Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-09 / 254. szám

DÉLMAGYARORSZÁG CsütörföK, 1939. XI. 9. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 254. szám Németország ötéves háborúra készült föl Hitler a nemzeti szocialista forradalom évfordulóján mondott nagti bestédében hliclentctte, boa«j Németországot sem katonai, sem aaz dasági téren nem lehet legyőzni Anglia és Franciaország .megbeszéli a beiga-hoiiand békeiegyzéket München, november 8. A nemzeti szocialista hagyományoknak megfelelően szerdán este a történelmi cmlókii uemzeti szocialista fölvonulás előestéjének évfordulóján az idén is összegyűlt a régi gárda. Az összejövetelen Hitler is megjelent. Este 8 órakor az egybegyűltek ujjongása közepette lépett u terembe Ilitlcr s nagy beszédben emlékezett meg 1923. november 9-cről. Az akkori időkről szólva, többek közölt a következőket nioudotta: — A háborút követő esztendők során sok szó cselt a háborús bűnösség kérdéséről. Ma azopban tudjuk, hogy az 1911. évi német kormányt csak egy vétkesség terheli: hogy nem tette meg mind. azt, ami a háború esetére szükséges volt cs hogy a legkedvezőtlenebb pillanatban engedte magát a háborúba sodortatni. A régi Németország ellenfelei ugyanazok, amelyek ma is ellenfelei, ök idézték elő a háborút, mégpedig ugyanazokkal a szólamokkal és hazugságokkal. Valamennyien, akik akkoriban harcosok voltunk, tudjuk, hogy bennünket az angolok és franciák a harctéren nem győztek le, hanem hazugságokkal lopták ki népünk kezéből a fegyvert. Ma talán vannak a külföldön egyesek, akik csodálkoznak nagy önbizalmam fölött. Csak azt válaszolom nekik, hogy ezt az önbizalmat a harctéren szereztem. A háború négy esztendeje alatt soha egy pillanatra nem támadt bennem az a meggyőződés, vagy az a nyomasztó tudat, hogy bármely ellenfelünk különb lehet nálunk. Németországot ellenfelei akkor hazugságaikkal teritették le. Azoknak a férfiaknak a hazugságai, akik ma ismét hazudnak, mert nta ismét olyan háborús uszitók. Minden egyforma maradt, csak egy dolog változott uieg: akkoriban háborúra uszítottak és Németországnak gyenge kormánya volt. Ma. ismét háborúra uszítanak, Ncruelnrszáguak azonban más kormánya van. — Azt mondották akkoriban, bogy Anglia nz igazságért harcol. Anglia mindeneseire már 300 esztendeje harcol az igazságért és ezért jutalmazlak 10 millió négyzetkilométer földterülettel és ezen 480 millió emberrel, hogy uralkodjék rajtuk. — Anglia tOM-ben azl Állította, hogy az önrendelkezési jogért is harcol. Azt lehetett volna várni, hogy Anglia legalább a világbirodalom számára proklamálni fogja az önrendelkezést. Ugy látszik, hogy ezt a legközelebbi háborúra hagylak. — Háromszáz éven át igy gondolkodott 'Anglia: ITadakozluiik a világ ellen, gazdagodtunk', országot ország ulán igáztunk le, most a miénk a világ, most nyugalom legyen. Érthető tehát, hogy a Népszövetség állal valóban bekövetkezett állapot stabilizálására törekedtek. Később azután minden máskép leli. Ma előáll egy angol miniszter és azl mondja, hogy milyen szívesen jutnánk megértésre Németországgal, ha bizalommal lehelnénk a néniéi kormányok iránt. Ugyanez van azonban az én nyelvemen is: Milyen szívesen szerelnék megértést létrehozni uz angolokká], ha bizalom inul lehetnénk vezetői szavai iránt. Alig volt valaha is nép, amelyet jobban félrevezettek volna hazugságokkal és jobban megtévesztettek és megcsaltak volna, mint az elmúlt két évtizedben a német népet az angol államférfiak*. Ifid maradt a. tiéock inciíigért szabadsága? Hol maradt az igazságosság? Hol maradi a győzök' és legyőzőitek nélküli béke? Hol maradt a népek önrendelkezési joga? Hol maradt a' gvarmatl probléma megmeri igazságo rendezése? Hol maradt az az ünnepélyes nyilatkozat, bogy Németországtól nem akarták elvenni gyarmatait? Hol maradt az a kijelentés, hogy a biztos leszerelés következik bc? Csupa hazugság! Elvették gyarmatainkat, megsemmisítették kereskedelmünket, elrabolták hajóhadunkat. A nemetek millióit szakították cl tőlünk, népünket kifosztották. Olyan hadisarcot róttak ki rája, amelyet száz esztendő alatt sem lehetett volua leróni. No tegyenek ma ugy, mintha egy nemzeti szocialista Németországnak esetleg iucg akarnák nyitni a brillek aranyszivét! — Az akkori Németország hitt az angol Ígéretekben és az angol államférfiaknak, de mindig csak megcsalták. A versaillcsi szerződés sokszáz szakasza mind sértés cs kihívás Németország szániára. Utána következett a nyomor időszaka, a pénzhigitás, a nagy munkanélküliség, népünk lassú éhínségének az időszaka. Ebből az ínségből keletkezett a mi mozgalmunk. A nemzeti szocialista mozgalom akkor kezdte meg diadalmenetét és azóta Németország világhatalom lett. Egész eélkilözésönk a német politika, átszervezése volt a Franciaországgal és Angliával való megértés szellemében. . — A mi követelésünk tiltakozás volt az ellen,' hogy demokratáink lemondtak az életről. Eszemben sincs, hogy az életről való lemondást kimondjam. Ellenkezőleg? érvényesíteni fogom a német nép életjogát és biztonságát. A inai Németország mindenesetre bizlositani akarja határait és megvédeni életterét. A német népet előbbre vittük szabaddá cs egyúttal erőssé tettük Németországot] Itt. azonban megértem a háborús uszitók gondjait. Sajnálattal láttuk, hogy az uj Németország többé már nem a régi. Én ugyanis azon fáradoztam, hogy Németországot nemcsak kulturális téren fejlesszem, hanem hatalmi téren is, mégpedig alapo. san. Olyan véderőt építettünk ki, amelyről nyugodtan kimondhatom, hogy nincs párja a. világon. A véderő mögött áll a nép olyan egységben, aminőre a német történelemben eddig nem volt, példa. A véderő és a nép fölött áll olyan fanatikus akaraterőtől eltöltött kormány, amiuöro az elmúlt évek alatt nem volt példa- Ennek az uj német birodalomnak semmiféle hadi célja nem volt Angliával és Franciaországgal szemben. Legutóbbi beszedemben is állást foglullam, amikor utoljára kezemet nyújtottam Angliának és Franciaországnak. Ha mégis megtámadtak bennünket, ennrk semmi köze sem lehet, Csehország, vagy Lengyelország kérdéséhez. Ezeket elég gyorsau elfelejtetlek. Lengyelország példája mutatja, hogy mily kevés érdeke van Angliának államok lclc iránt, mert különben Angliának Oroszországot is meg kellett volna támadnia, mivelhogy Lengyelországot kettéosztotta. Meggyőződésem, hogv mindaddig lesz báboríj iniig a világ javait neui fogják igazságosan szétosztani. — Nekünk az a nézetünk, bogy ennek a háborúnak véget kell érnie és minden pár esztendőben nem lehet ujabb háborút kezdeni. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy a nemzetek befolyásuk Urüle. tét maguk korlátozzák s valamely nemzet ne tartson jogot arra, hogy a világrendör szerepét jálsza. — A brit kormánynak rcnd-diktalura létesítésére irányuló kísérlete meghiúsult. Az angolok különben maguk is tudják, hogy az általuk megadott okok nem igaziak. Alapjában véve a szociális Németországot gyűlölik. Pénzmágnásaik, zsidó cs ucmzsidó nemzetközi bankárok azok, akik gyűlölnek bennünket, mert ebben a Németországban rossz példát látnak, amely eselleg népeiket is felingerelheti. Természetesen gyűlölik egyúttal az erős Németországot is, amely crőrchalad, amely vállalta az áldozatokat. Csak azt sajnálom, bogy Franciaország a brit háborús iis/.llók szolgálatába állt, hogy Angliával együtt akar haladni. Ami n német ncpet illeti, sohasem félt ilyen fronttól. Kct arcvonalon sikereket értünk el. M»st egy arcvonalunk van és ezen az arcvonalon sikeresen megálljuk a helyünket, rfclől mindenki nygödt lebet. Nem o német politika sikerének, hanem a józan ész sikerének tekintem, hogy sikerült megegyezésre jutni Oroszországgal. — Kezeskedik arról a párt, bogy Némciországbun nem mutatkoznak olyan jelenségek, aminőket a világháború alatt sajnosan ínég kellett érnünk. Ila azt mondják, hogy a báboru talán három évig fog tarlani, azt válaszolhatom, hogy milyen sokáig fa i-t a háború, az uein játszik szerepet. Németország azonban sohasem fog kapitulálni sem most, sem jövőben. Azt mondják, hogy Nagybritannia hároméves liáborut készit elő. A háború kjiörésének napján utasítottam Göring vezérfáboroagyot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden intézkedést ötéves háború fartaniára, nem azért, mintha bizonyos volna, hogy a háború eddig az ideig fog tartaui, hanem mert Németország öt év múlva sem fog kapitulálni. Meg fogjuk mutatni, mire képes egy 80 milliós nép, amely egységes vezetés alatt áll. Biztosithalok mindenkit, hogy ellenfeleink sem kaionai, sein gazdasági téren nem tudnak bennünket legyőzni. Ebben a háborúban csak egy győzhet és ez az egy: Németország. Németország hü marad a nemzett szocializmus régi eszményképéhez, amelyért minden német, ba szükséges, akár életét is föláldozza. A kancellár beszédét a nemzeti szocialista mozgalom éilelcscvel fejezte bc. Az angol mlniszfcrfdnács tanulmányozta a Delga holland heheszőzatof Zürich", november 8. Londonból jelentik: A belga-holland közvetítő indítvány meglepetésszerűen ért e az ango| mértékadó köröket. A Forcign Office még kedden este azounal érintkezésbe lépeti a Quai d OrsayévaJ, hogy kölcsönösen megvizsgálják a közvetítő ajánlatot és lebelöleg minél hamarabb ismertessék a két nyugati demokrácia egyező magatartását. London, november S. Az angol sajtó elutasítóan fogadja Lipót belga király és Vilma holland királynő békelépését. A Times vezércikke szerint Anglia legjobb válaszaként Ilali f ax lord beszédét állit ja oda. A Daily Telegraph is hasonló hangnemben ir. — Tartós békének, tisztességes békének kell lennie — irja a lap — és most semmi sem bizonyítja azt, hogy a tisztességes béke föllételeit el lehet nyerni. 'Á Daily Herald szerint Nagybritannia és Franciaország hajlandó volna megvitatni a béke szakátyúzásának föltételeit, ba, Németország visszavonja csapatait Lengyelországból és Csehország búi. Ezcsetben értékesek lennének Belgium és Hollandia jószolgálataL London, november 8. A' minisztertanács tanulmányozta Lipót király ég Vilma királynő békeszózalát. Mielőtt bármilyen választ adnának, megbeszéléseket folytainak a francia kormánnyal. Elmarad Hess csutförtöhre bejelentét! beszéde Berlin, november 8. Hess Rudolfnak', a Fülí. rer helyetlesének csütörtökre tervezett rádióbeszéde elmarad.