Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-28 / 22. szám

Vasárnap. 1940.1. 20. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. cvfoliiam 22. szám Tollból iöiiési! ,lA gondolatot és szót Isten adta, de nem já­tékul és IiasznotszerzŐ eszközül, hanem a fölsőbb ember, a lélek uralmának biztosításául." Ezek a nemes szavak a' csanádi püspök aj­kából hangzottak el abban a beszédében, ame­lyet az írók és újságírók mai kötelességéről mondott. Ezeknek a szavaknak necsak. zenéjé­ben gyönyörködjék hallószervünk, iparkodjunk fölfogni értelmük mélységét s tegyük meggyő­ződéssé, Eélunkká és életünk programjává as igazságot, amelynek éz a márvány táblára méltó mondat adott örök hangot. Az írástudók árulásáról elég szó esett már a olykor illenék már az írástudatlanok árulásáról ia beszélni. Az írástudók és írástudatlanok áru­lása egyben megegyezik: mind a kettő lázadás az emberi szellem uralma ellen. Ha most mi emberi szellemről beszélünk, soha mást, mint a legtisztultabb cs legernelkedettebb: keresztény szellemet értünk és vallunk o szó alatt • Ez a szellem békét púrázik magából, ez a szollem elítél minden jogtalanságot és minden erősza­kot, ez a szellem a szeretet evangéliumát lélegzi ki magából, ez a szellem „védett. birtok"-ká avatná az elődük minden lábnyomát, amelyből áldás, jóság, termékeny gondolat sarjadt ki, ez a szellem töltést építene minden tekintély előtt védve és oltalmazva kincseit 'egy lázadó kor pogány dotronizálása ellen. Toltál töltést építenit Ez volna a mi köte­lességünk! Mi mindenre használták már föl tiszta tollúnkat. Szerzett vclo az éhes mohóság kapzsi hasznot, gonosz kedvtelés a gyűlölet ita­lával részegítette vele a fegyelmezetlen lelke­ket, ez a toll volt már burok, amellyel, elejtet­ték a legnagyobbakat, volt lándzsa, amellyel le­döfték a társadalom irányítására hivatottakat, ez a toll, mint pehely, szállt a levegőben a rá­galmak mázsányi súlyát hurcolta egyik helyről a másikra, ez a toll gáncsolt és öklözött, gyil­kolt és megbénított, tűzvészt szított és lázadást, a gyűlölködés áradása előtt megbontotta n töltést, sárba rángatta a tekintélyt és magasra emelte a vétket; mennyi mindenért kell veze­kelni, mennyi mindent kell jóvátennie s nincs annyi hamuja a yilágnak, amelyet fejére szúr­va jelképezni tudná nagy bűnei vezeklő meg­bánását i Ez á toll, amelyik a rombolás cs pusztítás irányában mindent meg tudott tenni, szinlo fö­lül tudta múlni önmagát, most induljon meg­ti sz tol tan és megigázultan a jóvátétel útján, lta a rombolás szellemét életrehívta cs megerő­sítette, most álljon elő töltésként. Nincs em­beri alkotás, amelyet uem lehetne jóra és rossz­ra egyaránt fölhasználni. A repülőgép verseny­re tudott már kelni az idő múlásával, nem volt távolsúg ós nem volt messzeség; a repülőgépről azt hittük, hogy közlebozván egymáshoz az em­berekét, az emberi szolidaritás összeforrasz­lója lesz. ízlett belőle a pokol pusztító eszköze, városok füldúló ja, tömegek gyilkosa. Távolibb végletek szolgálatát a repülőgépre sem - lehet . bízni, mint amit ki tud szolgálni a toll. Hogy eddig mit tudott tenni, azt a mi világunk képe mutatja, ez a véres zűrzavar, cz az őrjöngő bi­zonytalanság, cz a mindenki, háborúja* üjiudcu­ki ellen, ez mind az irótoll fattya, ez mind az írótoll lázadását követő lelki dögvészbez tarto­zik. ez jniud n toll bűne. auielvet vagy c-elek.­A BülltánsiOvcfeég sürgeti Romániát hogy elégítse ki a magyar igényeket Külföldi lapértesülések szerint a román kormány ttdélunek adandO Onkorinánuzattdl akarta megoldani a kérdést - Magyarország a maguanahta Határsáv azonnali átadásai Kéri, de erdCiui igényeit sem adta iPl — irta a Pesto del Carlüio Churchill luf clc níiííi; hoóu Anglia n«n vár vófi­htt:Hii> a támadással London, január 27. A News t'broniclo Rómából szerzett értesülése szerint a Balkán-szövetség ve­zotöi sürgetik Romániát, hogy elégítse ki Magyar­ország és Bulgária követeléseik A balkáni és du­nai béke megterendéséuek árát Komániának inesf kel! fizetnie és azt javasolják, bogy Románia ad­jon önrendelkezési jogot Erdélynek és Dobrudz-á­nak. A maüuariahfa halársáv és az crűélpi héraés különválasztása Kóma, január 27. A Kesto del L'arlino buda­pesti tudósítója jelenti: Budapesten hangsúlyozzák, hogy az erdélyi kérdést tévesen tekintik egyetlen problémának. Ez a kérdés ugyanis több részletkérdésből tevő­dik össze. Erdély ugyanis csak egy része n Ma­gyarországtól Romániához átktrüH területiknek. Ez a terület egy batánucuti vidékből áll, amelyen magyur többség lakik, amelyet egy földrajzi kor­ridor és a városok egész láncolata köt ös-ze. Budapesten ugy vélik, hogy ezt a két terűletet hciu lehet azonos rendezés alá vonni, mert Ma­gyarország, ha bujlandó is tekintettel lenni a ne­héz körülményekben pillanatnyi áldozatokra, nem fogadhatja cl a fönnálló helyzetet, amennyiben^ nemzeti követeléseinek legkényesebb területét érintik. Éppen ezért Magyarország hajlandó vol­na pillanatnyilag föláldozni szélesebbkörü elkép­zelését és csak azt tartaná, szükségesnek, hogy az erdélyi kisebbség néprajzi jellegű kérdését külön­válasszák a határvidék egészen más jellegit pro­blémájától. Vájjon Románia — irja a lap — eljutott-e ily en messzire a helyzet reális megítélésében? Eif «• kérdést teszik föl Budapesten. Románia megelégedne halasztással és nem var végleges lemondást a revízióról Berlin, január 27. Á német távirati irudu je­len li. A'néinet sújtó élénk érdeklődéssel kíséri g, balkáni államok értekezletének előkészületeit. Rámutatnak azonban arra, hogy mivel a balká­ni szövetséghez csak négy állam tartozik: Dél­ezlávia, Románia, Görögország és Törökország és bárom szintén a Balkánhoz száinítbutó ál­lam, Olaszország, Magyarország és Bulgária hiányzik a. szövetségből, a Balkán-szövetség ülé­seitől semmi világrengető esemény sem vár­ható. > Az Essener NalivnalzcUunt) bukaresti tudó­sítójának értesülése szerint Bukarestben* rueg vannak győződve arról, hogv Belgrádban a ma­gyar kérdés is szóbakerül, ha nem is a tulaj* donképpeui ülésen, mivel ez a kérdés Délszlá* viat é: Romáuiái érdekli, Bukarestben mindenesetre határozattam óhajtják az együttműködést a nyugati magyart szomszéddal és vem hunynak szemet, a jelenté­keny nehézségek 'előtt, amelyek a román-ma­gyar feszültség végleges enyhülésének útjában állanak. Nem várjuk tehát Magyarországtól a végleges lemondást minden revíziós követelés­ről. és megelégednének a kérdésnek akár. ideig­lenes elhalasztásával is. anélkül, hogy ígéretek kötnék a későbbi megbeszélésekre, amint as Bulgáriával kapcsolatban történt. yésscl, vagy mulusztússul követett el. most elindult egy új honfoglalási az író­tol tok birtokbavétele a tiszta, emberi szellem számára, amely néni pusztításra, haueui alko­tásra fü£'ju fölhasználni a pici tollak rettenetes erejét. 8 ki uz, aki erre a célra uem ajánlaná föl a maga írószcrszáiuál? Egy új aranyai, vuscrt-mozgiúom kezdődik, a szellem fegyver­tárának migy; átrendezése; lm pogányok vol­uáuk," most a Létbe-vizébe kellene mártanunk a tollat, ám hu szentelt vízzel meghintve meg lehet áldani húzat és gyertyát, kenyeret és me­zői, miért nem fürdetjük meg szentelt vízben az írBtollúnkat is, bogy aoliu másra.fölhasznál­ni nem fogjuk, mint amit » csanádi püspök felejthetetlen beszédében telt a toll kiválásává és kötelességévé. Amennyi ereje volt vontául,. legyen annyi ejrejo, építeni- Egy új világszemlélet ki tárásá­nak kötelessége vár most rá, új.köztudat kiala­kítása. új löuiegineggy őzödért kiérlelése: a lisz­tu szellem, a keresztény gondolat, a tekintély Ijszteleté fölé néki kéli most palástot szőni tiszta szavak selyméből. Az akarat anarchiája hely ébe neki keHinOst a rend és tekintély ural­mát. megerősíteni, a. romokból, a melyeket szét' tördelt, uz ő köb-le—ősre most ?i lélek új erődíts menyeit fölépíteni. S a mi'kötele—égünk is, akiknek kezében a loll zászló és kenyér, fegy­ver és balzsam, rendjel és munkaeszköz Soha többé nem IcbetüuR hőidének a túlihoz s a hi­vatáshoz. „Lélekkel a lélek diadaláért" kell kii/ deniink, ennek a küzdelemnek tisztu ember nem . k számba dezer törje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom