Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-21 / 16. szám

R r>fr\r'ínrAPnR«7"A'r? Va«Ámap. Y«miar 2T. Budai légszeszgyári koksz éniile'- és liize öanyag kereskedők. Mars-tér 2—3. minden mennyiségben kapható Te'efon: 26—18, 19—84. Halálos elfogultság Gondolatok a „Halálos tavasz" filmváltozata és egy tanulmány körül Országszerte érdekes viták hulláma csapott fel a Z i 1 a h y-regényből filmmé született dlalálos tavasz* körül. Kritikák és hozzászólások, tanulmányok cs széljegyzetek láttak napvilágot a hírlapokban és folyóiratokban s nem érdektelen mélyebb vizsgálat alá venni a bírálat sokrétű megnyilatkozásaiI, mert ezek — mint megnyitott ablakok — vi lágos belekintést engednek szellemi életünk struktúrájába, érlékelél-ünk, Ítéletünk különös és ujkeletü rendszertelenségébe, bizonytalanságába. A Délmagyarörszág hasábjain már foglalkoztunk egy szegedi laDban megjelent tanulmánnyal, amely a *Halálos tavasz* művészi • rlékét két szempontból tagadja: nevezetesen, hogy az írónak és regényének s az ebből született filmnek morális szemlélete nem felel meg az új idők követelményének, s mint egy letűnt kor szellemi csökevénye maradt az uj utókorra örökségül; s a második, amj nemcsak c helyről hangzott el az, hogy a film szemérmetlen. Az első váddal kapcsolatban ki kell térnünk, hacsak röviden is, Zilaliy irói beállítottságára, amely valóban' egészen más, mint a mindenkori s épp ezért kérészéletű programmüvészet hiveié. Tompa szinei nem lelkesítenek. szenvedélye nem izzik és sorai nincsenek elinditva semmilven áramlat hevenyészett sinein. Az életet arról az útról nézi, •mely az örök temetők felé vezet; nem az élet Híjainak, hanem a halál utkának van hinnotikus ereje és dinamikája Fzt a beállítottságát máskor és más helven nihilizmusnak nevezték. A filmmel foglalkozó szegedi tanulmány pedig — ha csak scjlelve is — ennek a beállítottságnak tulajdonítja, hogy Ztlahy nem is tudhatott mást, mint ^dekadens* pesti életet, puha szalonok romlott levegőjét bemutatni a regényben és a filmben egvaránt. hsoda-c - kérdi a tanulmány szerzője" —, hogy a romlott főhős már eleve halálra van 'télve?-. . . Hiszen cselekedetei immorálisak s nem valók arra. hogy ilyen életet a belük és képek bemulassanak. Szerqny kérdésünk van ezzel a tnegállapitással hnpcsokilban. Ha Zilahv világszemlé'elc immorális és ennek következtében műve leslrukliv lenne: ncni élne-e tovább a »romTott. puha szalonok* pihenőinek mélyén :i regény és a film főhőse? Hiszen ezt a főhőst tieni a morál külső őrei, hanem mindenki rtőtt elsőnek énnen Zilahv La'os Ítélte halálra, 'ttecmutatva ezzel — anélkül, hotfv nip^ra'zolta volna — az erkölcsi élet helves és az örök isteni törvénveknek megfelelő szemléletét. A regény nem ma született, közel 20 éve annak, hogv az olvasók elé került. Annak a kornak hangulatát és mindennapjait mutatta be. amelvben a regénv írója és a regénv olvasói akkor éltek s amclvnek minden vonatkozása ellen folvtal ma harcol az »úijáalaku1ó« társadalom. Ennek a harcnak hirdetői "Műtrágyák: sziípsrtoszfá*, MUs** levitáé. Mindenféle növéivtMelinl szerek: Dormant waseb, ueodendrin, kén-or, tiernvüenyv, qazdiságl kenücsük. olafok, mindenla|ta festékéruk meghízható és olcsó beszerzési helye az 51 év óta fennálló KARDOS festékUzletben Szeged, Valérla-fér (husosplact j és küzdói pedig az előbb mondottak alapján külön köszönettel és kézcsókkal tartoznak Zilahy Lajosnak azért, mert az akkori kor vázlataban megrajzolta az akkori élet halálos ultimóját. Szabó Dezső azt irja egyik tanulmányában, hogy »az igazi szép mindig modern s az igazi művész mindig kortárs.* Ez a mondat definíciója a művészet örök értékének s ez érteti meg, hogy például Apáti Ferencnek Mátyás király halála után kiadott Cantilénája miárt nem süllyedhet el a korok múlásában s miért van múlhatatlan aktualitása az értékek figyelmeztetésének. Igy kap időszerűséget a Ziíahy-film is, amely a mába hozta bele a regényt Vitathatatlan, arait a tanulmány is állit, hogy ma sokkal súlyosabb problémák zuhannak az ember vállára, de nem jelent-e menekülést. és enyhülést, ha a művészet kikapcsol a mai problematikus gondok tömegéből? Ezek a gondok ugysém megállapodottak, napról-napra változik az arcuk s amit ma korholunk, az holnap talán dicséretünkkel, vagv hallgatólagos beleecvezésiinkkel tesz szerves tartozéka életünknek. Ez alól a tétel alól nem vonhat ja ki mását senki és semmi: ez a feilődés conditio sine íjua non-ja. S a dicséret cs korholás időszerűségétől és hozzáértésétől fücff. hogy helyes vauv helvtelen iránvbnn fc»lődiink-c ... A feilődés irányit a korszellem mulatja, de maga az erkölcsi lörvénv mint norma: örök és változhatatlan. Ma igen sokszor nem a müvés/clnáitolók, hanem a Párlntii vészek szemlélete és Ítélete kan hangot. Az időszerűség és a hozzáértés követelj meg, hogv a művészélet nem lehet Pártérdekek és korelrnéletek k<">mmenriős rs<déd''ének tekinteni, mert énoprt abban a r>íll'i]-"',han veszti el rendeltetését és ielenfőspr'pt nmolvilbcri r>err a mult és iövő szerinti kihatásait hnrvcjn. csak a jelenben megkívánt progratnszerüségét veszik szemügyre. 'A következő kifogás, amelyet a filmmel és regénnyel kapcsolatban hangoztatnak, hogy a mu » szemérmetlen*, Erre bővebben nem akarunk kitérni, mert a leghazugabb és leglé * hább szemlélet az, amelyik az élet folyamatosságának, az isteni törvények emberi megnyilatkozásának, a bűnös és bűntelen ember állandó jóságkeresésének, a nő és a férfi egymásnak adott életének hátterében nem képes mást meglátni és megtalálni, mint a triviális, a durva, a megfeketilctt színeket. Élihez beteg lelkiség kell s ennek a szemléletnek ítéletén ál nézni a művészetet annyit jelent, mint megtagadni a közösségét minden normá lis, egészséges és Isten akarata szerint történő bűntelen élettel. A bün ott fogan meg, ahol csak erre a szemléletre van beállítva a lelkiség és filológiai bogaraszással csak ezt veszi észre, mert csak ezt akarja észrevenni. Honoré de Balzac irja egyik könyvének előszavában, hogy egyesek íá'tatosan* olvassák a szemérmetlennek kikiáltott müvedet, hogy •megelégítsék gonosz kedvűket*... Szándékosan nem idézünk több írót, különösen nem onnan, ahol szokás szerint térnek ki minden lehető alkalommal ezekre a körülményekre. Tesszük ezt azért, mert ezek az ítéletek megbízhatatlanok. Példa erre a szóhanforgó tanulmánynak helyet adó szegedi orgánum magatartása, amely kritikáidban' valósággal glorifikálta a »Halalos tavasz* cimü filmet, későbbi tanulmányában pedig ráhüzJu az igazi művészeiért hullatott könnyeivel átá/ott vizes lepedőt. Ez a kritikai bjzopvtalanság lehet jogos magánérdek, de semmiképpen sem a köz szolgálata. Más a föladott mozihirdetés éltékének megfelelő kritikai fö'fr>sjás és isméi más az egvnda'ra helyezett művészi értékeié? korsTPtrdélete Ahhoz nem kell egvéb. csak iöők folvamár kialakult és dicsérendő rufjn. ehhez nem szükséges más, csak halálos elfogultság . , . . Kalmár-Maron Ferenc Ráífir, tframofon, Iceréktiár, varrónál) gyeunekteréknárok, játékbaba'rocsrk. gramofonlemez uidonságoX nagy vá* 'éMiin Dérw Gétféiuhéz Na*y javlfómühe'Y nm Kell rentéoi a városi kertészettől elbocsátott 70 Kisember kenijerét Itálián Tukols Sándor totspántoi hérneh házbetáitást a szerencsétlen munhások (A Délmagyarörszág munkatársától) Az idei költségvetés csökkentett KiaUasi tételéi a várost kerteszeti üzexunél szomorú ujevet hoztak 70 munkás számara. A kerteszeit költségvetésből a belügyminisztériumban 35.00O pengőt töröltek s emiatt 110 cinbér közül hetvenet kélheti fülmondussal elbocsátottak. Ez a hetven ' mber szombaton délután megjelent a Délmagyarörszág szerkesztőségében cs kétségbeesetten kért támogatást, hogy 'télen, ebben a rendellenesen szigorú hidegben ne tegyek őket. ki az utcara, ne ítéljék őket kenyértelenségre, mert clláttatlanságukban pusztulásra vannak kárhoztatva. Ezek a szerencsétlen emberek, az indokolatlan takarékosság áldozatai, hétfőn Tukats Sándor dr főispánhoz fordulnak, aki az eddigi ténykedésével számtalanszor bebizonyította, hogy a kisemberek szószólója. Ez a hetven kisember, aki napi kétpengós napszámból egyik napról a másikra él, kenyér és tüzelő nélkül elpusztul, ha a főispán közbe nem lép a kormánynál és a kertészeti üzem nem biztosítja számukra továbbra is a száraz kenyeret . . . Bemélik hogy a főispán fölkarolja ügyüket, hiszen legtöbbjük családos ember és ma. amikor a kormányzat szociális politikája hirdeti a magyarság védelmét, a magyar család védelmét, altkor ennek a hetven nyomorúságosan szegény magyarnak nem szabad kivenni a •izáiáhú! a kenvén i s ezek a szegény emberek bíznak is abban, bogy Tukats Sándor dr főispán, minden szegedi magyar ember tőispanja, befolyásával é§ hatalmával segítségükre siet. A nyáron 6—8 pengőt tudlak volna keresni, de nem hagyták ott a kertészeti üzemet, a napi kétpen«ős munkaalkalmat, mert legtöbbjük 6—8 éve dolgozik már azon a helyen. Es a sors iróniája az is, hogy a Szőregről cs más idegenből fölvett munkásoknak nem mondtak föl/csak éppen a szegediekuelt. Nemcsak hetven ember kenyerének megmentéserői van szó, hanem arról is, hogy a kerteszet nem nélkülözhet begyakorlott munkásokat, akik kétpengós éhbérért dolgoznak tiz esztendeje cs morf, tél közepén, a legszörnyűbb sors vár rájuk. A város minden egyes polgára kérését tolmácsoljuk Tukats 8andor dr főispánhoz, amikor arra kérjük, hogy segítsen ezeken az embereken, ha másként nem lehet, hát vezessék be s heti ötnapos munkaidőt, de senkit ne tewcnría városnál kenyértelenné. pengős rendelésből' visszamaradt oagyon szép diófa telihátószoba 550 pengőért eladó! Kossuth Lajos suaáruf 5 zám ASZTALOSNAK 14*