Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-28 / 293. szám

DÉLMAGYARORSZÁG (Álltáim 1939. XII. 28. Karácsonyi szavak A pápa békeszózata akkor is ünneppé varázsolta, volna az elniult napokat, ba Krisztus születése ueui szentelte volna azokat ülök ünnepekké. Karácsouy előestéjén megszólalt a katolikus egyliáz leje s zengő szavaival u béke harangjai szólaltatta meg. — A népek sorsáért felelőseknek", *— mondotta a Szentatya — meg kell találniuk az alkalmas pillanatban az igazságos és tisztességes béke föltételeit. De mi erre az alkalmas pillanat?. Keresztény lélek nem várhatja azt, amíg egy nép összeroskad a fegyverek győzelme következtében, v agy egy másik nép védekezésre képteleimé válik az éhség és nélkülözés siralomházában. Nem várhatjuk azt, aniíg bombák a földdel egyenlővé teszik a kultúrának és civilizációnak biiszke alkotásait, liogy hurcigépck söpörjenek a halálba életükért reszkető gyerekeket és asszonyu-' kat. Az alkalmas pillanat nem akkor érkezik el, amikor nem lesz már zsebcirkáló, nem lesz hidroplán és nem lesz delejes akna. Nem kell talán inegvárnuuk azt, a míg Európa ncpe összeroskad a vér mámorában, az éliscg szédülctcben s a leigázottság alázatában. Emberek vagyunk és keresztények; bíznunk kell az igazság végső diadalában, a jog megtörhetetlen uralmában. De ba tudjuk azt, bogy az igazság sérelmére úgysem lehet berendezni a világot, hiába minden győzelem és hiába minden bukás, végül mégis a szabadság cs jogegyenlőség pillérein kell fölépíteni a káborúutáni világot, tikkor miért , áldozzuk föl életünket, egészségünket, az élet. tiszta Örömeit, az élet szépségét és jóságát olyan pillanatnyi előnyökét/ amelyeket hiába glóriáznak meg a fegyverek s hiába von be bíborral a kiontott vér, soha nem oálnak a. történelem őrök törően yeioé. Ha a katolikus egyház fejedelme a becsületes és igazságos béke megkötését teszi kötelességünkké, akkor nem lehet a keresztény világnak gondolata, törekvése, cselekedete, ami ennek a föladatnak betöltését megnehezítené. Az egymással szembenálló feleket különbözőképpen lehet megjelölni s a választott propagandájukhoz képest különbözőképpen jelölik meg ők is magukat. Van demokratikus, front és van frontja a paranesuralomnak, vannak kapitalista államok és velük szemben állnak uz antikapitalista nemzetek, ám minél több zavart lehet kelteni az elnevezésekkel s minél jobban kászálódnak össze barátok és ellenségek, minél jobban torkúinak a világnézeti frontok, annál sürgősebb és parhnesolóbb szükségét érezzük annak, hogy necsak"demokrata és tckintélyuralmi, nocsak kapitalista és antikapitalista arcvonal legyen, hanem frontokon és hadseregeken, világnézeteken és társadalmi fölfogásokon túl alakuljon Ki a kereszténység testvéri lánca is; az a lánc, amelyik szétfejtheteílen kézfogással kapcsol össze mindenkit, aki a borzalmaknak cs szenvedéseknek .uiai v ilágából a szeretetnek cs békének ,viKERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. evloluam 293. szám A finnek visszafelé gördítik az orosz gőzhengert A finn csapatok elérlek az orosz határi és közelednek a mun manszkl vasútvonalhoz — neasemnilsltettek egű orosz ezredet a Suvanto-tavon Szerdán több finn várost bombáztak az orosz repülök 'Aránylag csöndben teltek el az ünnepek a trolitokon, kivéve a finn harctereket. Karácsonykor inkább a szónak és a diplomácia fegyvereinek jutott szerep. XII. Pius pápa revíziós békebeszédet > mondott, válaszolva az ünnepi üdvözlésekre. Beszédében kitért a jelenlegi nemzetközi helyzetre, megjelölte azokat az alapokat, amelyeken igazságos és tisztességes békét lehet fölépíteni. Hangoztatta, bogy minden népnek biztosi tani kell a függetlenséghez és cletlicz való jogát. A nemzeteket föl kell szabadítani a fegyverkezés nyomasztó rabszolgasága alól. Szólott. Európa jobb megszervezéséről és az egymással összhangban álló revízióról. A Szentatya közölte a bíborosokkal, hogy Roosevelt személyi képviselőt kühl a Vatikánba. Rádióbeszédet mondott vasárnap Roosevelt, az Amerikai EgyesültÁllamok elnöke és a háború szenvedéseivel foglalkozott. , 'Az elnök egyébként három karácsonyi levelet irt; a newyorki érsek utján a pápához, az ainerl • •kai evangélikus egyház fejéhez és az Amerikai Egyesült-Államok főrabbijához. A három vallás fejét fölszólította, hogy egyesítsék a rendelkezésükre álló erkölcsi erőket a tartós béke megvalósításának szolgálatában. Hitler vezétkancellár az ünnepeket a nyugati fronton töltötte katonái közöltBrauchitsch német hadseregfőparancsnok frontbeszédet intézett a katonákhoz. Hangoztatta, hogy a rákényszei itell harc diadalmas befejezéséig harcol Németország. Hess, a yezérkanccllár helyettese egy torpedórombolón mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a mai német nemzedék készen áll arra, hogy jelenét föláldozza a jövőért. Daladier, francia miniszterelnök rádióbeszédében a felelősség kérdésével foglalkozott és azt mondotta, hogy az eseményekért Németországot terheli ;f felelősség. G a m e 1 i n tábornok, az angol—francia szárazföldi haderő főparancsnoka beszédében azt mondotta, bogy a szövetséges hadseregek ezúttal is megáll iák helyüket cs győzni lógnak. VI. György angol király rádióbeszédében azt mondotta, korunk tragédiája abból ered, hogy vannak hatalmas országok, amelyek politikájukat támadásra és elnyomásra alapítják. Az oroszok az ünnepek' alalt is támadtak" a finn frontokon, a finnek azonban mindenütt erélyes eJlnállásl tanúsítottak; nemcsak viszszavcrlék a támadásokat, hanem előre is nyomulták Sallu c® Pctsanio irányában, Licksánál visszafoglalták határterületeiket, sőt, egyes finn csapatrészek orosz területen harcolnak. Az elmúlt három nap alatt a finn vadászrepülők cs légvédelmi ütegek 30 orosz gépet lőttek lc. Az orosz repülők Kolka városa ellen intéztek támadást. lágát igyekszik kimenteni. — Az élethez, a függetlenséghez, a szabadsághoz való jogot minden nemzet számára biztosítani kell, — hirdette karácsonyi szózatában a Szentatya, Vannak örök igazságok, amelyek függetlenek elmeletektől, világfölfogásoktól, politikai irányzatoktól. A szakadék szélcre jutottunk el s most már be kell látnunk, Bogy minden elméletnek, minden világszemléletnek része volt az emberiségnek ebben a szörnyű bukásában s elérkezett végső ideje annak, bogy a katolicizmus szellemében találjuk meg végre mindazt, amit igazságként tisztelhetünk még s amit kimenthetünk meggyőződéseink törmelékei, porrávált bitünk sivatagjának homokszemei közül. Az clcthez, a Függetlenséghez, a szabadsághoz való jog az, amelyet emberektől és népektől megtagadni nem lelíct, hiába győzedelmeskedik fölöttük a fegyver, a bomba, vagy az éhség. Ennek a jognak megtagadása idézi elő azokat a sziinefnélkiili konvulziókat, amelyek végigvonaglanak a világon s frontokká szaggatják szét a békés mezőket s az egyenes ólukat. Egv rabszolgaság alól föl kell meg szabadítani az emberiséget: a fegyverkezés rabszolgasága alól. A fegyvereknek is van öngyulladásuk, a fegyverek uralkodnak az emberiség fölött s a békét veszélyeztetik akkor is, ha magazinokban őrzik őket. Az ember ösztönösen föl akarja használni azt, amit alkotott s mert az utolsó két évtizedben semmit scin alkotolt, csak fegyvereket, most belezuhantunk abba a háborúba, amelyet nem is emberek kezdettek, hanem maguk a fegyverek kezdettek el. Aki a fegyverkezés rabszolgaságából fölszabadítja az emberiséget, az a, béke örök és fálumos ellenségének erejét töri meg. Mennyi betöltetlen feladat áll meg előttünk, a népegészség, a civilizáció emelése, a kultúra kiinélyítése, az élet föltételek megjavítása, az örömök demokratizálódása. a butaság elleni küzdelem terén mennyit kellene még tennünk, nem lehet egyetlen cél szolgálatában lemondani az emberiség hivatásáról és kötelességeiről. A pápai szózat elébetárja minden kereszténynek. mai és holnapi kötelességét, nem lehetünk dezeriőrjei unnak a frontnak, amelynek tiszta zászlaja alá a katolikus egyház feje szólít ja az emberiséget.