Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-25 / 19. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG Csütörtök, Itt-tO. Tanuár Tf. Halálos izé ... Keringő egy film, egy tanulmány és egy előadás körül, avagy, amikor nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal... Csuknom unalmas már, hogy a Délmagyarörszág hasábjain ismét ki kell térnünk azoknak a vitáknak a íucllókliajlásairn. amelyek a Halálos lavasz című film körül keletkeztek- Mentségünkre, szolgáljon, hogy ez alkalommal nem az igazságtalanul megtámadott művészeiért, hanem egy laptársunk: u Szegedi Uj Ncinzcdclc érdekében és szolgálatában emeljük föl szavunkat azért, hogy nyíltan megmutassuk: kik ellen és hogyan kell védekezni? . . . Hogy a dolgot a legelején kezdjük: a „Halálos tavasz" szegedi bemutatója elé nagy érdeklődéssel lekiulelt a város müycszetszerctő társadalma. A premier nagy sikere tükörképet kapott a következő napon a szegedi hírlapok hasábjain filmkritikák formájában. Mivel a Szegedi U jNemzcdék is szegedi orgánum, nem térhetett ki azelől, hogy a film bemutatójáról beszámolói, illetve bírálatot közöljön s így szerkesztőségének egyik komolyítélclü, művészeiért rajongó tagja minden vonatkozásában igaz és hozzáértő kritikát írt a nevezett lap filmrovatában. „A magyar filmgyártás lassan kezd letérni arról az útról — írta laptársuuk kritikusa —, amelyre a magyar lelkiségtől távoleső üzleti szellem kényszerítette. A magyar tőke nemcsak a kártyás, cigáuyozó zseutri törtenetekben látja a magyar film hivatását és üzleti lehetőségeit, hanem új területeken igyekszik megteremteni az igazi magyar filmjálékot. Ezt a törekvést régi és mai irodulmunk is szinte kimeríthetetlen témáival cs ötleteivel támogatja, ami feleslegessé teszi a kiagyalt, hazug, minden nemzeti vonásunkat meghamisító termelést. Csak egy kis emelkedett ízlés kell hozzá, már a felvevőgép elé kerülhet Zilahy Lajos, Ilerczeg Ferenc, Petőfi, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi és a többi magyar költő. A „Halálos tavasz" Zilahy Lajosnak egyik legszebb regénye. Tiszta líra és fájdalom. A férfi szivét, lelkét, egész életét felperzselő nagy szerelem éposza, amely örök emberi igazságaival mindnyájunkra mely hatással van. Kalmár rendezésében a regény minden szépsége, megmaradt a filmen, hangulatából, levegőjéből, érdekes színeiből sem vesztett semmit. A mese végig lebilincselő,, sokhelyon izgalmas, anélkül azonban, hogy giccsessé válna. Kitűnően válogatták össze a film szereplőit. Ivarádi Katalin a legnagyobb magyar filmszinészuő, akit eddig a leneso elé engedtek. Szép, kifejező aröa, mélytüzű szemei, kiegyensúlyozott játéka a legnagyobb sztárokra emlékeztetnek, ü a „bűuös" szerelem. A felvételek nagyon szépek. A ,JTalálos tavasz"-nnk példátlan sikero lesz Szegeden is." így szól a Szegedi Uj Nemzedék kritikája s ebben n hangnemben, ezzel a szemlélettel írt minden szegedi lap a filmről. A kritika megjelenéso után tcllek-muHnk a napok cs egyszeresük a szóbanforgó lap hasábjain megjelent egy tanulmány, amely a sárga földbe temette az „erkölcstelen, pornográf" filmet. A tanulmány szerzője Sándor István dr szegedi főiskolai tanár, a Szegedi Uj Nemzedék alkalmi külső munkatársa. Tanulmánya a látszat szerint nkként került be a megfelelő rovatba, hogy azok, okik lehetővé tették az értekezés megjelenését, elfeledkeztek