Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-23 / 266. szám

D É LM AGYAR ORSZÁG Az egybegyűltek hosszan és lelkesen ürme- | ssédével ért véget a szónoklatok sora. Ezután peltók a főispánt. 1 Tukals főispán még sokáig időzött ae alsóvá­P. Schncider Vencel rendfőnök íövid be- ' rosiak között. Letárgyalta a Ház a kultusztárca költségvetését A bejegyzett 18 interpelláció közül csak négyet mondtak el M alsóvárosi társadalmi egue­- stíletek társasvacsorája íuhals Sándor dr. iötspán tiszteidére (A Délmagyarország munkatársától) Tér­oasvacsora koretcbcu ünnepelte szerdán este Alsóváros polgársága Tukals Sándor dr. főis­pánt. Az alsóvárosi társadalmi egyesületek rendezte Szent Katalin fogadalmi emlékvacso­ra alkalmából a lelkes közönség zsúfolásig megtöltötte az alsóvárosi kulturbáz nagyter­met Tukats Sándor dr. kíséretében megjelent: Széchenyi István dr. kormánybiztos, vitéz Mcská Zoltán ilr. ny. tábornok, Vinklcr Elemér dr. kormáuyíőtauácsos. Csonka Miklós dr. fő­ügyész cs Katona István dr. tanácsnok. A vacsora végeztével Sándor István dr. fő­iskolai tauár, a „Credó" Szövetség cluoko üd­vözölte clsőuek meleg szavakkal Tukata főis­pánt, mint a keresztény gondolainak mindig bátran kiálló harcosát. Rámutatott, bogy Alsó­város a szegedi település ősi fészke, éppen ezért az alsóvárosiak megragadnak minden al­kalmat, bogy kifejezzék ragaszkodásukat Tu­kats Sándor dr. iránt, aki ősi szegedi család­ból származik- A városrész minden lakosa sze­retettel figyeli a főispán munkáját, mert ne­héz időkben nagy és felelősségteljes munkál végez. Bejelentette a szónok, hogy Varga József dr. kereskedelmi és iparügyi miniszter értesí­tette a rendezőséget, hogy ezen az estén is, mint íuiudig, cgyüHórcz Alsóváros polgársá­gával. Vitéz Mcská Zoltán dr. azzal a konkolyhin­téssrl foglalkozott, amely arra irányul, hogy a főispán távozásáról koholt hírekkel kapcso­latban, aláássák tekintélyét. Ezeknek a kon­kolyhiűtőknek el kell tűnniük a közélet színte­réről. A szegedi gondolat említésével idézte Horthy. Miklós kormányzó alakját. A közönség fölallva, percekig éltette a kormányzót. Drák János kormánytanácsos, az Alsóvárosi Kör elnöke az alsóvárosi gazdaközönség ueve­beu mint mintagazdát üdvözölte a főispánt. Hódi Ferenc, az Alsóvárosi Mezőgazdák Egye­sületének elnöke biztosította a főispánt a kis­gazdák bizalmáról és szeretetéről. Vitéz Foss •János a VI. Kerületi Polgári Kör elnöke, Elek János az alsóváro-i iparoskör elnöke, Batki István Alsóváros vasutastársadalma nevében, Szarka György, a Klcbelsberg-tclepi küldöttség szónoka, Vajas István dr., az alsóvárosi ifjú­sági egyesület elnöke szívélyes 6zavak kísere­Lóbeu üdvözölték a főispánt. Tukats Sándor dr. meghatott hangon mon­dott köszönetet az elhangzott szívből jövő sza­vakért. Elhárította magától a személyét illető ünneplést, kijelentette, hogy Alsóváros népé­nek impozáns megnyilatkozását úgy veszi, mint a személye által képviselt kormánypoliti­kához való ragaszkodást. Beszélt az európai politikai helyzetről, amely kötelességévé teszi minden magyar em­bernek, bogy hazájának szorult helyzetében toljesitsc kötelességeit. Rámutatott a politikai tájékozottság fontosságára, amely kizárja azt, bogy a lakosság elkigyje a kósza híreket ós le­hetővé teszi, hogy ellen tudjon állui a destruk­ciónak. Fölsorolta azokat a törvényalkotáso­kat, amelyeket a kormány a közelmúltban a magyar nép, különösen a földműves népesség érdekében megvalósított. Végül kijelentette, bogy az alsóvárosiak jóleső megnyilatkozása arra ösztönzi, hogy továbbhaladjon azon az úton, amelyet busz esztendővel ezelőtt, a nem­zeti keresztény gondolat elindulásakor, maga. elé tűzött. Végíil arról beszélt, hogy azok a kívánsá­gok. amelyek a város fejlesztése érdekében je­lentkeztek, rövidesen teljesíthetők lesznek. A város háztartásában a közeljövőben a város miniszteri-ép viselőjének, Varga Józsefnek jó­voltából jelentékeny összegek szabadulnak föl s ebből nagyobb beruházások~:t lehet majd esz­közölni. Budapest, november 22. A képviselőház szerdai ülését 10 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. üouiogyváry Gyula előadó ismertette a kultusztárca költségvetését. A közoktatásügyi tárca költségvetési előirányza­tában bárom szempont volt irányadóra visszatért területek közoktatásügyi szükségletei, a szociális ténykedések és beruházások. A kiadások végössze­ge 179 millió pengő. Ez az előző másfél esztendő­höz viszonyítva 35 millió többletet jelent, amiből 25 millió esik a visszatért területek közoktatás­ügyének céljaira. A tanszemélyzet státusrcndczcsc során sikerült elérni, bogy 85 százalékuk került végleges állásba és csak 15 százalék maradt he­lyettes. Ismertette ezután a közoktatásügyi tárca uj alkotásait: uj tantermek cs tanitói lakások létesítését, tanszékek fölállítását a müegyeteraefi és a debreceni egyetemen, a pannonhalmi olasz intézet létrejöttét Varga Béla a magyarság és kereszténység szoros összetartozásáról beszélt, majd megállapí­totta, bogy nemcsak magunk, de a külföld felé is erélyesen hangoztatni kell a magyar kultura ön­állóságát Kulturánk nem függvénye semmiféle idegen művelődésnek. Az iskolát kemény kézzel politikamentessé kell tenni. Szabó Gusztáv beszédében főként az egyete­mi oktatás kérdéseivel foglalkozott. A professzo­roknak nincs rá módjuk, hogy eléggé közvetlen és eleven kapcsolatot tartsanak fönn a tudomány haladásával. Az ösztöndíjtanács gondoskodik ár­ról. hogy a fiatal nemzedék tehetséges tagjai kül­földre mehessenek, ezzel szemben a professzorok külföldi útjáról nem gondoskodik senki. Szóvá­tette, hogy a tanársegédek csak egy évre kapják megbízatásukat, nyugdíjjogosultságuk nincs, ezért például a műegyetem ma már nem kap tanárse­gédet. Kifogásolta, hogy a középiskoláknál a hu­manisztikus és természettudományi oktatás kö­zött nincs összhang. A középiskolai tanterv reví­zióiéra van szükség. P a c z o I a y György az állam és a felekezetek viszonváról beszélt, majd azzal vádolta a közok­tatásügyi minisztert, hogy megsértette a reformá­tus egyház tanügyi önkormányzatát. Hóman Bá­lint élesen visszautasította ezt aa állítást. Király József, a felvidéki képviselők vezér­szónoka a felvidéki tanítóság hazafias áldozat­készségéről emlékezett meg. Kóthly Anna kifogásolta, hogy az állami színházakban megszüntették a munkáselőadáso­kat. NV i t z Béla azt kérte, hogy a tanulmányi ösz­töndíjakkal elsősorban a parasztság gyermekeit segítsék. Mester Miklós és Mcskó Zoltán iskola­kcrdésekkel foglalkoztak. Szabó Zoltán szerint népfőiskolák létesíté­sére, tanulmányozására, pártközi, parlamenti bi­zottságot kellene kiküldeni. Palló Imre a tanárok és tanilök kérdéseivel foglalkozott. Nincs a pedagógusok kezében meg. felelő fegyelmi eszköz. Kéri a magyar ncvelöka­mara fölállítását. Somogyi Ferenc hangoztatta, bogy nc hiva­talnokokat, hanem életrevaló kulturembereket ne­veljenek. Két főiskolai típust kell létesíteni. Az egyiket a mezőgazdasági, a másikat a polgári la­kosság számára Tauffcr Gábor a felsőbhoktafás reformjá­nak meggyorsítását sürgette. Uj alapokra kell he­lyezni a gyógyszerészképzést A tanítási időt fő! kell emelni. Vitéz Faragó Ede rámutatott a csérkészet ti ugy jelentőségére, hangoztatva, hogy a cserké­szet igen nagy szolgálalot tett a szociális nevelés terén is. Az iskola hat tanítási napjából egyet a tulajdonképpeni lélek- és jellemuovelésro kellene forditani. Szöllőssy Jenő a felekezeti oktatás kikü­szöbölésével az egységes állami oktatás . mellett foglalt állást. (Közbekiáltások: A felekezeti isko­lák mentették meg a kisebbségi sorban levő ma­gyarságot.) Ilóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter válaszolt a felszólalásokra. Amióta a kul­tuszminiszteri széket elfoglalta, mindig elismerte és a jövőben is el fogja ismerni a felekezeti okta­tás fontosságát. Keresztények között különbséget tenni nem tud és nem is akar. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy a ka­tolikus egyház és a protestáns egyházak egyaránt történelmi föladatot töltöttek he a múltban cs ez tesz a kötelességük a jövőben is. A felekezeti béke hive és minden erejével elő­segíti a keresztény felekezetek önkormányzatá­nak kulturális és nevelő működésének érvcnye-ü­lcsót. Azt is mondották, hogy csak az az iskola megfelelő, amely mindig a koreszmének a kifeje­zője. fgaz. hogy az iskoláknak a kor eszményi­hez kell alkalinazkodnlok, de vannak más font"8 kérdések cs szempontok is. Az iskolának magyar­nak és kereszténynek kell lennie. Ezeket az érté­keket az iskolában mindig érvényesíteni kell, még akkor is, ha a koreszmények mást diktálnak. Isko­láinknak mindenkor magyarnak, keresztényeknek és emellett európaiaknak kell lenniük. Ez a szent istváni szellem. Elmondotta ezután a kultuszminiszter, hogy a kultusztárca költségvetéséből mindössze 3 száza­lékot tesz ki az igazgatás. A szociális célokat nagy­ban előmozdítja az a létszámemelés, amelyet a tanszemélyzet érdekében a Felvidék cs Kárpátal­ja visszacsatolásával végrehajtottak. Dc ezenkí­vül is alkottak uj állásokat. Polgári iskolát tanár nincs már munka nélkül, ugy, hogy középiskolai tanárokat kell már alkalmazni a polgári iskolák­ban. Férlitanító az uj állások betöltése után alig marad már munka nélkül, dc cz a kérdés is né­hány év alatt megoldódik. A középiskolai taná­roknál is javult a helyzet. Egyedül a. tanítónői probléma marad nyitva, mert Uiég 5 — 0000 állásta­lan tanítónő van. Reméli, ho^y itt Is enyhülés fog mutatkozni. A nyolcosztályos népiskola megvalósítása ré­vén nagy lépést tesznek a jövő tanévtől kezdve. 3600 iskolánál körülbelül 11000 tanteremben, te­hát a népiskolák (á> százalékában megoldják » jövő tanévtől kezdve a nyolcosztályos iskolát olv­módon, hogy a falvakban a tanulók a felső négy osrtályba csak a teli hat hónap alatt fognak is­kolába járni és igy a nyári időszak alatt segithe!­nck a gazdaságban. Ezt a fölső ncgy osztályt « tananyag tekintetében gazdasági ismeretekkel te­litik faluhelyen. A kisebbségi gyermekeknek kötelességük nz állam nyelvét megtanulniuk, bár mindenkinek jo­ga van kisebbségi iskolába járatnia gyermekét. Nálunk általában senkit sem kényszerítenek arra, hogy magyarrá legyen és teljesen becsületes ma­gyar politikát kívánunk ebben a kérdésben kö­vetni. Ilóman Bálint beszéde végén bejelentette még. hogy a felsőoktatási reform munkálatai előreha­ladott stádiumban vonnak. Hangsúlyozta, bogy a magyar nemzetnevelés az alapja az egész magyar éleinek. • A miniszter beszédét nagy tetszés és taps fo­gadta. Ezután a (áica költségvetését címenként is el­fogadták­Az elnök napirendi indítványt tett, amely sze­rint a legközelebbi ülés holnap délelőtt less 10 órakor s azen folytatják a költségvetés tárgyalá­sát. A bejegyzett 18 interpelláció közül csak negyet mondottak el. A nyilaskcpvisclök töröllek inter­pellációjukat. Szeder Ferenc s földművelésügyi miniszter­hez intézett interpellációt a bátaszéki tagosítás tárgyában. Mától' Károly n pettdonálók meg­félemlítésének megszüntetéséről interpellált. R a i­niss Ferenc az Az Est beszüntetése tárgyában Akarta interpellációját elmondani, de nz idöMIzbcti végrehajtott változás miatt elállott interpellációja elmondásától. Prokopccz József a pénzügy­miniszterhez intézett interpellációjával a felvidé­ki gazdák adóbehajtását tette szóvá. Simon Fe­renc az uj úrbéres községek földbirtokainak elkü­lönítéséről mondott interpellációt. Valamerre i interpellációt kiadták az illetékes miniszternek. Az ülés este fél 8 órakor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom