Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-17 / 261. szám

PCIIICK. 1939. XI. IT. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 261. szánt Nyolc napon DdUI! Aki volt már a belügy minisztérium köz­jogi osztályán — s ebbeli nz állampolgár­sági okmányokkal telített vilúgbun kinek az ügyét nem intézték még ott? — az tudja, bogy uz ügyintézésnek ott érvényes szobá­ba szerint egyetlen előadó egyetlen ügy­darabot nyolc napon túl elintézetlenül nem tarthat magánál. Az ügyosztály vezetője tisztában van azzal, hogy komoly és sürgős érdeke fűződik minden félnek a gyors elin­tézéshez, u tisztviselők nem kedvük, hajlan­dóságuk, hangulatuk, vagy munkájuk mennyisége szerint dolgozhatnak, hanem úgy kénytelenek dolgozni, ahogy a hivatal­hoz forduló felek érdeke azt megkívánja. A szegedi közigazgatásról annyi elisme­rő szót mondtunk már a legjobb meggyőző­désünk szerint, hogy a sok dicsérettel és el­ismeréssel jogot szereztünk annak megálla­pítására is, a mire a belügyminisztérium közjogi osztályának munkarendje ad pél­dát és ösztönzési. A szegedi közigazgatás színvonalát, gyorsaságát és közvetlenségét ideüli* magaslatra emelné uz a rendelkezés, hogy minden tisztviselő nyolc napon belül Hitele* cl intézni az elébekerülő ügydarabot s lia nyolc napon belül elintézni nem tudja, köteles közvetlen jölüttesének erről uz el­intézési akadályozó ok közlésével jelen fest lenni. Jól tudjuk azt, hogy az ügydarabok legnagyobb részénél nvole napon belül meg­történik íuost is n szükséges* eliutézcs, nem is azokról az ügyekről emlékezünk meg most, amelyekhez az ügyosztály vezetője rendszerint csak uz aláírását szolgáltatja, vagy amelyek minden különösebb előkészü­let nélkül érdemlegesen nyomban elintéz­hettük. Nemcsak ueio tagadjuk, dc készsé­gesen elismerjük: az ügyrlaraboknuk túl­nyomóan nagy részét késedelem uclkiil in­tézi cl a. város közigazgatása. Most azok­ról az ügyekről beszélünk- amelyek vala­miképpen kikerültek a közigazgatás sod­rából s vesztegelnek valahol, előadói asz­tal mélyén, szekrény aljún, vagv szakhiva­talok skoníróba telt iratai közölt s várják azt a boldog időt. amíg vagy elveszítik ak­tualitásukat s azután nem lesz többé érdek­lődés, amelyik éleire tudja lehelni, vagy amíg a minisztérium mintaszahúlyrendele­Ict bocsát ki s á kész kaptafára rá lehet majd húzni a rosszul szabott felsőrészt. A mi kívánságunk s u polgárság kérelme az, hogy az érdemleges munka számára a közigazgatás biztosítsa azt a tempót, amely­Ivei a ueniérdcmlegcs ügyek tömeget végzi; bi/losítsa azt az ütemet, amelyet az élet dik­tál. minden közigazgatási teendő számára. A probléma nem megoldhatatlan, egyétieu betartott okos és erélyes szabály meg tudná lyorsítnni az élet vérének pulzálását a köz­igazgatás elmeszesedett érhálózutában. A példa s a minta is adva vau: nyolc napon nil akta elintézetlen nem lehet, nyolc na­pon túl és minden nyolc napban jelenteni kell az. elintézés akadályát, fennészetésen ez a rendelkezés nem tűrné meg azt. liogy müni siberekkel lehessen lázas tevékenvség­gC dekorálni a semmidévé I. Talatilik"r nagyszerú alkalmak adódtuk az elintézés Háborúellenes hangok ai angol parlamentben AHlec örnoöu, <i munKúsparfí ellenzett vezére HcicicnfcUe, h»$u az cllcnzétt fOlvell a Kérdési , fiiért visel oz angol nép tiabonit? Szoros belga-holland diplomáciai és vezérkari együtt* működés London, november 10. Az alsóházban llHce őrnagy, a munkáspárti ellenzék vezére hangoz­tatta, hogy a brit. nép tudni akarja, miért vi­sel a brit nép háborút. — Sokan közülünk — mondotta — emléke­zünk azokra a reményekre, amelyeket a világ­háború végén tápláltunk és arra is, högy mi történt a békekötés ulán. A szónok végül bejelentette, hogy az ellen­zék a föHrati vita során föl fogja vetni ezt az életbevágóan fontos kérdést. Ujabb belga-holland bekceilehczlcíef tartanak Páris, november 16. A francia körök véle­ménye szerint a belga-holland békekísérlet si­kertelenségének első következménye az lesz, hogy Brüsszel és Hága kormánya között az eddiginél sokkal szorosabb diplomáciai és ve­zérkari együttműködés jön léire. A Paris Midi nmszterdatni tudósítása szerint Spaak belga és Van Cleffcns holland külügyminiszter ujabb ertekezletei, fog összehívni, mégpedig ezúttal belga területen, Antwerpenben. Heti beszámoló az angol parlamentben London, november 16. A képviselőház csütör­töki ülésén Sir John Simon kincstári kancellár tartotta meg a beteg Chamberlain miniszterel­nök helyett a szokásos heti beszámolót. .1 belga-holland közvetítés kérdésével kap­csolatban utalt Chamberlain legutóbbi kijelen­tésére, aki akkor előre látta, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehel kiclégilö választ, várni Németországtól. 'A mull héten Németor­szágnak Hollandia és Belgium ellen irányuló szándékairól terjedtek el nyugtalanító hirek. As angol kormány nem változtat la meg állás­pontját a holland, és a belga semlegesség kérdé­sével kapcsolatban. A holland határon történt német, csapatösszevonások cs a német sajtóban napvilágot, tátott fenyegető hangafa olyan jelei­collal;, amelyeket a nemet beavatkozás elője­leinek leheteti tekinteni. Az elmúlt két hét alalt. olyan események történlek, amelyek megerősí­tenék a szövetségesek helyzetét. Az Egyesült Államok törvényhozása tehetővé tette az angol kormánynak, hogy Amerikában vásárolhassa bc szükségleten. — Kcvésbbé kedvező tény — folytatta — finn-orosz tárgyalások időleges megszakadása. A továbbiakban üdvözülte Sikorszki lengyel miniszterelnököt angliai látogatása alkalmá­val. Sir Jolin Simon beszámolója során kitért a katonai helyzetre cs kijelentette, hogy a kii. Uinböző harctereken az elmúlt két hét alatt ne­vezetesebb esemény nem történt-. A tájéhozfafö minisztérium úIIúih­lilhúrúiuift Húrom öéhr.pontlú London, november 16. A Ilavas-iroda jeleutií Sir Eduárd Grecg, n tájékoztató minisztérium áilaintitáni kijelentette, hogy a békét a követ­kező elvekre kell alapítani: 1. Semmiféle területi nyereség 'Anglia és I át svat án u k m eg terem t ésé re. nyerés végett kiadom szum­írta az aktára az elintézést az előadó, amire a már porosodni készülő akta mégindult a dantei körforgás örök rotációsán: kiadón és egyeztet/ín, le­írón cs iklutón, mulatón és ügyosztály^ik­tatón keresztül v issza az előadóhoz, dc az­zal a különbséggel, bogy addig sárgás és fonnyadtán szégyenkezett lomha tömegével a virgonc és friss akták tengerébeu s most áj borítólappal megfiatalítva kezdi el. a várakozást egy nagyobb szám friss ragyo­gásától tündökölve. Valamikor két számot össze kellett adui, kiadták a számvevőség­nek nz összeadás művelet ének elvégzése végett, vagy ha nagyon unalmasnak Ígérke­zett nz akta csomó, odanyomták a tiszli ügyészségnek ..véleményének közlése vé­geit'*. Ezek tagadhatatlanul jó idők voltak, de ezek a pipa füstös, porzós és lül mögé szorított tollszaras idők elmultak, íno gé­pek kattognak mindenfelé a gépesített közigazgatás motorizált üteme más tempót diktál és más tempót diktálnak neki is. Annyiszor hallottuk s annyiszor mond­tuk magunk is, nem a közönség vun a köz­igazgatásért, hanem megfordítva, hogy el­kopott ennek nz örök aktualitású igazság­nak értelme, lénye, parancsa. A közigaz­gatási tisztviselőnek úgy kell fogadnia minden felet, mint ahogy az oroo*, vagy az ügyvéd fogadja a klienst, vagy a belegel. A jó közigazgatás orvosa és ügyvédje a pol­gárságnak. de akkor fogadja is úgy, mintha fizetését közvetlenül kapná attól a feltol, aki előtte megjelent. A nonum premalur unni* költői alkotásokra s nem közigazga­tási aktákra vonatkozik, a közigazgatás az élet szabályozója, nem maradhat ki a szív­verés és nem némulhat el a zakatoló liido, a pihenés maga a megsemmisülés. Nincs olyan probléma, amelyet nyolcnapi gondol­kodással nem lehelne a helyes irányba te­relni és nem lehet. ok. anielv nyolc napnál hosszabb megállási parancsolhatna nz elet lokomotívjának. , . , t

Next

/
Oldalképek
Tartalom