Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-03 / 1. szám

Szercla, Í94Q. január 3. n f r \i a n y a r n k « 7 4 f. Hl mm A magyar nemzet iránt érzett hálától vezetve Becfter Vendel dr közel 112 holdas birfokát magvar, katolikus tanügyi alapitvány céjaira ajánlotta föl Ban „nem volt különBség magyar '6a német, vagy más anyanyelvű állampolgár között és a programsérclmek csak vélt és botcsinálta sé­relmek, amellyel kicsiny klikk kivételével, senki egyet' nem ért. Szent István határai kö­zölt az emberek „egy hazának egyformán sze­retett gyermekei és egymásnak édes testvérei voltak." Beckef Vendel dr főigazgató alapítólevelé­ben, az alapítvány kezelését — halála után — a mindenkori Csanádi püspököt kérte föl s az alapítvány intézőszorvo a mindenkori ószent­iváni római katolikus plébános. A nemesszívíi pap gondoskodott arról is, ba a szegedi tanító­képző-akadémia megszűnnék, vagy az alapít­vány szűnnék meg a magyar katolikus tanító­képzés célját szolgálni! miro fordíttassák. 11a ez Beekcr Vendel dr életében következnék be. fönntartja magának a jogot, hogy az alapítvá­nyi célt tetszés szerint megváltoztassa. Arra az esetre pedig, ba az intézet megszűnése, vagy Hangárra Kávéházban csütörtökön este 10 örakor HANGVERSENY. Belépődíj nincs- Után a tánczene. Rendes hétköznapi kávéházi árak. katolikus jellegének megváltoztatása később következnék be, már most akként rendelkezik, hogy az alapítvauy jövedelme felerészben ka­tolikus hitoktatási folyóiratok fönntartására, negyedrészben katolikus hitoktatók részére ké­zikönyv kiadására, negyedrészben katolikus magyar gyermekek részére magyarnyelvű ka­tolikus bittaukönyvek beszerzésére fordítandók. Ha pedig az alapítvány inlézőszerve megvál­toznék, akkor az alapítvány felerészben az előbb megszabott Célokra, felerészben pedig az ószeutiváni és környékbeli községekben fönnál­ló, vagy létesítendő magyarnyelvű római kato­likus iskolák föuntartására fordítandó. Az alapítási oklevelet négy példányban állí­tották ki. Egy példány a közoktatásügyi mi­nisztériumba kerül jóváhagyás végett, egy a közalapítványi ügyigazgatóságot illeti, egy az alapítvány mindenkori intézőszervét, egy pedig a szegedi katolikus lanítóképző mindenkori igazgátóját illeti. Nogpránuo álcsonoriosiiásl készít cIO a polgármester a városházán ncgszervczlh a katonai tiőiioszfálu tanácsnoki állását - noszakl tisztviselő legyen Szeged Hatodik tanácsnoka (A Délmafjyttrörszág munkatársától) Németh László „jött-magyar" divergáló elméletét fé­nyesen cáfoló, nagyjelentőségű és nemzedékre kiható alapítványt tett Szegeden, Széchenyi István dr közjegyző előtt Bccker Ycndel dr főigazgatói Címmel felruházott tanítóképzőin­tézeti igazgató, címzetes apát, tb. kamarás, egy­házmegyei fötanfolügyelő. Ez az idegennevü, de a magyar föld szeretetétől áthatott pap „Ma­gyar Katolikus Szent Gellért Tanügyi Alapít­vány" címmel alapítványt létesített azzal a fóliái, hogy a szegedi királyi katolikus tanító­képző-akadémia mellé rendelt internátus anya­gi gondjait csökkentse. Az internátusban el­helyezett jótebotségű, példásmagaviselctű és magyar nemzeti érzésű, elsősorban magyar 6zülőktöl származó, főleg tanyai, vagy falusi származású, másodsorban a magyar hazával érző és magyar nyelven beszélő idegen-szár­mazású szegény gyermekeknek ellátása, vagy segélyben részesítése az alapítvány célja. Az alapítvány: 111 katasztrális hold és 1235 négyszögöl szántóföld és hozzátartozó ingatla­nok az ószentivdni és gyála—vedresházai ha­lárkan. Érdekes az alapítványtovő nemcsszívű pap alapító-oklevél „indokolása": — Attól a bálától vezetvo — írja Becker Vendel alapító-okiratában —, amelyet a magyar nemzet iránt érzek az évszázado­kon keresztül követett s általam is tapasz­talt megértő és szeretetteljes bánásmódért, méllyel a Magyarországon letelepült német anyanyelvű lakosokat fosadta, magához ölelte cs mindazokban a közjogi és társa­dalmi előnyökben részesítette, melynek a Domzet magyar származású tagjai is része­sek voltak, úgyhogy nem volt különbség magyar cs nőmet, vagy más anyanyelvű magyar állampolgár között és mindnyájan, ba különböző anyanyelvűek is. de egy ha­zának egyformán szerotett gyermekei cs egymásnak édes testvérei voltunk. — elha­tároztam, högy