Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

^••••••••••hhmnhahmm /TAUFFER-sajt világmárka! Mindenütt Kaphafő! szátb tárcáját, amely most az elmúlás perceiben újra éleire kél „Az apró gentry és a ncp" oldalairól, nbol 30 kis elbeszélés között ,,Milyen a magyar iparos" címmel jelent meg az 1889-es kiadásban az „Alföldi emberek" fejezetben. Mikszáth elbeszélte néhányoldalas tárcában, hogy a halalakú bicskáért mindönki benyitott Sziráky urain üzletébe, aki Szegeden megfordult, mintha ingyen adnák, semmi árat nem tart érte túlságosnak • , . „Azt hinné az ember, hogy Sziráky bizonyosan valami nábob, akinek gyárai vannak és aki az egész világlm szállítja méltó hírnevet szerzett iparcikkeit, akinek ügynökei vaunak Londonban, Parisban, Amszterdamban, Ncivyorkbau s mindenfelé. Eszedgában sincs Sziráky uramnak ilyen bolondság! Bőven meg van elégedve azzal is, ba Szeged környéken nz 6 bicskájával szelik a szalonnát nz atyafiak. Már a hódmezővásárhelyi embertől szinte irigyli. Jó annak a fanyelű bicsku is . . Mikszáth ezután elmondja, hogy egy londoni cég egy alkalommal 10.000 darab bicskát •kart rendelni egyszerre, Sziráky urain a széni oközé nevetett az „ügyvivőnek". — Tízezer bicska! — mondta. — Tegye bolonddá az öregapját! Hiszen annyi bicskát talán nem is lehet csinálni . .. Aztán így folytatta Sziráky: — Hát tudja kérem. London nugyo'n messze fan ide. Aztán mirctaló volna neki egyszerre 10.000 bicska . . . Nem okos beszéd az ilycnl Azonnal deponálom a pénzt a közjegyzőnél. — folytatta uz „ügyvivő". —. Lehetetlen — és ez volt Sziráky József utolsó -zava. — Hanem tudja mit, egy-két bicskát a maga kedvéért szívesen csinálok a: dnybusóknak prezentbe . , . Mikszáth azzal fejezi be a karcolatot, hogy Sokszor alig volt 30—10 kész bicska a világhíres boltban• Sziráky uram, ha úgy tartja a kedve, elviszi legényeit, kukoricát kapálni, széuát gyűjteni, holott a legények vele együtt valóságos művészek, akik a műhelyben 10 forintot is teüiielnének, amit a kukorica földön 80 krajcár napszámmal helyettesítenek. „Ezért magyar ember Sziráky, liogy ilyen legyen, ne értsen az üzlethez és )ic csiklandozza a nyereségvágy .. OüonőuiM/hrtiíuioh o iniUiclubcn A világhíres, mégis szegedi balárú bolt ott húzódott meg «zorénycu, alig néhány négyzetméternyi helyiségben az öreg Sziráky-ház Kelemen-utcai frontján, a kapu mellett. A szük és sötét boltban néhány gyöngyháznyelű, halformájú finom bicska hirdette Sziráky uram művészetét, a bicskákat a mester faragta, köszörülte, liátul az öreg udvarban, ahol nap1 hosszat el tudott babrálni a. műhelyben finom pengék és ezüstfehér gyöngyházbagylók között, A kagylókat messzeföldről hozatta drágw pénzen, I belső csillámokból reszelte, faragta nagy műgonddal a bicskák jellegzetességét adó cso> dálatos finomságú nyelét, amelyek azóta is páratlanok a késesművészetben. Néha napokig ólba ilódott egy-egy remekművel, mindig új fortélyt, új formát keresgélve, igy aztán érthető, ba mosolyogva zavarta rí a font-kincseket Viruló ánglius „ügyvivőt". Sziráky József törzsökös szegrdi késesmesWesaládből való, a műhelyt még apja: Sziráky Mátyás alapította 7825 körül és a rsaldd megtartotta négy grneráción keresztül, mig most kitették n szú/húszéves bolt gyászjelentését. Az öreg Mátyás a műhely mellé tanyát, örökölt, míg u másik ág. Nagy János szappant főzött és a. bires szegedi szappant szekéren fuvarozta. Pestre, meg a vasútelőtti időkben. Fia; Szi* iáky József, u bircs mikszáthi mester, 1832-ben született, apja mesterségét tanulta és mialatt gazdálkodott is a városi bérföldeken — nem v«. lami nagy szerencsével —, azalatt apja késesmesterségét művészetté fejlesztette és világhírt szerzett Egyidőbcn házat is szerzett a Kcleniemutcibao, amelyet később Scbeiuborgcr-házrink ismertek és amelyet el kellett adni. Sógora: Allét építész és rajztanár feleségének hiúsága vitte el a házat, — mondják a családi följegyzések, — és ő vitte el a Sziráky-család ősi nemességét igazoló ükmányt is. 120 ev A bolt 120 év alatt három helyre vándorolt. Az öreg Mátyás még az öreg Iskola-utcában alapította, a nehezebb időkben az Oroszlán-útidba költözött, majd a. leghíresebb időkben és mindvégig a Kelemen-utca f. szám alatt működött a kis kapnmelletti sötét és szük helyiségben, amelyre most kikerült a gyászjelentés. A nagy víz, az 1879 es azefeedi árvíz után — amely megmozgatta egész Európa segítő szivét, — ezen a telken épített a híres kósesmoster házat, közben el kellett adnia az örökölt rókusit, később a Kálvária-utcán szerzett házat. Sziráky, uram liíro és becsülete egyre nőtt bicskáinak hírével; cchvicslcrnck .választották, nagytekintélyű polgára lett a szabad királyi városnak, két cikluson keresztül, városatyának is megválasztotta a város polgársága. Miközben új babért szerzett Szeged koszorújába az egyszerű késcsmühelybcn, 67 éves korában hunyt el 1899-ben. Tizenhárom gyermeke született, akik közül öt testvér maradt életben: János, aki a harmadik generációban folytatta a Sziráky-késesművcszctet, Gyula, aki ismert fogorvos lett, ma is egyik legidősebb orvos Szegeden és aki ma 75 éves korában a Szirákycsalád nesztora, továbbá Mariska leánya, aki Zsinkó Jánoshoz ment feleségül, Ida, akiből Dietriehné, Vilma, akiből Schueider Józsefné lett. János korán elhunyt, végül is a híres boltot utoljára a negyedik generáció vezette, inkább csak már kegyeletből és abból az érzésből, bogy a család olyan utódok nélkül is szövette volna tovább fönntartani a százhúszeves boltot, akik nein a késcsművészetet érezték hivatásuknak. Az utolsó időkben a boltot Zsinkó János vezette a, hagyományok őrzésével és folytatásával, de a bolt. már csak olyan látszat volt, már esak akkor uyiloft sűrűn az ajtaja, amikor a Szabadtéri Játékokra idegenek érkeztek Szegedre, okik közül sokan-sokan emlékeztek a híres halbieskákra és legalább emlékül akartak egy-egy gyöngyháznyelű szegedi bicskát magukkal vinni- De bizony, ekkor Ugyanúgy előfordult, mint József mester áugliusesetében, högy alig néhány gyöngyháznyelű bicska volt a boltban cs sok vendégnek balbiCska nélkül kellett elbúcsúznia Szegedtől. Mert a Sziráky-bolt sohasem készített szériákat a világhíres műremekből ... A bolt Utolsó vezetője: Zsinkó János jogi doktorátust szerzett cs amikor most a. késesínűbely helyett inkább választotta a malömellenőri tisztséget, Szentesre költözött, bogy elfoglalja állami állását, búcsút mondtak a boltnak, kitették a Sziráky-bicskák gyászjelentését. ... A megmaradt bicskák, kések és borotvák átkerültek egy másik derék és kitüuő szakembernek ismert késesmester: Gasparl.cs János üzletébe, aki évek óta már úgyis saját műhelyében készítette a. Sziráky-bolt számára az Utolsó Sziráky-btcskákat, amelyekről most kiderült, hogy már nem- az ősrégi műhelyben készüllek, nem volt. már Sziráky, aki faragja a gyöngyhdznydcket, Csak a mult, a hagyományok tiszteletében, szinte kegyclotből tartották még egy darabig a százhúszeves boltöt. Tisza latos, nihszáfli Halmán, Posa Latos A 75 éves Sziráky Gyula dr. fogorvos, a «salád nesztora, aki jól emlékszik késesművész apjára, így beszél a mikszáthi tárca alakjáról.? — Apám a mesterségét a szülői házban tanulta, nagyapám a tanulóévek utáu vándorolni küldte, „fechtolni". A fiatul legény bejárta Ausztriát, Olaszországot, Svájcot Amikor az ötvenes években hazatért, mint „orvosi szerszámok mestere" folytatta, a munkát. Ezek ugyan nem nagyon keltek, do csakhamar hírre vergődtek kései. Amikor az elnyomatás idején az osztrák az országot térképezte, a rajzot cinnláblákra vésték, ilyent azelőtt csak Bécsben készített táblákkal addig próbálkozott a késes Sziráky, amíg rájött, a fortélyra és olyan jól sikerültek, hogy különbnek tartották a Bécsben készülteknél. A haivanas években a „magyar világban" sarkantyút és fokost készített műhelyében. A halbicskdk a hetvenes években vergődtek nagy lilrre. Az árvizutáni időkbon a rekontsrukdó korában beszéltek a legtöbbet a halbicskákról, különösen akkor keresték nagyon, amikor Tisza Lajos gróf az újjáépülő Szeged kormánybiztosa sokszor megfordult a műhelyben, az'ő tervei szerint görbe halakat készített apám, ezekben az időkben a gyönyörű gyöngyháznyelű görbe halbicskák nagyon divatosak lettek. Tisza Lajos gróf, Mikszáth. Kálmán, Pósa Lajos és a többi szegedi író valóságos kultuszt Esinált a Sziráky-bicskákból, ezekben az időkben .jelent, meg "Mikszáth karcolata. Az öreg mester pedig, hiába volt a sok meggyőző beszéd, a sok irás, makacsul kitartott, amellett, bogy továbbra is megmarad egyszerű, késesmesternek, „kisbicskás"-nak, ahogy nevezték, nem akar késgyáros lenni, ipert a gyárban készült bicska sobasem ölyan, mint az iparos munkája. Meg aztán, mint afféle magyar-fajta ember, nagyon szerette a földet is, ha pedig „gyáros" lenne, nem lenne ideje az ő kis gazdaságának megművelésére .. . Gyár sohasem lett a halbicskák műhelyéből. Angliába sohasem került 10-000 bicska, a kis bolt mindvégig megelégedett 30—10 pengével, 20—30 gyöngyháznyéllel . .. Most pedig 120 év után kénytelenek voltunk föladui az üzletet ... Uuökaöcsóm még birkózott a bolttal, doktor lett és doktornak Csak nem való a kősesbolt... Bigyjo el. fájt, nagyon fájt, amikor bele kellett egyeznünk, hogy becsukjuk a százhTlszévcs Szirákyboltot. .. . Az öreg Sziráky Gyula szemében megjelenik néhány ezüstös könnycsepp; azok mögül néz utána a balbicskáknak, százhúsz évnek, Mátyásnak, Józsefuek, Jánosnak, akik egy szűk kis szegedi műhelyben remekműveket készítettek és akiknek művészetéről örökké élő tárcát irt egy nagy magyar iréművész . .. Most majd csak as iskoláskönyvekben olvasnak » kisdiákok arról a. Sziráky uramról, aki nem lett Anglia számára dolgozó késgyáros, mindvégig megmaradt a kisbicsfcák magyar művészének. A világhíres szegedi balbicska meghalt. Élt százhúsz évei Nem szerzett mást, fsak egy Mikszátb-novellit. VÉR GYÖRGY. A vidék T legnagyobb | szaküzlete UIHTHdS RFHfiEV Széchenyi-tér 5