arról, hogy az újságnak egyik, művészethez értő belső munkatársa tollából már megjelent egy olyan vélemény, amely homlokegyenest ellenkező és helyes pólusról vizsgálta a film értékeit. A tanulmány megjelenése után ismét telniniiilni kezdtek a napok és egyszercsak Sándor Tstván dr a bölcsészkari egyetem nagytermében előadást tartott „Uiarcű ifjúság — szebb magyar jövő" címmel S minden valószínűség szerint ebben az időben már ismerte a Szegedi Uj Nemzedék kritikáját, mert az előadáson — amelynek értékéről tegnapi beszámolónkban érdemben foglalkoztunk már — éles és emelthangéi kifogást emelt egyik szegedi keresztény lap ellen, amelyik a „Halálos lavasz" című filmet védelmébe vette, vagyis kevésbbc diplomatikus nyelven: amelyiknek a film tetszett és 'csak szépet és jöt írt, — mert vem is lehetett mást írni ráta. Az előadásnak ezt az éleshangú tárgyi eltérését nem tartottuk ildomosnak nyilvánosságra hozni, mert úgy hittük, hogy a magát „tiszta ideálokért küzdő férfiú"-nak nevező előadó személyi vonatkozáséi világnézete és világnézetéből folyó sérelme cz, Személyi exhibicionizmussal pedig — különösen külső emberek viszonylatában — nem foglalkozunk, dm a Szegedi Uj Nemzedék az élessuhogásű keresztény lap elleni támadást teljes terjedelmében leközölte. Tette ezt azért, mert a lap belső munkatársai úgylátszik nincsenek tisztában a belső kollégák és a külső írádeákok megírt és szedésre leadott dolgaival. Valószínűleg oly ritkán találkoznak a bokros cs sokirányú elfoglaltság miatt, hogy niucs reá mód ezeket a nagyon fontos problémákat megvitatni. Igy történhetett., hogy Sándor István az előadáson megtámadta azt a keresztény lapot, amely nem emelt kifogást a „Halálos tavasz" ellen, — tehát a szórói-szóra közölt kritika alapján a Szegedi Uj Nemzedéket is — s ez a. támadás a Szegedi Uj Nemzedék hasábjain bő lére eresztve megjelent . . . Ezek után kötelességünknek tartjuk, hogy mind Sándor István dr támadásával, mindpc. dig sajátmagával szemben megvédelmezzük a Szegedi Uj Nemzedéket. Az a szeretet és megértés vezet bcnuüuket cbbcu a téuykcdésbcn, amelyet politikai érvényesülésért előadó, író, beszélő és gesztikuláló emberek szerelnének eltagadni tőlünk. Ez a szeretetünk és megértésünk állandó és változatlan, nem olyan, mint a szóbeli megnyilatkozásokra rondkívül alkalmas konjunkturális és eltorzított korszellem. A torzkeresztes szellem követőit hasonló sors éri egyszen majd, ha újra nyugodtan forog a világ kereke, mint azt az egykori spanyol hajó* hadat, amely Anglia ellen indult s amelynek emlckót egy angol érem őrzi ezzel a felirattal? Afflavit ücus et dissipati s.unt ••• Lehelt Isten cs szétszóródtak. S bármilyen vihar legyen is, bármilyen támadások zuhogjanak is a világra, a művészet élni fog, inert a művészet örök. S a művészet elleni brutalitás nem kíván mást, csak halálos izét. Az izé pedig elég tág fogalom. Legyen eti vigasztalás megtámadott laptársunknak: a Szc* gedi Uj Nemzedéknek . . . Kalmár-Maron Ferenc. Muió és vonat /I csongrádi karambol miaii elitéltek a teherautó sofőrjét (A Délmagyarörszág munkatársától) Február 23-án súlyos szerencsétlenség játszódott le Csongrád és Szentes között, az oltani »halálkanyariban. A motorvonat elkapta a teherautót, az összeütközés miatt veszedelemben forgott a motorvonat valamennyi utasa, a teherautó utasai közül_ az egyik sofőr súlyosabban megsebesül. Enaek a szercucsélenséguck az ügye is arra mutatott, hogy ilyen veszedelmes kanyarodókban szükség lenre sorompók fölszerelésére. A teherautó Budapesttől Tótkomlósra igyekezett. Az autót Kiskunfélegyházáig Trinkovics István vezette, amikor azután fáradt volt, átadta a volánt ifj. Nagy Sándor tótkomlósi sofőrnek. Az autóban négy utas foglalt helyet Csongrádig nem volt senimi baj. a kocsi simán haladt a koromsötét éjszakában, amikor azután Csongrád és Szentes között az úgynevezett »balúlkanyar*-hoz értek, bekövetkezett a szerencsétlenség. A kanyarodóban, ahol a vasúti sinpár is átszeli az országutat, a teherautó éppen akkor ért a sinckrc, amikor itt haladt át a Csongrád—szentesi motorosvonat. A vonat elkapta a teherautó hátsórészét; azok, akik elöl ültek, kizuhantak cs Trinkovics István súlyosabb sérüléseket szenvedett. Hogy a karambolnak nem lett végzetes következménye, azt csak egy távirópózna akadályozta meg Ha az nincs ott közvetlen közeiben, sulyo* veszedelembe kerültek volna a motoros utasai is, ugyanis az összeütközés után a motorvonat kisiklott cs hogy tovább nem csúszott, azt a távirópózna akadályozta meg. Ellenkező esetben a vonat belezuhant volna az alig néhány méterre levő Holt-Tiszába. A veszedelem annál nagyobb volt. mert téli éji szaka volt, a Tisza ugyan be volt fagyva, de a jég nem volt olyan erős, liogy a vonat alatt bo nc szakadjon. A motoron mintegy 2000 pengős, a sínpáron 30 pengős kárt okozott az összeütközés, amint a vasúti mérnökség megállapította. Az autót vezető Nagy Sándor ellen küzveszélyü rongálás és tcstisérlés miatt indult meg a vizsgálat A szegedi törvényszék Ungvár y-tanácsa szerdán tartotta meg az ügyben a fötárgyalást Nagy Sándor azzal védekezett, hogy nem hallotta az autómotor zúgása miatt, a motorosvonat zaját, koromsötét éjszaka volt, ezenkívül a kanyarodo olyan, bogy hátulról jö'lt a vonat, fénycsóvája igy összeolvadt az autó reflektorával. M^r csak akkor vette észre a vonatot, amikor rajta volt a síneken, gázt adott a motornak, hogy még elugorjon a vonat elől, de már késő volt, a szerencsétlenséget ticm lehetett megakadályozni. A karambol oka —« vallotta — a veszedelmes kanyar és a koromsötét éjszaka volt, dc a sorompó sem figyelmeztette a vonat közeledésére. A vonat vezetője elmondotta tanúvallomása* ban, bogy szabályszerűen dudált, lehetséges azonban. hogy ezt a solör nem hallotta. A törvényszék a bizonyítás befejezése után bűnösnek mondotta ki Nagy Sándort közveszélyü rongálás és tcstisértés vétségében és oz cnyhitö körülmények figyelembevételével egyhónapi fogházra ítélte. Mellőzte azonban a törvényszék a sofőrnek hivatásától történő eltiltását azzal az Indokolással, hogy rendkivül sötét volt és a veszedelmes kanyarodóban ncin volt sorompó. Az itélct jogerős. Dr fínch László megrendülve tudatja, hogy imádott felesége, dr Bach Lászlóné szül. Grosz Rózslka hősis türelemmel viselt hosszú szenvedés után f. hó 24-cn elhalálozott. Drága halottunkat, f. hő 26-án, pénteken délután l'cl 3-kor temt a zsidó temető cinterméből. Gyászolják: Grosz Vilmos Gergely Jenő Dr. I.andesbérg JcnŐné sz. Grosz Ilonka Gergely Aladár Gergely Imre testvérei. 4 Nagy a bánatunk, cseudes részvétet kérünk. Külön villamoskocsi a Dugónics-térröl háromnegyed 2-kor. özv. Bacb Jcnöná anyósa. sógorai és sógornői és kiterjedt rokonsága.