónak már sikere van. Kérte a magyar kisebbség vezetőit, hogy a maguk részéről is hassanak oda, hogy ezt a közeledést a délszláviai magyarság is előmozdítsa. Közölte, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy a kisebbségek valamelyik országos pártba beolvad• va a párt keretében teljes önkormányzattal rendelkező tagozatot létesítsenek és itt dolgozzanak a magyar kisebbség érdekében. Az értekezleten a magyar kisebbség képviselői előadták kívánságaikat. Kérték a miniszterelnököt, hogy elsősorban tegye lehetővé a magyarság számára a szabad gyülekezést. A miniszterelnök a kívánságot helyeselte és megállapodás jött létre, amelynek értelmében a közeljövőben minden nagyobb községben gyűlést tartanak és megbeszélik a magyarság szervezésének módozatait. A névelemzés tekintetébén arra az álláspontra jutott a miniszterelnök* hogy a jövőben a szülők határozzák meg, milyen nuelvű iskolába írassák gyermekeiket, AL