Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-30 / 272. szám

MAGYARORSZÁG CsÜíőríOh, 1939. XI. 30. KEBESZTENY POLITIKA! NAPILAP XV. OÍOÜiüISI 272, szám Oafcncu román haiaguminisiícr egyoldalú megállapításai Trianonról Nézete szerint « trianoni DCheszerzödls nem volt szörnyű iaazsdatolonsdg CsáKu Islván őröl határozott hangú nyilatKozafa Oafcncu Kifeicntcseire Bukarest, november 29. Oafcncu román külügyminiszter a szenátus és a kamara egyesített külügyi bizottsága elült nagyszabású expozét mondóit. líomáuiúuak' a háború kilördsckor elfoglalt álláspontját meghatározva, kijelentette, hogy az erős cs fügyelten Románia a biztonság zálogát jelenti a környező államok számára. — Meg va gyilok győződve arról, — momlotfa —, hogy keleti szomszédaink és közöttünk hivatásunk tekintetében nincs ütközőpont, hiszünk a békés cgyüdmű/cödcs politikájában és hiszünk a Románia, úttal kövelett függ Oltenségi politikában. Hangsúlyozta ezután a Dalkán és Itomunia. közöltj jóvi' .jonyl. — Ami bennünket illet, — folytatta, beszédet Gafenen —, sohasem vonluk ki majgunkat a baráti együttműködés alól. Ugyaniakkor arra 'törekedtünk, hagy a. világosság és megértés politikájával, tisztázzuk kapcsolatainkat Magyarországgal- Azokra az aggodalmaikra, amelyek a határún k(M foganatosított vódótmi intézkedések miatt keletkeztek, támadási kizáró egyezmény javaslatával feleltünk. Noha eddig nem kaptuk meg a kívánt választ, folytai luk erőfeszítéseinket és azt az eredményt ért ük el, hogy a halármcnli forgalom technikai kérdéseiben, megegyeztünk. Délszlávia közbelépése revén elértük azt, hogy a határon fölállított •;sapaloTcat kölcsönösl n vissza vontuk. — Annál nagyobb meglepetés/, keltett, a magyar külügyminiszter újabb, beszéde, mert. egyes általa használt kifejezések semmi hatást, sem gyakoroltak a. mi latin gondolkodásmódunkra, amelyet, a józan ész cs a mértékletesség szelleme jellemez. Mindazok, akik szilárd alapokra kívánjál: helyezni a román-magyar kap-" r salatokat, kezdve a kisebbség vezetőin, akik már sejtetni engedik az enyhülés jeleit, így kiáltanak föl: Bárcsak abbahagyná Csáky külügyminiszter a légkör fertőtlenítését ... Tartózkodni fogok minden polémiától, nehogy izguló szavakkal akadályozzam a két nép közötti természetes közeledést. • _ GafeuCtt ezután a Dunamedence kérdésének vizsgálatára tért át és kijelentette, hogy nézete t szerint a trianoni békeszerződés vein voU szörnyű igazságtalanság, meri egy olyan, állam helyébe, apieíy kisebbségekből Volt- összeléve, amelyben az uralkodó nemzetiség maya is kisebbség volt, olyan nemzeti államokat, teremtett. köztük Magyarországot, amelyek élcthévesék és teljesíteni tudják, a békés rend fönntartására irányuló hivatásukat. — A trianoni békeszerződés állal ütött sebeket nem lehel a nemzetiségi elv és a nemzeti állomok lerombolásával meggyógyítani, hanem csak ezeknek a államoknak együttműködésétv/, amelyeknek közös f-t ja, hogy megvalósítsák független nemzett létüket. A külügyminiszter ezutáu ismertette azokat a módszereket, amelyekkel Románia a kisebbségügyi kérdéseket meg akarja oldani. Jorga nrfrsfkiö fölszólald*a Bukarest, november 29. Gufencu kiilügyminiszirr beszéde mán » külügyi bizottság elnöke az expozéi egyhangúlag akarta tudomásul vetélni. Jorga tanár azonban szólásra emelkedett cs szükségesnek vélte külön hangoztatni, liogy Magyarország lovagias nemzet, Ígéretében és adolt szavában meg lehel hizni és Románia már nem egyszer kötött Magyarországgal olyan megállapodási, amelyét Magyarország mindenkor liszli-lclbeu t.nlolt cs beváltott. — Kzek az egyezmények — tuoudoíía Jorga — mindig jé eredménm el jártak. A továbbiaklíbn Jorga kitért a magyar kisebb ségi kérdésre és javasolta, bogy az erdélyi magyar kisebbségeknek ue csupán olyan jogokat ad janak, amelyek kulturális szabadságát biztosit jak, hanoin olyanokat is, amelyek nemzeti önlud'itát is épségben tartják. „Románia egyedül áll makacs fölfogásával" Budapest, november 29. A Magyar Távirati Iroda munkatársa fölkereste Csáky István gróf külügyminisztert és kérdést intézett hozzá Gafcnou román külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban. Csáky István gróf külügyminiszter a következőket mondotta: — Gafenen román külügyminiszter ur unt beszédében állítólag azt is kijelentette a külügyi bizottság tagjai előtt, bogy a trianoni békeszerződés nem volt szörnyö igazságtalanság cs liogy bármilyen legyen is az újonnan kialakult természetes rend, neiu lehet többé változtatni rajta. Románia, ma egyedül áll ezzel a makacs fölfogásával ugy a háborús feleknél, mint a háborúban részt nein vevő semleges államoknál. Nemcsak Magyarország, hanem Közcpeiirópa békéjének fönnállása érdekében kötelességet vélek teljesíteni, amikor határozottan fölemelem óvó és tilta. ko/ó szavamat azzal az erőlködéssel szemben, hogy Romániában ismét föltámasszák a" páriskörnyeki békék szellemét. Meggyőződésem, hogy bármikor és bánnilv pártatlan nemzetközi fórum elé is kerül a trianoni békeszerződés ügye, vz azt éppen ugy, mint a közelmúltban, igazságtalannak és sürgősen orvoslataiénak tartaná romániai viszonylatban. pariskörnyéki - békeszerződések bukásának korszakában Románia nem inarudli.it az egyetlen hadi nyerészkedő, mert cz nem fog a Karúitok medencéjében nyugalmat és békés fejlődést bi/tosilaiii. A román külügyminiszter ur bizonyára ftidni fogja, miért. Moszkva megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Finnországgal Szigorú készültségbe helyezték az orosz csapatokat Robbanásig feszült a finn orosz viszony, hogy Szovjetüroszország azonnali hatállyal fölmondta a megnemtámadási szerződest és ezzel egyidejűleg újabb jegyzéket adott át Fiimorszqguak. Moszkva szerdán újabb határincidenst jelentett az orosz-finn határról; Korclia félsziget legészakibb részén és a Halász-fclszigeten történt az incidens a moszkvai rádió hivatalos közleménye szerint. A jelentós azt mondja, hogy öt finn katona- rátolt egy orosz határőrosztagra. Hármat elfoglak, kellő elmenekült, A másik incidens Karéliában történt. Ili finn részről két ágyúlövést adtak volna le. Helsinkii jelentés hangsúlyozza, bőgy a határinPideíjsről szóló hír minden alapot nélkülöz cs egyszerűen kihívásnak tekinthető. A finn-orosz viszonyban beállott újabb helyzetet a világ fővárosaiban édénkeu kommentál .iák- Az olasz „Cdrriere Padno" vezéreikkében hangoztatja, bogy Amerikán kivül sok más civilizált nép is szolidaritást vállal Finnországyal. . Az angol sajtó szerint a finn orosz elleniét aggasztó módon közeledik az örvényhez. Paris szerint Moszkva még nem mondta föl a finnekkel kölötl TÁlvinov-félc jegyzökönyvet, amely a támadás fogul máról szól. Washingtonból azt jelenlétiek, liogy amerikai diplomáciai körökben élénk fölháborodósl kellelt a támadást kizáró orosz finn szerződés fölmondása. Washingtonban ugy iudják, bogy Molotov továbbra is nyomást akar gyakorolni Finnországra, liogy kényszerítsék a tengeré, szeli támaszpontok átengedésére irányuló ja vasiul elfogadására. \ diplomáciai Kapcsolat megszahifása Moszkva, november 29. 'A német távirati irüda jelenti: Az orosz kormány moszkvai, időszámítás szerint szerdán este fél lt órakor l'oleutkin. helyetti">i népbiztos vlján jegyzéket, nyújtott át a mos keni finn követnek, amelyben u szovjelkormúnv közli azt u határozatai. hogy megszakít ja Finnországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Molotov legutóbbi jegyzékére még nem érkezett meg o finn eálasz a külügy népbe tossáyra. Moszkvai időszámítás szerint éjfélkor Mtílolov külügyi mondod a rádióban. n< nbiAos br -éd'i.