Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-26 / 20. szám

DEtMAGYAROR Péntek. 1940.1. 20. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluom 20. szám Kis dolgok, nagy tanulságok .Vacsora-meghívókról ezen a helyen alig­ha emlékeztünk ínég meg. Ebéd meghívások, vagy vacsora-meghívók általában neui emelkednek olyan jelentőségre, hogy a. mindennapi glosszák témájául szolgáljanak. Rendszerint csak a meghívóra és meghívot­takra tartozó kis ügyek ezek s általában több jelentőséggel biruak azokra, akiket meg lehetett volna hívni, de kihagytuk, mint azokra, akiket nem lehetett kihagyni és meghívtak. A szegedi filharmonikusok hatszázadik hangversenyükre készülnek s ezt a valóban ritka alkalmat azzal akarják ünnepélyeseb­bé tenni, bogy a hangverseny-pódium és és nézőtér közönsége számára szerény va­csorát rendeznek. A meghívókat most kül­dik szét s a meghívók sarkában az olvas­baló, bogy a vacsorán résztvevőket — pén­tek este tartják a vacsorát, — az illetékes egyházi hatóság a böjt tilalma alól föloldja. Ebben i közlésben uz egyházi hatóság íiemes és elismerő méltánylását lehet kiol­vasni ama törekvések javára, amelyek szol­gálatába szegődött a filharmonikus társa­ság. Nincs a zeneművészetnek hatalmasabb és serkentőbb támasza. mint a katolikus egyház volt évszázadok bosszú során ál. Ez a löloldás emlékeztetés erre a bosszú és a művészetei gazdagító viszonyra. Ez a pár sor magas kitüntetése annak a teljesítmény­nek, amelyet a szegedi filharmonikusok a zeneművészei alázatos szolgálatában végez­tek. De ennek a pár sornak más értelme is vau s — mert zenéről von sző, vehetjük hasonlatunkat nz akusztikából. — mint íibogy minden megszólal!atott hangot felső­hangjai gazdagítanak s minél több felső? hang szólal meg, annál zengőbb, annál kife­jezőbb a megszólaltatott hang is, ennek a mondatnak nemcsak az az értelme, amit ki­fejez, van felsőbb értelme is s minél több felsőbb értelmet tudja valaki megállapítani, annál mélvebben. annál teljesebben érti meg a mondat első értelmét is. Ez u mondat a katolikus fegyelmezettség megnyilatko­zása. A bőjl lényegében nem más, mini ne­velő eszköz, az önfegyelem megterem lésé­nek effv ik fegyvere. A böjtöt meg kell tar­tatniuk, mert az egy ház parancsa ez, meg kell tartanunk, mert önmegtartóztatásra kötelez a vallásos lélek enilckc, amit a böjt napjai hordoznak magukon, ám meg kell iartani azért is, bogy legyen képességünk önmagunkon erőt venni, legyőzni bennünk azt. ami csak a földé és csak a múlandó­ságé s legyen erőnk fölfélé fordítani fegyel­nezcllségben megerősödött Telkünket és mcsriisztult tekintetünket. Nekünk csak örömünk Telhetik abban, ha emberek, akik nem hívei a katolikus auyaszentegy háziiak, híven és engedelme­sen követik vallásuk parancsát s nem rejfe­getve, szégyenlős leplezgelcssel. hanem tar-, ib/kodásnélkiili magától értetődéssel hajt­ják végre engedelmesen vallásuk parancsait. t)s azt se in kifogásolhat i 1 senki, ha mi, ka­reszttltscü Londonban és Parisban —1—rTntrnwprapriwnanRgrirTB||jWMi®i ti MIIMÍ 111—#1 gHVninnpHHBgBMi^BM^^HM^^M a romániai olajszállításon miatt Berlin havonta m ezer tonna román netroleumot biztosított ma­gánon — Cioűlus, a nöolaflroda megszervezőit: Rámába erhezett riegbinsult az oroszoh a abb áttörési hiserlete a flannerbeim vonalnál ~ Ufabb haiOhataszfrOláh a tengere Ken Bukarest, január 25. Bukaresti* politikai kö­rökben tartózkodással és nagy nyugalommal ítélik mejj azt a hadjáratot, amelyet a párisi és londoni kormány a kőola jbiztossag létesité­se miatt Románia ellen intézett. Románia — hangsúlyozzák _ semiképpen sem fog meg­bajolni a nyugati hatalmak bárminő termé­szetű nyomása alutt és nem tér le a megkez­deti útról, amely megfelel az ország természe­tes érdekeinek.- Elmultak azok az idők, amikor a bukaresti angol követnek csupán az asztalra kellett koppantam, hogv engedékenységet te­remtsen. (MTI) " v A Bukaresti kőolaiirodn Páris, január 25. 'A »Pelit Párisién* buka­resti táviratban jelenti, hogy Clodius dr, a román fővárosban kőolajirodát szervezett. Az irodának a kivilel és a termelés fokozása a föladata. Németország 130.000 tonna kőolajat biztosított a maga számára havonta. Clodius dr Belgrádba utazik, ahol figyelemmel kiséri a balkáni értekezletet. Rónia, január 25. C1 o d i u s, a nemet kül­ügyminisztérium gazdasági osztályának veze­tője. csütörtökön este Rómába érkezett. Itt érintkezésbe lépett az olasz gazdasági elet ve­zetőivel. TováBOfart sz angol lapok éles támadása Románia ellen London, január 25. Az a moszkvai cáfolat. V.ogy Oroszország nem mondott le a iraliriai olaj­mezőkről. nagy figyelmei k"ltetl politikai körök­ben. . A kérdéses területre tiagyobbszámu német szakember érkezett a termelés helyreállítása ér­dekében, de egyelőre nem lehet szó arról, Iiogv Oroszország a kérdéses teriiletet átengedte Német­országnak. Hangsúlyozzák, hogy Németország­nak és Oroszországnak közös érdekeik vannak az olajmezők kiaknázása terén. A csütörtöki angol lapok továbbra is igen éle­sen írnak a romániai olajszállítások ügyéről éi hangsúlyozzák, hogy Anglia nem tekinthet el nz. angol érdekek védelmétől. Londonban föltétléoiíl ragaszkodnak ahhoz, bogy Románia teljesítse Am gliával szemben vállalt szerződéses kötelezett­ségeket. Az olasz lapoh szerint Budaörsien Kétkedést mutatnak a Balkán-konferencia iránt Római, január 25. A C'orricra Pedano szeriirt magyar körök ugy látják, bogy Romá­nia szívesen elfogadná Oroszország ajánlatát támadást kizáró szerződés megkötésére és a gazdasági együttmű­ködés kiépítésére, amelyből Németor­lolikusok, azzal a természetes egyszerűség­gel és leplezetlen nyíltsággal engedelmeske­dünk vallásunk parancsainak, amellyel az állainhafalom törvényeinek teszünk eleget. Igaz, voltak idők, amikor a magyar intelli­genciának nagy része úgy érezte, hogy a vallásosság cs a műveltség egymással össze­férhetetlenek, hogy a kongregációhoz tarto­zást titkolni kell, hogy az oltár előtt letérde­pelni, a templom előtt kalapot emelni 0 tu­dással és műveltséggel összeegyeztethetet­len megnyilatkozások. Akkor az előítéletek ellen harcollak s ma már látják még ennek 0 harcnak veteránjai is. hogy akkor szaba­dultuk meg igazán uz előítéletektől, umi­kor mindenki szemeiái fára a fölszabadulás örömével leborulhatlak uz oltár előtt s ami­kor anélkül, hogy előbb jobbra-balra te­kintgettek volna, a lélek parancsára emelték tneg kalapjukat a. templom előtt. A bojt megtartása egyik megmutatkozá­sa legyen annak a katolikus öntudatnak, arait többé véka alá retjeni nem kell, meri fölszabadultunk a sötét előítéletek uralma alól, aipelyck pártütésre kötelezlek az egy­ház parancsaival szemben. De milyen mesz­sze vagyunk még az elérendő céltól! Csak végig kell vucuni pénteki napon a vendég? lökben, — nem segített ezen a hústalan ren­delet —magukat kitűnő katolikusoknak, deklaráló férfiak, akik számára inzultuf volna minden szó, amelyik „kipróbált" ka­tolikus voltukat bármily vonatkozásbani kétségbe merné vonni, milyen kedvteléssel szegik meg a böjt parancsát s nyilvános engedet fenséggel lazítják azt a fegyelmet és; engedelmességet, amivel nz egyház törvé­nyeit teljesíteni tartozunk. Több öntudat* több fegyelmezettség, több készség az en­gedelmességre s több összetartás az engedel­mességben; ezt hangsúlyozza, erre figye'­ine/tel, erre tereli össze n lelkeket az u pá» csöndes szó, amely a filharmonikusok mcgi hívóját ezzel a tanulsággal gazdagítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom