Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-27 / 21. szám

PErMflGY'AK ORSZÁG Szombat. 1740. ianuar 2?. Egyévi börtönre ítélték az alkoholista postamestert, aki nem küldötte el a csekken föladott összegeket 4 Összeveszett két asszony, magánlaksértésért elitélték a férjet (A Dclmagj arország munkatársától) Két aszszony szokásos és szabályszerű meleg barátsága miatt a férj is a biróság elé került, magánlaksértéssel vádoltan. Az asszonyok csöudélclo novemberben játszódott le Hentcr Gyula fogtechnikus felesége és Csorna Júnosnó között. A két szomszédasszony rövid beszélgetés után hamurosun összeveszett és — amint ilyenkor szokásos — hangosan kiabáltak egymásra, sértegették egymást. Amikor u jelenet után nemsokára hazaérkezett llcntcr Gyula, felesége sírva punaszolla, bogy távolléte alatt mi történt, milyen súlyos szavukkal sértegette Csománé. A fogtechnikus módfölött fölháborodott a feleségét ért sérelmen és azonmód, még első indulatában átment a szomszédba, bogy elégtételt szerezzen megbántott feleségének. r.soniáck lakása azonban zárva volt, amire a füliudult férj belökte az elválasztó üvegajtót, benyomult a szomszédvárba cs felelősségre vonla feleségének sértegetöjét. Persze, megint hangos jelenet játszódott le, a vége pedig az lelt, bogy nz ísszonyok csöndéiele után magánlaksértés miatt följelentették a férjet. Ezt az ügyet tárgyalta pénteken a szegcdi törvényszék Molnár István törvényszéki birö. A magánlaksértés mellett még becsületsértés miatt -mellek vádat nz ellenfelek. A törvényszék a bizonyítás Után bűnösnek mondotta ki a férjet és az myhltő körülményekre vnló tekintettel egyhónapi fogházra Ítélte. A biróság az Ítélet kiszabásánál méltányolta, liogy a férj fölindult állapotban ragadtatta magát a cselekményre abban a szándékaan, bogy megsértett feleségének elégtételt szerez. Mivel azonban jogtalan eszközüket vett Igénybe, bűnösnek kellett kimondani. Bűnösnek mondották ki Hentír Gyuldnél is és üt tizenötuapi fogházra ítélték. A házaspár föllcbbezctt. Olcsó szép délutúiii cs báli ruhák megérkeztek »Pompatíur« szalonba Nrni/i ti t ik tag. Csekonies u. 1. (Kurucscv fölött) (A Délmagyarörszág munkatársától) Az elmúlt évben föltűnő hivatali szabálytalanságokat leplezlek le a pilvarosi poslán. Hivatali sikkasztás büntette miatt megindult a vizsgálat a postamester ellen, akinek ügyét pénteken lárgyaila a szegedi törvényszék U n g v á ry-tanúcsa. A pilvarosi postának Nóvák József 58 éves postamester volt a vezetője, akit mint erős alkoholistát ismertek. Több szabálytalanságra bivták föl a figyelmet, különösen baj voit a csekken föladott összegek körül. Azonnal rovancsolást rendeltek cl és ekkor megállapították, liogy a postamester hónapokon keresztül manipulált a csekkpénzekkel. A vizsgálat során kiderült, hogy Nóvák szabályszerűen fölvette a csekk-küiilcmcnyekct, aláirta és lebélyegezte a csekk la pókul, csak éppen a föladott összegeket nem továbbította a postatakarékpénztárhoz. Voltak esetek, amikor uspokig, sőt hetekig is magánál tartotta a szubályszcrüea föladott összegeket és már csak akkor továbbitolta a küldeményeket, amikor már reklamálták és a postatakarékpénztár azt az értesítést küldte, liogy a keresett összegek még ncin folytak be. IlyenKor Nóvák uj csekkét- nllitott. Ki és föladta a már régeben befizetett összegeket, az eredeti csekklapokat pedig megsemmisítette. Amikor egyre ismétlődtek a szabálytalanságok és -késések*, azonnal megállapították Nóvák módszerét, ülrendbcli hivatali sikkasztás büntette miatt adolt ki ellene vádiratot az ügyészség. A pénteki főtárgyaláson a postamester tagadta bűnösségét. Nem volt szándékában semmiféle sikkasztást elkövetni, mindössze az történt, bogy amiKor az inkriminált befizetések történtek, sokan voltak a poslán, nem ért rá azonual elintézni a továbbítást, később pedig elfeledkezett a munkáról. Amikor rájölt a feledékenységre, azonnal továbbította az összegeket és így magának semmi! sem tartott meg, mindegyik összeg rendeltetési helyére került. Szútnos tanút hallgatott ki ezután a törvényszék, akik részben megcáfolták a postamester védekezését; főként arról tettek vallomást, bogy legtöbbször sziutc seuki seqj volt a poslán, amikor a pénzt föladták. Valamennyien tudtak azonban arról, liogy Nóvák megrögzött alkoholista, bár amikor fölvette a küldeményeket, józau volt. Kihallgatták a postamester feleségét és leányait is, akik semmit sem tudtak a küldemények ügyéről, dc elmondották, bogy éppen a családfő alkoholizmusa miatt igen nehéz családi élc-lct kénytelcuck élni. A postamester védője ezután indítványt tett arra, bogy rendeljék cl Nóvák elmeállapotának megvizsgálását, mert idült alkoholista, aki a védelem szerint tetteiért nem vonható felelősségre. A törvényszék az előterjesztést elutasította, majd a pörbeszédek elhangzása után rt biróság bűnösnek mondotta ki hivatali sikkasztás büntetíébeu és okirathamisítás vétségében és ezért egyévi börtönre Ítélte, Az ítélet kiszabásánál enyhítő körülménynek vette a törvényszék, hogy a kárt megterítette és bogy iszákossága vezette hivatali kötelességének megszegésérc. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, a postamester fellebbezést jelentett be. I. a. s z á r a i 2 éves vágású tűzifa minden mennyiségben kapható helyszínre szállítva LIPPflI IMRE és FIAI g üzfQrész R.-T, Felsőtiszapart 31-33. Telefon: 17-41. A sajtó korszerű felelőssége és az irodalom föladata Elmondotta: GLATTFELDER GYULA Dr csanádi püspök a Katolikus írók ós Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesületének közgyűlésén Az Országos Pázmány Egyesület idei közgyűlése oly időre esik, tunikor minden figyelmet, leköt « világliuttilmak bnreu, amelynek borzalma közt n kis népek szinte a végzel felvonulását sejtik s azért érthető is, liogy a szellemi és művészi élet megnyilvánulásai Dein részesülnek ok kora figyelemben, amint mogérlemelnék « érte nz önbizalom gyarapodásával is jutalmaznának. Mintha, a népvándorlás küszöbére ériünk volna, amelynek során nz aggódó tekintet Fsak n (öiucgek és mechanikus rrötényecök érvényesülését látja, oly .vizió tartja Igézet alatt lelkűnkéi. Évszázadok óta a szellemi fölény boldogító tudatúba ringattuk bele, magunkat s több emberöltő óta úgy uevclkedtiink és másokat is úgy ncvcltüuk, hogy a magám cs közéletben az erkölcsnek uz erővel szemben elsőbbségét vitattuk s szinle könnyed fölénnyel véltük elintézhetni a vaskanííellárokriuk s kontár utódon utánzó opigonoknqk Mucht grt vor Hecht jelszóvnl éktelenkedő világnézetét, amikor, u megdöbbentő tények kényszerítenek ráeszmélni, bogy a gépesített élet korában az anyngntik és számuuk szinte végzetszerű jelentősége van. Mint kietlen sivatagban hirtelen föltűnő oázis, vagy zordon télidőben megcsendülő betlehetni ígéret tűnik elénk az erkölcsi bátorságnak cs hősi elszántságnak oly példátián erőfeszítése, aiuiuőt dí ötvenszeres túlerővel birkózó testvér íiüu ucp mutat. Hellus és Xorxos párviadalának diákkori emlékei élednek föl «1ragftdtntítt lelkünk előtt, amikor a rokon nemzet epopeúba illő hőstetteiről olvasunk, vagy báliunk H szivünkbe költözik H remény, liogy amikor a nagyok úgy játszanak a kicsinyekkel, mint a gyermekek a labdával, a szolgai meghódolás kísértésének mégsem kell föltétlenül engedni, mert íme, bcbizouyult, hogy a szabadság és hazaszeretet az cl mechanizált XX. században is még mludig oly erő, amely az otromba szátnföléuy kíméletlen tank- cs motor.-erőivel fulvobeti u versenyh Bármily fölemelő látvány azonban, hogy a gyengébb erkölcsi fölénye pillanatnyilag érvényesül, gyermeki naivitás volna észre nem venui, hogy uz erőszak uralmának új korszakához érkeztünk. Seiyiuikép sem túlzás uzt állílaui, hogy újabb népvándorlás lauui vagyunk. azzal a különbséggel, hogy a tökéletesebb technikai eszközök nagyobbstilű rombolást lesznek lehetővé s még végzetesebb bajt zúdítanak az emberiségre. Ezt állapítja meg Xlf. Pius pápa is első körlevelében, amikor azt írja: „Ez az óra, amely bcu első körlevelünk hozzátok. Tisztelendő Testvérek, eljut, nem egy tekintetben valóban a sötétség órája, amelyben az erőszak ég békétlenség szellemei mérhetetlen fájdaltpat zúdítanak a világra. Kell o mondanunk, bogy atyai szivünk minden gyermekével résztvovöen együtt érez, különösen a s.'ur,'Ugatottakkal és uz üldözöttekkel?" Ennek uz upokuliptikua pusztulásnak fölidézéiebeu hiba v,ólga az irodalom ós sajtó szerepét észre uem venni 6 a pápával együtt rá nem mutatni arra a kötelességre, amely, atra egy tisztult közfelfogás kialakítása érdekében vár. A mi századunk a technikai vívmányok fejlődése tekintetében kétségkívül szédületes oredmépyeket mutat föl, de sajnos, ezzel arányban áll az erkölcsi dekadencia, amelynek for* rása a lelki egyensúlyt biztosító tekintély lejáratása. Kétszáz év óta a toll mesterei sziutö legfőbb kötelességüknek azt ismerték, hogy uuri fegyelmi tényező a kereszténységben, egyházbun, erkölcsi kódexben a barbárságból kinőtt európai világreudet a lelkekben támogatta, aláássák, liitelvcsztctté, sőt a széles néprétegek elölt nevetségessé tegyék. Amit a fölvilágosodott irodalom és 32 an* nak emlőin uugyrauölt szabados sajtó a kegye* letes hagyományokkal szemben vukmerő fölé' nycskedéssel elkövetett, messzo fölülmúlja axf a hasznot, amelyet a szellemi látókör kiterjesztésével, a természeti törvények föltárásával ö a csiszolt életformák mogkedveltfltósóvcl szerzett. Mit ér, ha az ember legyőzte a magasságokat, és távolságokat s földerítette a képia legrejtettebb szabályait, ba ezzel egyidejűleg megrendült lelkében a tisztelet a fölsőbb ctikui szempontokkal cs törvényekkel szemben, amelyek szcmmclfurtásávul lehet Csak a szellem vívináuyuit uz élet javára fölhasználni? Az nz irodalom és újkori sajtó, amely aZ emberrel feledtette, bogy a tudomány vívmányai csak a lélek nemesbítésére használhatók föl s a pillanatnyi sikert uz örök igazság elibe helyezte, felelős azokért a szörnyűségekért, amelyek ma szárazon, vfzcu és lovegöhen a népeket rémítik- Az egyén függetlenítése, »z ember emancipálása, az élet lulolsúlásn szűz év óta u sajtót dője dicsekvésének oka, amíg végül a felelötleuség, amelyet ez a szellemi irány vjlágtörvéauye epeit, összetört aüudeu gátat, amely a keresztény századokban a társadalmi és nemzeti egyensúlyt biztosította. A tollforgatók szelsöséges szubjektivizmusa hitet-