a magyar nyelvű katolikus népoktatás és hitélet támogatásáfa alapít­ványt létesítek. A disszimilációra biztató fajelmcletet és a jött-magyarökat kiközösíteni akaró divatos áramlatok korszakában Bccker Vendel dr fő­igazgató alapítványa szinto küldetésszerű. Nemcsak a szűkebb Lazában, hanem külföldön s különösen a trianoni békediktátum tagálla­mainak országaiban kell kitárni ezt az alapít­ványt, minden szavát és betűjét magyar szem­léletté kell világosítani, hogy lássa az ogcsz világ: Magyarországon a nemzetiségek, a „jött­magyarok" ilyen magyarok, mint Beckcr Ven dcl apát. a szegedi tanítóképző-akadémia igaz­gatója. He meg kell mutatni ezt az alapítványt Hiiss debreceni professzornak és a többi basch­fereneeknek is, hogy itt a Kárpátok koszorújá­BELVÁROSI MOZI Ma utoljára mm rendel cm MÁLY GERö főszereplésével 5, 7, 9 JÖN A CSAPDA a legnagyobb sikerű a legizgalmasabb francia film MAURICE CHEVALLIER ragyogó filmje (A Délmagyarörszág munkatársától) Fálfy József dr polgármester a közeljövőben nagy­arányú átcsoportosítást készít elő a torony alatt. Elsősorban megszervezik a katonai ügy­osztály tanácsnoki állásút s ebhez csatolják a légoltalmi szervezetet is. Valószínű, hogy az új tanácsnoki állás megszervezése már a leg­közelebbi közgyűlés elé kerül. Ezzel kapcsola­tosan illetékes helyen rámutatnak arra, hogy a katonai cs légoltalmi tanácsnoki állás megszer­vezéso immár elodázhatatlan szükségességű. Mégis a legjobb megoldás az lenne, ha. a kato­nai ügyosztály ós légoltalmi szervek elóro egy már meglévő tanácsnokot nevezni ki a polgár­mester cs a hatodik tanácsnok, műszaki tanács­nok lenne. Nincs egyetlen város sem máf Magyaror­szágon, ahol a műszaki hivatal élén iio ta­náCsnok-mérnök állana. A mostani helyzet nem tartható fenn tovább, ha meggondoljuk, hogy Szeged városa a hosszú stagnálás után mégis megindult a haladás útján cs mind a magáu­építkezcsekre, mind az állami beruházásokra remélhetőleg sör kerül. A polgármester maga is érezte, hogy a mérnöki hivatal mai struk­túrája nem elégíti ki a követelményeket s azért úgy intézkedett, hogy a mérnöki hivatal mai vezetőjét: Buócz Károly műszaki tanácsost ön­álló előadóvá léptello elő. Ez az intézkedés azonban nem találkozott a belügyminiszter tet­Január 3—4 MA BEMUTATÓ! KORZÓBAN Luiso Raiuer, Paulette Goddard Alan Marsbal pompás alakításával SZINIISKOLA •HHnBmBMnmiBHaBMnnn Egyed Zoltán—Székely János drámája filmen Azonkívül:' Nagy ti i-t^k-ritás bohózat. IrEOPUlSEBIi MAGYAR, HÍRADÓ szésével, mert a városi ügymenet mai rendszo­rc. szerint a mérnöki hivatal ügydarabjait a rendészeli ügyosztály tanácsnoka írja alá még most is. Do meg a város ipűszaki ügyvitele is más irányt vesz, ha a mérnöki hivatal önálló ügyosztállyá bővül a műszaki tanácsnoki állás megszervezésével. Mégis lehetetlen helyzet az és az egész országban egyedülálló, hogy mű­szaki vonatkozású dolgokban cs fontos építé­szeti kérdésekben a jogász véleménye legyen a döntő a műszaki szakemhe? nézetével szem­ben. A polgármester a városi kezelők beosztását is megváltoztatja- A légoltalmi hivatal tény­leges vezetője máris köukrét javaslatot tett, Uorváth István tüzollófőparancsuok kedden reggol átiratot intézett a polgármesterhez és a vezetése alatt álló légoltalmi hivatal előadó­ját: Matusovits Tibor dr közigazgatási gyakor. uokot, behelyettesített aljegyzőt a polgármester rendelkezésére bocsátotta. Horváth István tűz­öl tó főparancsnok szerint a légoltalmi ügyeket ezúttal egyedül is cl tudja látni. A polgármes­ter még nem doutölt. hogy Matusovits Tibort melyik ügyosztályhoz osztja be. A városházán az újévi ünnepségek elmultá­val nagy erővel fogtak hozzá a tisztviselők fi­zetésének számfejtéséhez. Araint ismeretes, a kormány karácsonyi ajándékképpen részben visszaállította a köztisztviselők fizetését azzal, hogy a harmadik és második fizctésredukciót egészben, az első fizetésleszállítást részben megszüntette. A rendelet értelmében a tisztvi­selőknek már így kellett mcgkapníok a január? fizetésüket. A számfejtés munkálatai a város­I SZÉCHENYI MOZI Mindennap 5, 7,9 A legvidámabb magyar íilmkoniédia Két órás kacagás. Vaszary, Kiss Manyi, Nagy AtifO, Szilassv. Pethes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom