Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-26 / 20. szám

Fentek, 1940. január 26. DFTMAGYAROR«7 4f; 5 Jogos aggodalmak a szegedi szén-és faellátás hiányosságai körül (4 Délmag yarország munkatársától) Szege­don egyre több aggodalmas hang hallatszik amiatt, hogy a város szén- és tüzifaellátúsa rendkívül hiányos. A hatóságok nem gondos­kodtak idejében sem megfelelő tartalékról, sem pedig arról, bogy az itt tárolt mennyiség a vá­rosban maradjon. Vaunak háztartások, ahol na­ponta csak néhány kg szenet tüzelnek el, ruert sehol sem kapnak pótlást. Szeged a szegényem­berek városa, itt néhány kivételtől eltekintve, senki sem tud gondoskodni arról, hogy több­mázsáuyi tüzelőanyagot szerezzen be még a tél beállta előtt. A város hatóságának kellene ezt a gondoskodást átvállalni ós olyan szénmeny­nyiséget tároltatni, hogy meglepetések no ér­hessék a város adófizető polgárságát ilyen szi­gorú éa abnormálisan hideg téli időkben- A Uchnagyar ország naponta kap panaszos levele ket arról a szomorú tényről, hogy mennyire nem gondoskodik senki u szegedi polgárok első­rendű szükségleteiről. Egyik levelet ezószerint közöljük az alábbiakban; »A Délmagyarország t. szerkesztőségének Szeged. Az alabbi panasszal íordulok a Tekln tetes Szerkesztőséghez: Szegeden két hét ó'.. nem lehet szenet kapni. Megnyugtatására szol­gálhat a budapesti polgároknak, amikor a rá­dión keresztül hallják Budapest' polgármeste­rének azon nyilatkozatát, hogy vBudapest la­kosainak széue'lálása bizlositva van*. Tiszte­lettel kérdem, hogyan állunk ebben a tekintet­ben Szegeden'.' És ki intézi, lia ugyan intézi, Szeged város széncliálását? Tény az, hogy Szegeden, de még inkább Dj­szegedeq szenet nem lehet kapni. Január 23-áu nagy könyörgésre és kérésre a Kereskedelmi és Iparkamara utján 50 kg préselt kokszol kaptam, 3.60 pengőért, de azt is magamnak kellett elszállíttatnom, tehát az 50 kg tüzelő­anyag elszállítással együtt 1.60 pengőmbe ke­rült Egyik szegcdi cégnél volt ugyan na­gyobbuiennyiségü préselt koksz, de kijelentet­te, hogy Újszegedre nem hajlandó szállítani. Eddig' nem tudtam, hogy Újszeged nem Sze­ged városához tartozik és uz ujszegedi adófi­zető polgárok hátrányosabb helyzetüknél fog­va kevesebb adót fizetnének. Az ilyen széuke­reskedőktől, aki a kényszerhelyzetet kihasz­nálja, az árusilásj engedélyt meg kellene von­ni, illetve az ilyen kereskedőt a szénellátás irányítását intéző szervnek nem szabadna tüzelőanyagban fégzesjtenj. Á másik tisztelelteíi kérdésem az volna, liogy mi történik a szegedi gázgyár állal ter­melt kokszemennyiséggelV A szegedi gázgyár­tól kokszot már hosszabb idő óta nem lehet kapni. Kérésünket elsöizbeu azzal utasították ^ el, hogy az összes kokszot kereskedők foglal­ják lo. később pedig azzal álltak elő, hogy a kokszot Szeged város polgármesteri hivatala kötötte le. Beszerzett információnk szerint a gázgyár ezen utóbbi állítása nem l'edi telje­sen a valóságot. Tiszlázandönak tartanánk, hogy mi történik a gázgyár által termelt kokszmennyiséggel, ki vagy kik foglalták azt le és végeredményben kinek az utján kerül a fogyaszlöküzönséghez? Amennyiben Budapest szénellálása biztosítva van, igen nagy hibá­nak taí'tpm, bogy az ország második legna­gyobb városának széneljátása nem volna biz­tí'ritva. Minden jel arra mutat, hogy Szeged város tüzelőanyaggal való ellátása távolról sincs biztosítva és a tüzelőanyag biztosításá­val senki sem törődik, vagy pedig egyesek a jövő télre való készletüket is tartalékolják.* Eddig tart a levél, amelynek őszinte hangjá­ban és ténybeli megállapításainak igazában nincs okunk kételkedői. Most már komolyau föl kell vetnünk a felelősség kérdését! A gázgyár évenkéut 240 vagon kokszot terme!, ebből az el­múlt év áprilisában J20 vagont Bódmezővásár, helyre adott el, 120 vagont pedig a Vértes-cég szerzett meg. A gázgyár helycsen cselekedett akkor, amikor toraiéit meuuyiségétől szabály­szerű eladással megszabadult, Uiszep sem be­lyg, KEDVE «E® lehet » termelt mennyisé­geket gyjüt üzenj! telepéé tdrpjai. IJe meg a koksz nem is yfilt kötött üzemi cikk. mert seykj sem mondotta meg, hogy ezzel okos volna gaz­dálkodni. A polgármester Csak akkor foganatosított erélyes intézkedést, amikor már a város által fönntartott intézmények is bejelentették a tü­zelőanyaghiányt. A lakosság széuellátásáról akkor sem esett szó. Pedig a polgárság, mint legkisebb fáradságot igénylő intézkedést, elvár­ná a város polgármesterétől, hogy téli tüzelő­ről gondoskodjék minden egyes polgár számá­ra. A gázgyár koksztermelcséből egy dekát sem lett volua szabad kiengedni a városbúi. Hódme­zővásárhelyről gondoskodjék az oltani polgár­mester, de Szegedről Pálfy József dr polgár­mesternek kellett volna gondoskodnia. Pasztőrözött teavaj 10dg,41 fIII,! kapható: KÖZPONTI TEJCSARNOK Rt. fiókjai­ban. Viszonteladóknak telepünkön árkedvezmény, 11-67-es tel. megrendelt vajat házhoz szállítjuk. A közönség kenyeret keres, betegeskedik és verejtékes arccal küzd a mindennapi megélhe­tésért. Nincs tehát fizikai ideje arra, liogy hó­napokkal előbb gondoskodjék a téli tüzelőről. Do nincs is pénze arra, hogy tüzelőanyagot hal­mozzon- Ezeknek a kisvúsárlókuak a tüzelőjéről kell előre gondoskodni, mert ebből Szegeden százezer vau és ennek a százezernek is csak az a polgármestere, iniiit a tehetőseknek. Ami pe­dig azt a szénkereskedőt illeti, aki kihasználva a szükséget és nem szállít Újszegedre a bekal­kulált áron, cz nemcsak nem érdemli a keres­I kedői jogosítványt, de árdrágítást követ cl. Az ilyen kereskedőt a hatóság kezére kell mini, hogy érezze a törvény szigorúi. Leszerelés után rágalmazást pör Horogosöi azzal vádoltak egij szabómestert, tiogu suiijosmi meg­rágalmazta a honvédkórház orvosait — A törvényszék bizonyiféhok hiányában fölmentette (A Déluiagyarorsziig munkatársától) Szokatlan rágahnozúsi pórt tárgyalt csütörtökön a szegcdi törvényszék Egy szegcdi szabómestert azzal vá­doltak — mégpedig kyzeli hozzátartozói közül is —,.hogy súlyosan megrágalmazta minden alap nélkül katonai leszerelési ügyével kapcsolatban a szegedi honvédkórház orvosi karút. Három rend­beli fölhatalmazásra üidözcudü rágalmazáséit emeltek vádat ifj. Rácz Púi ismert magyarszabó­mester ellen, mert — amint a vádirat mondotta — 1938 szeptemberében többizbea és többek jelcolé­tében azt állította volua, hogy mint katonaköteles egyénnek »csak párszáz pengőbe került a leszere­lése*. Az ügyet igen-érdekes jelenetek között tár­gyalta csütörtökön g törvényszék Sáray-tanácsa. Ifj. flücz Pál vallomásában kijelentette, hogy ilyet sohasem mondott, az egész ügyet a konkur­reucia és az évek óta tartó haragos viszony okoz­ta. Nem jó viszonyban volt bátyjával és annak fe­leségével s szerinte bizonyosan ebből származott az egész ügy. Ezután elmondotta, hogy először 1931-ben vonult be, négy hétig teljesített szolgála­tot a határőröknél, majd beutalták a honvédkór­házba, ahol többhetes vizsgálat után megállapítot­ták, hogy szervi szívbaja van és ezért leszerelték. Az elmúlt év őszén, a fejvideki eseményekkel kap­csolatban megint behívták, egy napig Szőregre került, aztán fölülvizsgálták és rövidesen leszerel­ték ugyancsak szervi szivbaj miatt. Sohasem mondott mást. mint azt, hogy betegsége miatt küldték baza. — Azt sem mondotta — kérdezte a tanácsel­nök —, hogy dohánylevet ivott? — Nem mondtam ilyet, hiszen nálam volt az orvosi bizonyítvány. Számos tanút hallgatott ki ezután a bíróság, a vallomásokból kiderült azután, hogyan is keletke­zett az egész ügy. Péter Sebestyén borbélynak, a vádlott bátyjának apósa mesélte, hogy Rácz párszáz pengővel kiszabadult, ezt ö beszélgetés és borotválás közbeu említette vitéz Kéray fő­számvevőnek és az ügy igy pattant ki. Kihallgatták ezután Kócsis Bálint állum­vysuti nyugdíjast, aki Rácz bátyjának az apósa. Azt mondotta, hogy lányától és vejétől hallott valamit, azt is, hogy Rác? dohánytevet ivott, sziv­tágulást kapott és ezért szerelték la Elmondotta ezután azt is, hogy hat lánya van, az egyiknek fiatalabb korában udvarolt a vádlott, itt kezdő­dött a harag. Rác? Pál bátyja. U á c z István sza­bómester nem akart fivére ellen vallomást tenni, ellenben vallani akart sógora ellep Rácz Istvánná. Régen haragban vannak és a harag onnan kelet­kezett, mert a piacon egymás szomszédságában árulnak. A dohánylevél, és a pénzügyet mások­tól hallotta- Tanúvallomást mit ezután Lévai Vilmos kereskedő, ördög György és Csóká­si András kerpskedösegéd, Kalmár Márton szabómester, akik azonban nem tudtak konkrét vallomást tenni arról, hogy Rácz megrágalmazta VOLUA A BÓUVÉDKQRHÁZ ORVOSAIT A^ZAL, HŐ&Y KISZÍ, Jjadulásáért pénzt emlegetett volna. Mivel a vádlott bátyja nem kívánt vallQvnári fenni! a védelem előlit a többi tanú kihallgatás i­tól, akik arról tettek volua vallomást, nogy mi­lyen haragos viszonyban vannak a fivérek. A bi­zonyítás befejezése után Szar vas János de Ügyészségi alelnök és Burger Béla dr vedő mondotta cl a pörbeszédeket, majd a törvény ­szék tanácskozásra vonult vissza. A bíróság Rácz I'á'.t fölmentette a vád alól megnyugtató bizonyítékok hiány .lb iu. Az első vádbeli esetre senki sem telt '.edielö vallomást — állapította meg nz ítélet indokolása —, egyedül Rácz istvánné, aki azonban olyan ha­ragos viszonyban van a vádlottal, liogy vallomá­sát nein lehetett elfogadni, a második ügyben csak közvetve hallottak valamit, ami pedig Lévai Vil­mos üzletében történt volna, csak arr.óí hangzott el vallomás, hogv ott Rácz mutatott valami pénz­dolgot, de bogy ez mire vonatkozott és kikre ér­tette, arra semmiféle bizonyíték nem merült föl. Különben is a szabályszerű orvosi igazolvány mondja, hogy Ráczot szívbaja miatt szerelték le. Az Ítélet ellen Szarvas .Tánas dr ügyészségi al­elnök föllehbczést jelentett he és egyben azt :s be­jelentette, hogy ainialatt a túrósig tanácskozott, jelentkezett nála egy Szögi András nevű ember, aki vallomást akar tenni az ügyben. Kérte annak kihallgatását a fellebbezési ügy folyamán. A vádlott és védőié megnyugodott a fölmentő Ítéletben. Ül$s! tartott az iskolaszék (A Délmagyarország munkatársától) Az is­kolaszék csütörtök délután Tóth Imre dr elnök­lesével ülést tartott a városháza bizottsági ter­mében. Napirend előtt Tóth Imre dr elnök meg­emlékezett arról, hogy az iskolaszék egyik ki­váló tagját, Juhász István dr-t kúriai bíróvá nevezték ki. Amikor szive egész melegével kö­szönti Juliász István dr-t új méltóságában, sajnálkozását fejezi ki afölött, bogy az iskola­szék igen értékes tagját veszítette el beune.. Ezután ismertette az elnök a vallás- és köz­oktatásügyi' miniszter; leiratát, bogy uéhai dr Kovácsnó-Szekerke Irén katedráját 1940 szep­tembertől be lehet tölteni. Az iskolaszék erre rövidesen kiírja a pályázatot. Tárgyalta az iskolasfcck Tóth Imre dr elnöknek a közigazga­tási bizottság decenjbori ülésen elhangzott ja­vaslatát, liogy a cscrepcssoyi kislakások tbe-re hajlamos tanulóit külön tautorernben helyezzék el. A polgármester ezt az indítványt iudokolt­uak látta, do megfelelő tanterein hiányában a/ idén a kérést nem tudja teljesíteni­Végijl az elnök bejelentette, hogy Vértesi Irén tanítónőnek a zsidótörvény értelmében február l-ig be kell nyújtania a nyugdíjazás jránti kérelmét, különben á vallás- és közokta-, tásügyi miniszter yégelbánús alá vonja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom