Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-28 / 270. szám

í SBt disz, csak egy név, meg egy kérdés. A név arany­betűs, de ipró belükkel irva, Egy fiatal katonáé, aki elesett Dobcrdón. A neve alatt van beirfótsuvu a kérdés, uagy fekete betűkkel esak ez az egy szó: I'rrchét (Miért/)' Az Író szerint az Isten már fe­lelt rá, kegyetlenebb felelettel uz egyiptomi csa­pjsoknál és félős, hogy még nein mondta ki az jtolso szót. urizzeu meg azonban bennünket u Jóisten az ujabb megpróbáltatásoktól és szenve­lésektől. l)e ba bölcsessége másként határozna, tudni foglak és teljesítjük maradéktalanul szent kötetes-rgünket a haza Iránt. Mert a haza iránti olthatatlan szeretetünkről lemondani nem tudunk, le nem is akarunk soha! — Ebben a gyűlölködő világban — fejezte he nagyhatású beszédét — legalább mi magyarok, sze­res-ük egymást, támogassuk az arra1 rászoruló­kat. mert cl van veszve nz a társadalom, amely­ben a szenvedő szegények könnyei nem a jólékony £ E CM "ÁG Y AR O R S Z X G mmamrni ' Kedd. 1939. november 28. segitő kezekre, hanem a földre hullanak!* Az olasz kozinondas szerint »Aki göröngyös uton ha­lad. nem ér rá az égro nézni'' Egyengessük aZ utat a bajbajutottak számára, hogy legyen ideje mindenkinek az. égre tekinteni és gondolni arra, hogy a békesség cs uiiudeu kcgyelcui is az Urtóí jön. T- Életem őszén vagyok. A cselekvés, a tett­erő. az. előretörés mégis esak ni Ifjúságé, az Ideá­loké. Mi, öregek leszűrjük egy élet tapasztalatát s mégis /küszöbén az örök elmúlásnak is. üdvö­zöljük az ölök haladást!* Végül megköszönte az üdvözléseket cs kartár­sa it hí embertársi szeretetre hivta föl, íuint amely megtartja ezt a világot. Hosszasan, lelkesen ünnépelfék Szeli Gyulát nagyhatású beszéde után. majd a közgyűlés kü­lönböző bizottságokat választolt és fellebbezése­ket tárgyalt. A föloszlatott hungarista-mozgalom röpcédula! a törvényszék előtt Senki sem vállalta a repcMuiáK szerzőségét, a párttitkárt fölmentették (a IXlraagy&romág munkatársától) A szege­di törvényszék ötöstanácsa Nóvák Jenő elnök­letét cl hélíön ismét a föloszlatott hungaristák -zegedi helyiségében lefoglalt izgató tartalmú röpiratok ügyével foglalkozott. Amint ismeretes: .i párt feloszlatásakor házkutatást tartottak a he­lyiségben és számos ragaszlörcdulút, füzetet, va­iuiuint sokszorosító eszközöket foglaltak le, A éédulák között ilyenek is voltak: /1038 a mienk!*, Jövünk, győzünk*, /Hajtunk kacag n világ . . .«, slb. Az ügyészség tiz különböző cselekmény miatt emelt vádat Acsay János, a föloszlatott, illetve i most is működő Nyilaskeresztes Párt titkára ellen. Az iigy már több alkalommal foglalkoztatta a bíróságot, legutóbb az ötüstanáes elrendelte a purt vezetőinek tatmkéali kihallgatását Acsay szerepére vonatkozólag. A héttői tárgyaláson az első tanú Göllncr Lajos dr. egyetemi magántanár, a párt elnöke volt. Elmondotta, hogy Acsay Jánor a párt tit­kára, aki az adminisztrációt vezeti, ma is a pánt szolgálatában áll. — Mi a leendője? — kérdezte Nóvák elnök. — o intézte a tagfölvételeket és az egyéb ad­minisztratív dolgokat. — Röpiratokkal volt-e dolgi? — Nem is lehetett, ez a propaganda körébe tartozik. Ennek külön csoportja van. — Hol másolták lo a röpiratokat? — Fogalmam sincs. — Volt e a pártnak sokszorosító gépe? — Egyáltalán nem. Ilyen dolgukul legális uton. nyomdában állítottunk elő. — A gépei a házkutatás után mégis lefoglalták a párt helyiségében. Ezután a szuvuzóbirák intézlek kérdéseket a tanúhoz, — Van-e tudomása arról, hogy a párlhélyiscg­ben volt egy asztal, ahová kitelték a röpiratokat? — Tagérte.kezlet alkalmával elleplek a szobát az emberek, Ilyenkor rendel tartani nem lehetett. Hogy Acsay kiadhatta ezeket a röpcédulákat, azl nem tudom elképzelni. Minden röpirat csak az én engedélyem után volt terjeszthető, mindig nagyon • igyáztum, hogy semmiféle oktalan, vagy illegá­lis röpirat ne kerüljön a párlha. Előfordult, hogy i 'észen érthetetlen röpiratokat is akartak ter­jeszteni, én ilyeneket nem engedélyeztem. — Akkor ugy-c még mint hungarista-mozga­loin szerepelt a páti) De azóta ezt a pártot föl­oszlattak. A sukszorositó prés kinek a tulajdona? — Nem ludom milyen présről van szó. — Valakinek-mégis csak íudnia kell, kió az a sokszorosító, amelyet a párthelyiségbeu foglaltak le a delek ti vak! — Én nem is láttam a sokszorosító gépet. — Azt tudja-e. hogy ki a szerzője a íüzeluek, ki fogalmazta azl? — Ncni is láttam ezt. Etulin az elnök behozatta a bűnjelként lefog­lalt sokszorosító eszközöket, tekercseket és egy nést, amelyen kivágott nyilaskereszteket állítot­tak elő. — Nem ismerem ezeket az eszközöket — mou­dotta a tanú. — Kötelessége volt valakinek intézkedni til­tott röpiratok ügyébtn? — kérdezte most az egyik • zavazóbiró. — leltéUeuül !-.ülclcsségc. Szigorú utasilása <olt a titkárnak, hogy scuuuU'éta törvénylekuseg toréulion elő. — A pártot kcsöbb mégis föl kellett oszlatni. Göllner Lajos dr. után Farkas .Tózsef ny. községi jegyző, a párt szervezési vezetője állült u bíróság elé. — Ki kezelte a nyilaskcrcszlckct csináló gé­pet? — kérdezte az elnök. — Nem tudom, a párthelyiségben nem láttam solia. — Hogyan lehet cz, hiszen a dclcklivek a párt­helyiségben találták. Ezután azt mondotta, hogy a föloszlaláskor ná­la is lefoglallak röpcédulákat; a tagfelvételi ive­ket Acsaytól kapta. A röpiratokai többen kezel­ték, szerinte ezekben Acsuy a legártatlanabb. Magyar Ede pi opagandaoszlályvezető azt mondotta tanúvallomásában, hogy Acsay propa­gandaügyekkel nem foglalkozott, ő csak engedé­lyezett röpiratokat rendelt el terjeszteni, mlul propagandavezelő. — Hál ezek a lefoglalt röpcédulák hogy kerül­tek mégis a párlhclyiségbe? — Nem tudom, nem ismerem ezeket. Az utcán mindenféle cédulákat osztogattak, amelyeket én csak akkor láttáin. Hát pedig ezek valahogyan mégiscsak oda­kerültek a pártba, hiszen százszámra foglalták lc a detektívek. Magyar Ede sem 'tudott a sokszorosítógépről. — Kinek kellett arról tudnia, bogy mi van a párlhelyiségekben? A tanú most vári a felelettel, amire Ungvá­r y tanácselnök megjegyezte: — Olyan lassún, megfontoltan felelget, bogy nem tudom, mit gondoljak, igazat beszél-e? — Ncketn kellett iudul ... a prof agaudaanyag­röl . . . Nem volt több tanú. ltichtcr Béla dr. ügyész állott fel ezután. — A vádirattal egyezően terjesztem elő a vá­dat — mondotta, majd Fehér Kálmán dr. védő a vádlott felmentését kérte. Az ötöstanács félórai tanácskozás után hirdet­te ki Ítéletét, amelyben Acsay Jánost az összes vádpontok ahíl fölmentette, a nyomtatványokat el­kobozni rendelte, a sokszorosítógépet pedig kiadta a rendőrségnek a tulajdonos megállapítása cél­jából. Az Ítélet indokolású kimondja, hogy a büri­tevő földicsérésének vádja alól azért kellett fel­menteni a vádlottat, mert a törvényben meghatá­rozott hároinhonapos terminuson tul, későn emel­lek vádat, a többi ügy Íren pedig nincs bizonyítva, hogy Acsay résztvett volna a röpiratok terjeszté­sében. A tanuk vallomásából azt állapilötta meg a bíróság, hogy Acsuynak nem tartozott a pro­paganda a hutáskörébe.. A fölmentő ítélet ellen Riebtcr Béla dr. ügyész fellebbezést jelentett be. Kovács Henrik K 0 N Y V- ÉS I'APIRKERESKEDÉSCBEN Kalásrtag K5LCSEY-U. 5 Kaláaztag muira és Karácsonyra Legszebb ajándék: képes és mesésköny­vek, Ifjúsági iratok, fotó- és zCtienlbu­mok, emlékkönyvek, dísz tintatartök, töl­tőtollak, levélpapírok, slb nagy választékban, olcsó árakon \ papríhaiiáz fölépítéséről Sztacden (drávai az iparugiií int* nteztfrtimi hlhüIdOdfe (A Uclmagyarorszdg munkatársától) Gaul Károly miniszteri tanácsos, az iparügyi mi­nisztérium kiküldöttje, hétfőn déblütt meglá­togatta Fálf/j József dr. polgármestert, akivel hosszait tanácskozást folytatott a szegedi pap­likaház megvalósításának kérdésében. Uuul Károly miniszteri tanácsos két napig tartóz­kodik tízegeden és ezalatt az idő uiutt a papri-. kabáz l'ölépítéso körül l'ölsziuro keriilt nehéz­ségek eloszlatása ügyeben több tárgyalást folytat Amennyiben a llnugyával is sikerül majd a városnak megállapodnia, a Szécheuyi­ctr 12. számú házastelkén tavasszal bozzúkuz­denck a paprikaház fölépítéséihez. Fölavatták U/somogyitelepen a modern egészségügy összes Követelményeivel ellá­tott napKozi ottnont (A Délmagyarörszág munkatársától) Üuuepies külsőségek kötött vasárnap avulták föl az ujso­mogyitelepi uapközi otthont. Az ünnepségen jelen volt mindenki, akinek valami köze is vau ehhez a szép épUmcnybez, amelynek szociális jelentősé­gét nem is kell különösebben hangsúly ozui. A napközi ollbou építkezéséhez a nyárulóu kezdtek; megvárták a hatalmas búzatábla leata­tását és azután az ugarra fölemeltek ezt az épü­letet, amely hivatva vau a kulturát, a szociális gondozási képviselni. Az ünnepség délelőtt 9 órakor kezdődött; Ka­rácsonyi Guidó plébános bensőséges keretek közült avatta föl cs adta át rendeltetéséuek az épületet, majd intcnthztclet volt a templomban, amelyet a bivek zsufolasig megtöltöttek. \ szent­misét Karácsonyi Guidó celebrálta és niagasszár­nyalásu prédikációt mondott, amelyben rámuta­tott a napközi otthon szociális jelentőségére is. Hangoztatta, ennek az otthonnak igazán csak ak­kor lesz jelentősége, értelme, lm imádságból faka­dó bensőséges szeretettel karolják föl ezt az intéz­ményt. A templomból az ünueplő közönség a koz. ebédre gyülekezett. Az ebéden több föFzólalás hangzott el. Karácsonyi Guidó beszédében köszö­netet mondott Tóth Mihályuéuak, Tólh Mihály dr. nyugalmazott tanácsnok feleségének, aki fá­radhatatlan szorgaluilimul működött közre abban, hogv a napközi ollbou főiépilése megvalósuljon. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az otthon létesítésében segitségéro voltak, kiemelve a 10.000 pengős névtelen adományozót. Arpádházi Boldog Margitról neveztek el az otthont és az a Szent Vinczc-nővérck vezetése alatt áll. Nagy figyelem­mel hallgatta az ünneplő közönség Csoki Gusz­táv felszólalását is. Az építmény elrendezése egészen njszerii és P á 1 i u k á s Jánosnak, az ismert szegedi építész­nek a képzettségét igazolja. AZ alaprajzi elren­dezésnél nem hagyta figyelmen kivül a kor kívá­nalmainak megfelelően a beosztást. Ez azt jelenti, hogy az építményben mindaz megvan, ml kisde­dek neveléséhez^ gondozásához szükséges. Van külön nővérlakás fürdővel, ebédlővel, orvosi szo­ba rendelővel, fürdő tussolókkal, kádakkal és mosdókkal. Rcndkivül ötletes kivitelű a foglal, koitáló, a pihenő és ebédlőtermek dajkaszobák­kal, amelyeket a konyha és a tálaló egészít ki. .Nem is kell külön hangsúlyozni, hogy mindez a higiénia legmodernebb követelményei szerint ké­szült, hogy mást ne mondjunk, külön vizvezetéke és csatornázása vau az épületnek. Ki kell emelni a különleges módszerrel itt először alkalmazott szennyvizderitöt, amely elrendezésével egy önál­lóan működő csatornázási rendszert pótol. Az épületet magát is prccizen építette meg Pá­linkás János; valósággal különálló városként működik felszerelései révén. Van villanya, auto­matikusan működő vízszivattyúja, vizlárolásra alkalmas aknája. Az egész épületben szerencsé­sen kiválasztott magaslaton épült, hatalmas ját­szóudvarral, amelyet a közeljövőben olyan fölsze­relésekkel fognak ellátni, hogy a gyermekek meg­találhatják szórakozásukat is,-amellett, hogy gon­doskodnak róluk addig, amig szülőik a kenyeret keresik. Elengedhetcllenöl szükséges a fásítás és hiány­zik még a belső berendezés, amelynek beszerzé­séről sürgősen gondoskodni kell. Egyelőre ideig­lenes bútorzattal széfeíték föl az otthont

Next

/
Oldalképek
Tartalom