Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-10 / 255. szám

PCrteK, 1939. XI. 10. KERESZTENY POLITIKA! NAPILAP XV. évfolyam 233. szám fl községi választások rendje 'Á törvén ylíozáa rlé a' Belügy miniszter egyszakaszos törvény ja vaslatot terjesztett az év végével megszűnő törvényhatósági mandátumoknak egy évvel való uieghosz­szablutása iránt. Itt. a legkitűnőbb alkalom arra, bogy egyetlen szakasszal megszüntessék az 19j9 : XXX. te. legliibásabb intézményét: a választásnak azt a módját, amelyik miüd a törvényhatósági bizottsági, mind a kis­gyűlési tagok választásánál a rendes ta­gokkal a pólingok választását együttesen rendeli el. Ennek azután az u következmé­ijvc, bogy nemcsak a szembenálló pártok­nak, vagy listáknak kell egymással, össze­mérni erejüket, hanem az ugyanazon lis­tán lévőket is harcra kényszerűi egymás ellen s amig a listák egymással olykor elvi küzdelmet folytatnak, az ugyanazon lis­tán lévők a választási stratégia minden uj és régi eszközéi fölhasználják arra. hogy több szavazatot kapjanak, mint a listáju­kon szereplő többi jelölt, mert aki több szavazatot kap, az a rendes tag, aki keve­sebb szavazatot kap, az csak póling lesz s a választók bizalmán tul a halál beavat­kozására is szükség van ahhoz, hogy rcn­les taggá tudjon előlépni. Niucs már törvényhatóság Magyarorsza­rou, amelyik TICIJI kérte fölirathan a tör­vényhozást, hogy változtassa meg ezt a választási rendszert, amely ugyanazon lis­tán szereplőket kényszerít egymás ellen harcba — s minthogy a polgárháború a legvérengzőbb háború — sokszor a lég­ii ecstelenebbül, mert legalattomosabb s a Ilíráson és hátulról leszuráson kívül más támadó módot nem is ismerő küzdelemre készteti azokat, akik számára a rendes tag­ság fonlosabb, mint az elvi harc sikere. A törvényhozás u jabb alkotásaiban már el is tér ettől a rendszertől. A központi vá­lasztmány tagjai a választójogi törvény rendelkezéséhez képest ugy kell választa­ni. hogy külön szavaznak a rendes cs kü­lön a póttagokra s a kamarai törvények sem ismerik már az együttes szavazásnak" i/l a szörnyűségeket fölidéző rendszeréi. Mert amellett, hogv a leg tisztátalanabb választási harcot idézi föl ugyanannak a pártnak jelöltjei között, a választásnak ez a rendszere nem alkalmas arra setn, hogy a választók igaz akaratának kifejezője le­hessen. A példa kedvéért: 1000 választó­nak kell egy rendes és egy póttagot válasz­tania s ezer köziil 999-nek akarata meg­egyezik abban, hogy A legyen a rendes tag és B legyen a póttag s ez a 999 vá­lasztó becsületesen és fegyelmezetten le is szavaz a listával minden változtatás nél­kül. Az ezredik választó azonban azt akar­ja. hogy B legyen a rendes tag és rA lé­gyen a póttag s erre csak B-rc adja 1c sza­vazatai. A választás eredménye nz lesz, hogy B-re. esett 1000 szavazat, zf-rn 999, iehál />' lesz a rendes tag és 'A a póttag. Így 999 választó akaratával szemben egyetlen választó akarata érvényesült s nem az lesz a rendes tag, okit 999-en akar­tak rendes taggá, választani, hanem az, akii csak egyetlen választó tartott méltó­nak a rendes tagságra. A gyakorlatban nem ennyire mezítelenül ervenvesiil ennek a választási módnak 7 halottja, 63 sebesültje van a müncheni pokolgépes merényletnek 16 sebesült állapota súlyos — Hitler kíséretével tiz perc­cel a robbanás előtt távozott el a Bürgerbráu-Kellerből, csütörtök reggel Berlinbe érkezett - Berlini jelentés szerint a merénylet szálai külföldre vezetnek - 600.000 márka jutalom a nyomravezetőnek, külön 300,000 márka a külföldi szálak felderitöjének A világ közvéleménye megdöbbenéssel érte­sült csütörtökön arról a merényletről, amelyet ismeretlen tettesek követlek el Münchenben. Hitler — mint ismeretes — szerdán a moz­galom régi harcosainak emlékünnepére, rövid látogatásra Münchenbe érkezett. Itcss Rudolf, a vezér helyettese helyett a Führcr maga momlolt beszedet a Bürgerbrau-pinccbcn. Minthogy az államügyek arra keny­szeritették Hitlert, bogy még az éj­szaka visszatérjen Berlinbe, előbb hagyta el a Bürgersfcriiu-pincét, mint ahogyan tervezték cs a pályaudvarra ment, az ott várakozó vo­nathoz. Kevéssel elutazása után a Bürgerbrau­pinccbcn robbanás történt. A még a teremben tartózkodó .régi harcosok* közül hét meghalt és több, mint halvan megsebesült. A' merénylet nagy felháborodást keltett Mün­chenben. A tettesek nyomravczetcsérc 000.990 márka jutalmat tűztek ki. A halottak névsora München, november 9. 'A merénylet halálos áldozatainak névsora a következő: L u t z Ferenc (München) rohamcsapat tagja. Kai ser Vilmos nagykereskedő (Solln, München mellett), a Vérrcnd viselője, NSKK­| vezető, a Ilitler-rohamcsapat lagja. Egy ismeretlen asszony, valószínűleg Hen* I e Maria, a Bürgerbráu-pincc pénztárosnője. Weber rádióbemondó'a Deulschland bi­rodalmi gépkocsivonatnál. Reindl Lénárt irodasegéd. Kasbcrger Emil, a müncheni kerülcll zenetársulatlól. Sckachta Jenő a Deutschland birodalmi gépkocsivonat tagja és legidősebb munkatársa­Egy halott személyazonosságát még nem ál­lapították meg. Hétre emelkedett a merénylet halálos áldo­zatainak száma München, november 9. A Burgerbrau-pinccbm történt merénylet áldozatainak szama hivatalos jelentés szerint 7, a sebesülteké 68. 16 sebesült állapota súlyos München, november 9. Csütörtökön este még 2H sebesiiit fekszik a klinikákon. 16 állapota súlyos, a 'többiek rövid időn belül elhagyhatják a klini­kákat. Aggodalomra két súlyos sebesült állapota' ad okot. Tizenhat sebesült közül 11 az Isar jobb partján fekvő kórházban fekszik. A sebészeti kli­nikát öt súlyos sebesültet helyeztek el. Harminc további sebesültet kezelés ntáb hazaengedtek. Az angol titkos szolgálatot a merénylettel Berlin, november 9. A 12 Uhr Abendblull csütörlökreggeli száma a következő főcímmel jelent meg: »A Secrct Service keze. — Az ál­lam ellenségeit példásan megbüntetik a me­rényletért!* rA cikk a továbbiakban hangoztatja, hogy siiincs kétség afelől, miszerint a merénylet aü angol titkos szolgálat müve®. Kik a bűnösök Berlin, november 9. Az egész német sajtó egycllen lárgya ma a müncheni merénylet. A Brr. linor Börscnzcilung a többi laphoz hasonlóan már basznavcbetcllcnscge, hanem — még bán­tóbb módon. Meri sokszor a kisebb párt jelöltjei jutottak rendes tagsághoz, ka fe­gyelmezetten és változlafás nélkül adták le a Választók szavazatukat s a többségi párt jelöltjei lemaradlak azért, mert a többségi pari jelöltjei egymás ellen kar­colva, húzatták a listából ki veikkel a pártja többi jelöltjének a nevét, hogy több szavazattal rendes tagsághoz jusson, a párt tübbi< jelöltje pedig ellene folytatolt harcot s az ő nevét húzatta s a jelöltek testvérharcában többséghez jutott a fe­gyelmezettebben szavazó kisebbségi párt. Ezzel n "válasziári módszerrel szakítani kell; ennek a választási módszernek tíz­éves lörténefe elég volf ahhoz, hogy a tör­vényhatósági élet minden részében kiala­kítsa azt a meggyőződést, amelyik a rend­szer sürgős módosítását kívánja. A tör­vényhatóságok a tiz év alatt kétszer irtak föl a törvényhozáshoz az alkotmányos élet és közmorál e veszélyének eltávolítása ér­dekében s ha. az 1929; XXX. te. életbelépte utáni törvények szakítottak is már a vá­lasztásnak ezzel a kudarcba fu lladt mód já­val, nemcsak az ideje, tlc n legmegfelelőbb alkalma is elérkezett annak, hogy egyet­len szakasszal, illetve az egyetlen szaka­szos . törvény javaslattal a törvényhozás helyrehozza azt a hibát, amelyet ennek a választási renszernek megalkotásával elkö­vetett. Nincs olyan párt, nincs olyan szer­vezel, nincs az önkormányzati közigazga­tásnak olyan tényezője, aki ezt a változató nem ki vauja és nem sürgeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom