Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-17 / 261. szám

BEEMXGYÁEORSZSa Miletay István és Rajniss Ferenc sajtópere a szegedi törvényszéken Mégyliónapi fogházra ítélte a bíróság Ur Györgyöt (A pclniagyarorsíág munkatársától) Kél es félévvel ezelőtt Ur György egy Budapestről leadott tclcíonludósiláshan arról adott közlést, hogy / Uj Magyarság szerkesztőségében nagy löHünést kellő ineidens játszódolt le a főszerkesztői szobában, amelynek sorún — mondotta a telcfontudósiíásban — Bajaiss Ferenc képviselő, a lap publicistája tettlegesen támadt volna Milotay István képviselőre, a lap főszerkesztőjére. A tudósítás miatt Milotay és Bajniss sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cimcn följelentést tett Ur György ellen és az iigy ismételt tárgyalások után csütörtökön Ítélettel feleződött be a szegedi törvényszék előtt. A sujlópör már lobb, uiint két és féléve húzódik, Ur György az inkriminált lelcfonludósitást 1937 ápriliséiban adla le Budapestről az akkori Brlningy,irot>zág-nak. Többször nem jelent meg a kitűzött főtárgyalásokon, egy alkalommal pedig a törvényszék megszüntette az ügyet, mert a lömagánvádl.ók nem jelentek meg a bíróság előttA megszüntető határozat után a főmagánvádtók, Igazoló,ieieőtést teltek, amelyben közöl,lék. bogy nz idézést csak a tárgyalás napja után. kézbesítettek ki és ezért nem jelentek meg Szegeden. A törvényszék elfogadta nz igazolást és uj fötúr'válást tűzött ki. A következő tárgyaláson Ur Gvörry azt adta elő. hogy megállapítása szerint ismeretlen tettes megliamisitolta az idézüjap vétóét, bárom nappal későbbre javította ki a dátumot és rzen az alapon kérte az iigy fölfiiggcszlé>et. illetve megszüntetését. hivatkozva arra, hogy i vétlve 11 történlek miatt följelentést adott be ismeretlen tettes ellen. Ilyen előzmények után került csütörtökön ismét a/, ügy a törvényszék S á r a y-tanácsn elé. A tárgyaláson megjelent Milotay István és Bajniss Ferenc is velük együtt érkezett az Uj Magyarság szerkesztőségének több tagja, hogy tanúvallomást Ir.eyen. Sáray elnök ismertette az előzményeket, a vádiratot, nnicly szerint Ur György olyan tudósítást adott, hogy véres tettlegesség játszódolt le a két képviselő közöli, holott ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Ur György vallomásában azt adla elő, hogy Oern érzi magút bűnösnek, ucm ö a tudósítás szerző,jr, hanem egy Kepes Lajos nevű budapesti egyél). Elő kívánom adni — folytatta vallomását ahogy (örléut a dolog. ~ lllvivc ahogy nem történt', — mondotta Sáray eluok. Azzal folytatta ezután Vr, hogy Kepes Lajos továbbította telefonon a tudósítást. _ A rendőrség és a vizsgálóbíró előtt ön bevallotta, hogy ön a szerző — mondotta nz elnök. — Másodsorban megindult a vizsgálat Pásztor József, a Bélmagyarors/.ág akkori felelős szerkesztője ellen is és éli e\is/.tenciátis okokból vállaltam el akkor a szerzőséget — folytatta Ur. — Tehát <">u a Strohinann szerepét akarta betölteni? Ur ezután azzal folytatta, hogy a budapesti főkapitányság fegyelmit indított Nemes Lajos kézbesítő ellen, mert az idézés vétiyén .az október Viki dátum 7-ikére volt kijavítva. Ezért kérte az ügy I o l függesztését. Az. elnök megállapította, hogy az ügyben megAZ.iintellék a vizsgálatot. A lovábbiakbnn imtitványt lelt a valóság bizo•vtiására és kélte Kepes Lajos, Viikov Lukács Boltoz Jenő. Saltö János é, l\l á r Zolién dr. lanukénlt kihallgatását — Nem én vagyok a szerző, hanem Kepes Lai'ts. majd ö elmondja, bog.v honnan vette az ügyet — Moll történt az állítólagos verekedés? — A szerkesztőségben. _ És ezek az emberek ott voltak az Uj Ma)rvarság-nál? Vigyázzon, inert a bíróság alkalma lton körülményekre nem rendelt el a bizonyítást. Akikre maga hivatkozik, oha u euil>erck, akiket be sem engednek az t j Magyarság-hoz, olyan vita/ué/eli különbségek vannak közötliik. — Nem tudom, hogy jelen voltak-e a verekedésnél, de ezeknek a tanuknak közvellen tudomásuk van a történtekről. E/.U' n Károlyi József dr., a fűmagéin vád® lok képviselője kijelentette, hogy eh ben elfogu.d.11 a legszélesi bbkcxi ij bizonyítást, de 4 bejel.cj7.tett adatok nem alkalmasuk bizonyításra Mivel pe^ig a vádiolt magatartás.1 miatt oddig elhúzódott az kénytelen az előterjesztett indítványt ellenez ni, mert ezzel megint csak el akarja húzni az ügyet. Yukov Lukácsot ugyanezért már hethónapi fogházra elitélték. Az elnök ismételt kérdéseve ezután kijelentette, hogy nincs kifogásuk a bizonyítás lefolytatása ellen. Sáray elnök ezután, kijelentette, hogy az enililett idézés vétivjc aggálytalan volt, azon az oktober 7-iki dátum szerepel. A törvényszék ezután kihirdette határozatát, amelyben helyet adott a valóság bizonyításának, mert közérdeket lát abban, hogy a magyar közéletben szereinél játszó közírók cs lörvéuyhozók milyen magatartást tanúsítanak cs ezenkívül a rőni.igánváalók maguk is kívánták a bizonyítást. Károlyi József dr. ellenbizonyítási indítványt tett és kérte kihallgatni az Uj Magyarság szerkesztőségének tagjai Kóziií Radnai Endrét, Borbély Istvánt, G r á t z e r Antalt, valamint .Milotayt és Rajnisst. akik jelen vannak a tárgyaláson. Ezután azonnal megkezdték a tanuk kihallgatását; először azokat szólította be az elnök, akik az ellenbizonyítási indítványban szerepeltek és akik a csütörtöki tárgyalásra Szegedre érkeztek. Milotay István vallomásában elmondotta, hogy 7—8 éve barátságban vau Rajnissal, de sohasem zavarta ezt meg semmiféle iueidens, ma is a legjobb politikai és személyes barátságban vannak. Soha nein volt köztük a tudósitásbau szereplő incidens, ideális viszony van közöttük. A közös munkában előfordulhat vita, vagy véleménykülönbség, de civódás, veszekedés sóba. — Céltáblája voltunk — folytatta — ilyen hitvány támadásoknak és kitalált hazugságoknak. E-z a módszer nem ismeteltén a magyar közéletben. Sáray elnök: Olvastunk a Vukov Lukácsiigyről. Hasonló állításokért elitéltek azóta Vukovot? — Jfcthónapi fogházat kapott czérí, összesen másfélévro ítélték az. ellenem hangoztatott rágalmakért. — A bejelenteti tanuk köz.iil volt valamelyik valo.hu is az Uj Magyarság-mii? — Ezek közül esak Suliul ismerem, egyszer öt percig volt uálaii), a többit nem ismerem. U r György: Békésen akartam ezt az ügyet elintézni, de megakadt a dolog, mert 600 pengőt kértek és nem \ott annyi pénzem. Sáray elnök: Itt vau egy levele, hogy 350 pengőt ígért, de öu nem fizetett! Ezután Bajniss Ferencet hallgatták ki. Nyolc-kilenc éve a legjobb barátságban van Mitől avval, sem országos, sem személyes ügyben soha nem volt közöttük semmiféle differencia, még. kevésbé bármilyen incidens. — Még egv liaugos szót sem váltottam Milotay* al — mondotta — soha életemben. A bejelentett tanuk nem is leheltek fönn az Uj Magyarságnál. Ezután K 1 ú r Zoltán dr. főorvos telt vallomást. Semmit scui ind az ügyről. Ilozzá, az azóta megszüntetett Társadalmunk cimü hetilaphoz fölhozták a hírt, de ö nem közölte, mert ha meg is történt, azt a két ur személves, ügyének tartotta. Éppen ezért ucui is érdekelte, nem is foglalkozott veie. Sáray elnök a vádlotthoz; Látja, ilyen tanukra biva,Uvozik New is tudnak a/, egészről! Ezután sorra hallgatták ki Radnai Endrét, az Uj Magyarság szerkesztőjét, G r a I z 0 r Antal és Borbély Kíván szerkesztőségi titkárokat, akik kijelentették, hogv ál! imlöan a szerkesztő® ségben tartózkodtak, de. solia ilyen incidens nem történt Milotay és Bajniss között Amióla ismerik őket, mindig a legjobb és legharmonikusabb baráti viszonyban voltak, még esak g legkisebb összeszólalkozás, mégkevésbe civódás scin volt közöttük. A tanuk kihallgatása után U r György bejelentene, hogv az elhangzott vallomások után eláll az általa bejelentett tanuk kihallgatásától; m-m h.éri Vukov, Boboz, SaHó és Kepes kihallgatását, de ismételten kéri, hogy függesszék föl a sajtó, pört, amig a vétiv körül történlek ügye le ncia zái (ülik. Károlyi József dr. mondotta el ezután vádbeszédei Vakmerően és meggondolatlanul volt képes a vádlott rágalmazni kiváló közételi tényezőket, Tudósításával lavinát indított el. mert a Szegeden megjelent gitárt számos más lap is átvette. Megtelelő suly os ítélet kiszabását kéri es ezenkívül ÓŰOJ-r-ÜCÜí) pengő erkölcsi kártérítés mygitéiéFenfe£, "1939. november 17, sét, amelyet a főmagánvádlók a >Horthy Miklósi Nemzeti ítepulöalapra fognak befizetni. A vádlott nem kiváu élni az utolsó szó jogával, majd a törvényszék félórai, tanácskozás után meghozta Ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki Ur Györgyöt kétrendbeli sajtó ufjúu elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 4 hónapi fogházbüntetésre Ítélte. Ezenkívül fizetnie kell ISO pengő ügyvédi költséget és 228 peugö tanuköRségct. Nemvagyoni kárt nem állapított meg a bíróság, mert a vádiolt vagyontalan. Az ítéletet közzétenni rendelte el a jogerőre emelkedés után a Détruagyarországban. Súlyosbító körülménynek mérlegelte a törvényszék, hogy a vádlott már többször el volt Ítélve hasonló bűncselekményekért és azt, hogy a közéletben kiváló szerepet betöltő törvényhozókat rágalmazott meg. Az Ítélet indokolása megállapítja, alaptalan, hogy nem Ur adta volna le a telefontudósitást, mert szerzőségét a nyomozás alalt kétszer is beismerte. A bizonyítás során pedig semmivel sem bizonyította, hogy a főmagánvádlók közölt tettlegesség, vagy bármilyeu incidens játszódolt volna le. Milotay cs Bajniss tudomásul vette az Ítéletet, mig Ur György föllebbezés'l jelentett be az Ítélőtáblához a bűnösség megállapítása, a minősilés és a büntetés súlyossága miatt. Sajfópör a saitópör után (A Délmagyarörszág munkatársától) Fölmentéssel végződött az a sajtó útján elkövetelt rágalmazás! pör, amelynek vádlottja SIcuHcly Sándor városi tisztviselő, főmagáu vádló ja Mák József volt, aki hosszú hónapokig folyó sajtóperük egyik utójátókakéut állította a bíróság eló a városi tisztviselőt. Az első pörben, amely fölhatalmazásra üldözendő rágalmazásért folyt a szegedi törvényszék elölt Mák Jozcsf ellen, Mák József azt írta tíkultéty Sándorról, hogy meghamisította a törzslapját, amikor iskolai végzettségéül az érettségit írta be, jóllehet nincs crellségijc. Az ügy hosszas tárgyalások nláü nyilatkozattal fejeződölt be; Mák József kijelentette, hogy a Skultéty Sándorról írt cikk valótlanságot tartalmaz cs azt téves információ alapján, irta. A nyilatkozatot Skultéty 1938. október végén két szegedi lapban közzétette, amiért Mák József sajtó útján elkövetett rágalmazásért följelentést tett Skultéty elleu. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a törvényszók Náro//-tanáesa. Skultéty vallomásában kijelentette, begy Mák József IM—Zuu pengőt leért iölo arra az cselre, ha a nyilatkozatot megadjaMák József egy okiratot csatolt be, amelyben Skultéty egy viszontnyilatkozutot adott arról. bogy nem hozza nyilvánosságra a pör kimenetelét és az ő nyilatkozatát. Skultéty a beadványra megjegyezte, bogy ő ilyen nyilatkozatot adott ugyan, de abban nem volt az, bogy lapban nem lehet közzétenni, a nyilatkozat utolsó sorát Mák utólag irlu hozzá. Ezután Skultéty a bizonyítás kiegészítését kérte, amelyet a bíróság elutasítóit és azonnal kihirdette a. fölmentő ítéletet. Az itólet szerint Skulté-ty hiúkkal szemben nem köveit-e el a rágalmazást, mert a régi Mák—Skultét-y-pör nyilvános volt, a. felek nyilvános tárgyaláson egyeztek ki, tehát a közönség úgyis tudomást szerzett az ügy ló menetetér ál. Mák József a következő szavakkal jelentett bc föllebbezést az itclet ellen: — Nemrégen egy sajtóértekezleten, amelyen én is jelen voltam, leleki Pál gróf miniszterelnök egy iratot mutatott meg azzal, bogy nem qzabo,d kvz.ölni. Közölieni és mégis megbüntettek érte . . . Az eluök rcűdreulusítolta az indulatos fömagá n vádló!. — Az idegi end-zc r megbetegedéseinek kezele-éücn a 1-élmükoővs elrendezése a tisztán természetes -.Ferenc Józsel ker-erüviz használnia tfol (<?$gefcnk<i«t- ébuyoniQria egy kis pohárral bevévo — sok esc-tljen eUmgcdbetettenül szükséges! Kéidizzc meg <o vwsgt!