Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-27 / 21. szám

SzomSaL "1940. jangar 5f« DÍTMXCYÁROR *7XC Pia 16 Órakor: rendkívüli Közüuüles (J Délmagyar ország munkatársától) Ma, szombaton 16 órakor kezdődik a sürgősen öszszehívott reudkivtilí közgyűlés, amely végső fgkou dönt a városi, üzemi és egyéb alkalmazottak és nyugdíjasok Eégi illetményének részbeni visszaállításáról. A Jfendkívüli közgyűlésnek niues is más tárgya, Csupán az a sürgős Interpelláció, amelyet Balogh István dr alsóközponti plébános küldölt bc a tanyai elemi és gazdasági iskolai oktatás körül tapasztalható . gyakorlatról, hogy nyugdíjazás előtt álló tanerőket helyeznek a magasabb lakbérosztályt jelentő Szegcd-Alsóközpontra s ezek a tanerők betegségük miatt nem képesek ellátni a tanítást. • A rendkívüli közgyűlésen Ttikáts Sándor dr főispán előreláthatólag nem tud megjeleníti, mert hivatalos ügyel miatt szombaton még Budapesten marad. —OOO— — Megkezdte működését a népmozgalmi nyilvántarté (A Délniagyarország munkatársától) A Kossuth Lajos-sugúrúton, a volt népjóléti hivatali kirendeltség helyiségeben pénteken délelőtt megkezdte működését az újonnan megszervezett városi hivatal: a népmozgalmi nyilvántartó. Az új hivatal főnöke maga a polgármester, tényleges vezetője Blutilsovits Tibor dr köz igazgatási gyakornok, belielycttcsitolt II. osztályú aljegyző. Idekerülnek mindazok az adatok, amelyeket előbb szellemi szükségmunkásokkul, majd a városi tisztviselőkkel dolgoztatott föl a polgármester. Az adatokat itt kartotékokban tartják nyilván és innen adminisztrálják majd a hatalmas munkaterületet A ucpmozgulmi nyilvántartón kívül itt nyert elhelyezést a lcvcuto-uyilvóutartó cs az országmozgósítási hivatal m 33! HÍREK — Ui egyetemi magántanár a Fcrcnc Jőzscf-tu«Jonianycgyctemen. A kultuszminiszter jóváhagyólag tudomásaivette Ujszászy Kálmán sárospataki akadémiai tanárnak a szegedi Ferenc József-tudományegyetem bölcsészeti karán egyetemi magántanárrá történt képesítését és elmen a minőségében megerősítette. — Visszaállítanak egy személyvonatot. Több vidéki érdekeltség kérelmet adott bo a szegedi üzletigazgatóságához, hogy a most életbeléptetett uj vasúti renddel kapcsolitbau állítsák viszsza a Békéscsaba—Szegeo-Piókus közti délelőtti személyvonatot. Békés vármegye főispánja: Bcliezey Miklós is támogatta a kérelmezők indítványát. A kérvény eredményt hozott, mert szombattól, 27-én reggeltől kezdve ismét közlekedik ez a délelőtt vonatpár, még pedig a régi menetrend szerint. Békéscsabáról indul reggel 7 óra 40 perckor, Orosházára érkezik 8 óra 27-kor, innen indul 8 óra 29 perckor, Szegedre érkezik 9 óra 58 perckor. Ellcnvonatjának menetrendjét sem változtatták meg. Indul Szeged-Rókusról 13 óra 24-kor Orosházára érkezik 14 óra 55 perckor, innen tovább megy 15 órakor. Békéscsabára befut 15 óra 53 perckor. — Janik vrudéclölien mn Hökken cs vargabéles. Lampel Hegyi kötött szövött Fogalom a hölgyek között A • 1 » Meteorológiai Intézet jelenti 22 JTaZ ÍCIO érakor: 14őJóslat: Mérsékelt szél, több helyen köd. A hőmérséklet alig változik, — Buranyai Zoltán dr — csikágói konzul. A Hivatalos Lap pénteki száma közli a kormányzó lcgfölstíbb elhatározását, hogy u külügyminiszter előterjesztésére Baranyai Zoltán dr 11 osztálya főkonzuli cini használatúra följogosított miniszteri tanácsost a csikágói magyar konzulátus vezetésével meghízta. Baranyai Zoltán dr hoszszabb ideje teljesít igen eredményes szolgálatot a magyar külképviselet kebelében, régebben Géniben is működött, mint a magyar kormány egyik megbízottja, azóta is több különleges megbízatást látott el eredményesen. Mostani. kinevezése, egy Szegedről elkerült kiváló képzettségű, uagy felkészültségű és széleslatókörü magyar diplomata munkája ujabb elismerését jelenti. Baranyai Zoltán dr Szegeden végezte középiskoláit, apja Szegeden polgáriskolai igazgató volt, nővére: Baranyai Erzsébet dr ina is Szegeden működik, mint a Horthy Miklós-Kollcgium vezctö-tauáruüjc. A csikágói uj konzul Szegedről törlént elkerülése óta is fönntartotta kapcsolatait Szegeddel, löbbizben tartott nagy figyelemmel kisért előadást a szegedi egyetemen, amikor nemcsak a magyar külképviselet szervezetét ismertette, dc a népszövetség munkájáról is beszámolt. <— Kullurclöadás Kókuson. 'A szeged-rókusi római kat. egyházközség kulturális szakosztálya ma este 20 órai kezdettel az egyházközség székházában (Orgona-utca 3) kulturestet rendez, amelyen kisérőiniísor keretében Vicsay Lajos tanár ad elő »A Magyarok Nagyasszonya nemzeti történelmünkben* cimmcl. Az előadásra mindenkit szívesen lát a szakosztály. A belépés díjtalan. Az előadást tánc követi. — Félelemérzés, szívdobogás, levertség, mint oly jelenségei-;, amelyeket a tápcsatornában beálló toriódasok idéznek elő, a természetes /Ferenc Jó?scf« keseriiviz használata állal rendszerint gyorsan elmuloak. Kérdezze meg orvosát! le el a világgal, hogy az egyéni akarat íüggetlau úr s outikor ezen anarchikus fölfogás kövei kczinényekúul megrendült minden fegyelem s az últulános bizonytalanság érthető visszahatásaként bekövetkezett a központi erők túlzott. jelentőségének hangsúlyozása, újból fisak az az irodulom és sajtó volt mozgatója a másik kilengésnek, amely mechanikus módon vél megoldani mindent. Amint a magasztos hivatásáról megfeledkezett sújtó cs irodalom belevitte a közvéleményt a forradalmi lázba, úgy most ctikamentes gépicsscgével belebllineselné emberhez és keresztényhez nem méltó rabszolgaságba. Ez nz életszemlélet vak következetességbe lázadásba s annak balsikerei után diktatúrába löki az emberiséget. Mindkét rendszer természetéből folyik, hogy erőszakos mentalitásának megfelelően, szinte keresi az összeütközéseket óa fegyveres konfliktusokat, mert oz fantáziájának kibontakozása, liogy mily kutasztróíália következményekre vezet e? a szellemi irány, azt leszögezi a pópa is körlevelében: „A sok különböző tévely között, amelyek a vallási parancsok és erkölcsi szabályok megvetéséből és meggyalázásábój, mint mérgezett fonásból származnak, különösen arra hívjuk föl figyelmeteket, hogy az emberek a szolidaritás és szeretet törvényét elfeledik. Azt a törvényt, amelyet a közös származás követel, az összes emberek értelmes természetének egyenlősége előír, éppúgy, mint a megváltás áldozata, amelyet az Ur Krisztus a kereszt oltárán az Örök Atyának a lelkek cugoszteléséül bemutatott". „Hu ha az egyetemes szerotettörvényuek elfeledéséből nagy baj származik, mert hiányoznék, ami megszünteti a gyűlöletet, elsimítja az ellentéteket-és egyedül hivatott a béke megszilárdítására: a nemzeteknek és az egész emberi családnak nem kisebb bajokat szül azok tévelye, akik függetleníteni ^törekszenek az államhatalmat a Legíőbh Lénytők akitől míut első októl 'és legfőbb úrtól egyesek és társadalmak függnek; annál inkább, mivel a hatalmat a fölsőbb isteni törvényektől mentesíteni és legteljesebb Cselekvési szabadságot élvezni törekszenek, rábízzák tehát a szabadakarut hullámzó változásaira cs tetszéseire, amelyek véletlen történelmi szükségszerűségekhez éa viszonylagos javuk elnyeréséhez igazodnak." A legfőbb tanítútekintély szoros 'okfejtésében adva van a magyarázat, miért rohan a világ szükségkép válsúgból-válságba e miért sodródik az emberiség pusztító fürgetegbe. A bajt uem lehet tankokkal cs repülőgépekkel elhárítani, hanem csak jóakaratú fölvilágosító műveletlel, egészséges közvélemény kialakításúval megelőzni. Ha toll mesterei dicsőségüket sokáig abban látták, hogy pillanatnyi hatáskeltés vágyától hajtva, vagy a tömcghangulatnak hódolva, szították a, szenvedélyeket, hitegették a népeket, a következményeket nem mérlegelve, önző tervek megvalósítására hangolták a tömegeket s ebből mérhctetleu kár cs szenvedés származott: a zűrzavar, amelybe a yjjág jutott, figyelmeztesse őket, hogy a gondolatot és szót Isten adta, de uem játékul cs hasznotszerző eszközül, hanem a fölsőbb ember, a. lélek, uralmának biztosításául. Szent Fái írja a korinthusiakhoz: „Ha kissé többot. is találnék dicsekedni hatalmunkkal, amelyet az Ur a ti épüléstekro és nem romlástokra adott, nem vallok szégyent". Az írók cs hírlapírók is nem kevéssé büszkék hatalmukra, do azzal joggal csak akkor fognak dicsekedhetni, ha nem rombolásra, hanem építésre fogják azt fölhasználni- Az önbizalmat fokozni emberi és nemzeti szent kötelesség, do önhittséget ápolni kiszámíthatatlan veszedelem forrása- Szolgáljuk, érdekeinket, de ne ámítsuk magunkat és kortársainkat hiú képzelgés legyezgetésiyel, mert a hámig pnismeret nem egyszer nagy neptragédiák oka. Kérjük számon igazunkat, de ne essünk kísértésbe azt hinni, hogy a gyűlölet vagy az ellenfél becsmérlő lekicsinylése igazunk diadalra jutásának föltétele, mert csak komoly erőgyűjtés és erőkifejtés, valamint áldozatkészség, omely nom szájjal, de kötelességtudással, szótlan fegyelemmel és bátorsággal hadakozik, kecsegtet sikorrcl. Ebben a szellembén fáradozva és tollúkat forgatva lesznek az irodalom és sajtó munkásai egy jobb kornak nemcsak hírnökei, de a közgoudolkozás átformálása által elsőreudü tényezői. na Xll. Pius pápa szerint Krisztus jegyese „nem kételkedik, hogy az igazság, ame* lyet tauít, a szeretet, amelyet parancsol és megvalósít, az őszinte akaratú embereknek nélkülözhetetlen tanács és segítség lesz az új világnak igazságból és szeretetből való fölépítéséi ben, ha majd az emberiség megunja « tévely* gés útját s megundorodik a gyűlölet és erőszak keserű gyümölcseitől", akkor különösen a katolikus írók cs hírlapírók eszméljenek rá, bogy a pápai program megvalósításának ők elsőrendű munkatársai s ba vállalják, oz áldásnak is, amely ebből majd fakad, nemzedékek hálával övezett szerzői lesznek. A föladat kétségkívül nehéz s meddő munkára vállalkoznék, aki a világiuonto sikert csak attól a sajtótechnikától várná, amely a bujt föl., idézte, mert a lelket csak lélek gyógyíthatja. A keresztéuy írók és hírlapírók, akiket éppen iüosUnábuu törekedtek fölszabadítani egy idegen szellem uioebuuikus nyomása alól, bizonyítsák be, hogy nem álnév alatt rejtegetik a hitelvesztőit ócska módszereket, hauiui lélekkel a lélek diadaláért küzdenek. A pillanatnyi siker talán nem szegődik miudig melléjük, de a történelem hirdetni fogja, hogy ők voltak ar emberiség legnagyobb jótevői.