Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-12 / 232. szám

0ébmag7ar0rszsq Csütörtök, 1939. október íz m Rendkívül érdekes es fontos kérdések foitlK hl a szombati hözgijuies hatalmas fórüíjsoroiaJdí (A DéltHagyarofssdg munkatársától) 'a tors vcnylratóségl bizottsági kisgyűlést — amint már közöltilk. — Titkait! Sándor dr. főispán ok­tóber 13-án, pénteken 16 órára hívta össze a városháza bizottsági termébe. A kisgyülcsi tárgysorozaton szerepei a Városi Színház lt»3fJ — 10. évi vigalmiadojónak átalányözása, vitéz fldnky Róbert színigazgató, valamint a Eseije­szintársulat másik húrom igazgatójának együt­tes kérése, hogy a városi szinházi ruhatár bér­jövedelmét engedje át a színtársulatok rcszérc. Ugyancsak a színigazgatók kérik a hirdetési kedvezmény megadását. Szerepéi még a tárgy­sorozaton Sziklai. Jenő volt sziulgazgaljí vi!­lartyáramtartózásának az Országos Szinész­Fgyesiilet terhére történő átírása, valamint a Miasszonyunkról nevezett zárda kérelme a húsfogyasztás! adó törlése iránt. Ugyancsak összehívta a főispán a törvény­hatósági bizottság szeptemberi közgyűlését is október 14-cn, szombaton 16 órára. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel á közigazgatási jelen­tések a köriratok bemutatásáu kívül a kis­gyülósi olőlerjesztésck 55 pontból álló javas­lata. Az 1. pont: a tisztiföügyészi állás válasz­tás útján történő betöltése, esetleg tanácsnoki, esetleg tisztiiigyészi állás betöltése. Sor kerül két műszak Hiszti, egy irodasegédtiszti, két vég­rehajtól állás választás útján leendő betöltésé­re is, továbbá uz üzemi bizottság kiegészítésére, h gázgyári panaszbizottság választására, vala­mint az úgynevezett terítési bizottság mogul u­kíl/ásHi'u. A közgyűlés elé kerül h királylialua segédlelkészi állás megszervezésének jóváha­gyása ügyében érkezett leirat, továbbá a ki­záró-okokról szóló szabályrendelet módosítása, a városi kertészetben ellenőri állás szervezése, a tisztifüor.yosi hivatalba égészségiigyőri cs altiszti állás szervezése. A kisvasúti alkalma­zottak fizetésének rendezése, a városi iparosta­noneiskolához egy rajztanári ós egy tauoag­nyilvántartói állás szervezése, az újszegedl plé­bániához segédlelkészi állás szervezése, vala­mint Csengelén anyakönyvi hivaial fölállítása zziutén a szombati közgyűlés tárgysorozatán szerepel. * Rendkívül fontos pontja a közgyűlésnek a városi vállalatok igazgatásáról szóló szabály, reudelet. alkotása, valamint a mezőgazdasági üzcmgazdálködás fölülvizsgálasáról szóló jelen­tés. A közgyűlés eló keriil vitéz Meskó Zoltán dr. vitézi székkapitány indítványára az a pol­gármesteri előterjesztés, amely vitézi telkek adományozásáról szól. Szóba kerül a Welss Manfród-félo kecskeméti konzervgyár szegedi Vállalatának alakítása is. Remélhetőleg rövid vita kíséri uiajd a ház­tartási alap, útalap és a közkórház jövöcvi költségvetését, valamint a gyáinpéuztár 1938. évi mérlegének bemutatását. Erre a közgyűlés­re hozza be a polgármester nz ebtnrtásl sza­bályrendelet módosítását, valamint a fertőző­bélegekkel szemben követétidd uiódoki;ól és a fertőtlenítésről szóló szabályrendelet módosí­tását. Szóhakerül a közkórházi ápolószemélyzet létszámának fölemelése, valamint a némibeteg­gondozó intézet megszervezése, az újsomogyi­tolepi, földművesuteai cs szélnteai óvódúk nap­közi otthonná történő átalakítása cs az újsS­mogyitelepi óvóda belső berendezésének aá in­scgalap-anyaghitel terhére történő engedélye­zése, A közgyűlés elé. keriil a városrendezési előmunkálatok költségéi iigyébeD benyújtóit számvevőségi előterjesztés is. A Magyar Álta­lános Hitelbank ajánlata a város dollárkölesö­riének pengőre szóló átalakítása tárgyában szintén a. közgyűlés elé kerül. A bisgyülési elő­terjesztés benyújtja a. birlvámtétélékuék 10 szá­zalékos mérséklését, valamiat a MÁVAUT éd­•iigi kedvezményeinek: megköss** bbítácát, az his/égedi kénrlergyar liídvánáátalányözási ké­relmét. a Városi Zeneiskola szervezeti szabály­rendeletének módosítását, a Városi Színház ve­zetésében beállott változást. Érdekes fölszólalásokrft vezethet a gárosi tisztviselők külön muukaátalány-megálbipítá­sának kérése. Letárgyalja a közgyűlés á zá­logházi alkalmazottak fizetésének rendezését is, valamint a városi adóhivatalhoz beosztott ki­segítő munkaerők további alkalmazását. Indít vány kéri az ínségadó leszállítását. Az nílerpelláclók során Brgsey László a Szobotka-félo bérlet ügyében, Ernyci István dr. a seríesvészelíem védekezés ügyében jegy­zett be interpellációt Az önálló indítványok során Ernyei István df. á klinikai ágyszám fölemelése, Fajka Lajos dr. a sertésőltás köte­lezővé tétele, vitéz Gdrgyán Imre a szabadkő­műveseknek a közhivatalokból történő kizárás sa, vitéz Máfiaföldy Márton dr. a szegedi gén­Ékszer zálogjegyet Aranyat és brilliáns ékszereket mag*s áron vásárolok laczkfi öHszeresz, Karász-ulca R dolafnak a városban leendő megörökítése, vitéz Másító Zoltán dr. a szemétfuvarozás körazerüvó tétele, P. Schnridcr Vencel a szegények részére munkaottheu fölállítása, vitéz Shvúy Kálmán' dr. a közúti hídvám csökkentése, TVlrth Ist­ván és társai a városi vízműnek önálló vagyon­kezelésű üzemmé történő átszervezése iránt nyújtottak be indítványt. A szeptemberi közgyűlés hatalmas tárgyso­rozatát a közgyűlési tagok eéf nap alatt nem tudják letárgyalni; most illetékes helyen ártól fólyik a vita, hogy a közgyűlést egyfolytában tartsák-e meg, amikoria benyúlik a. késő éjsza­kai órákba, vagypedig folytatólagosan és ez esetben hétfőn délután folytatná közgyűlését a törvényhatósági bizottság. A turáni eggisfenhivő Virrasztó Koppány rágalmazás! póré A tórvcnqszeK hárómhón«pl fogházra ítélte a öuulal ügyészség elnöhének megragaimazasa miatt (A Délmagyarörszág munkatársától) Az eluiuit években gyakran foglalkoztatták a szegedi és gyulai büntetőbíróságokat Virrasztó IKóp­pány turáni egyisterihivö szekta tagjának átiain­l'öltorgatási és vallásellenes izgatási pöiei. Vir­rasztó Koppányi legutóbb tt szegcdi törvényszék államellenes izgatásért 2 évi fegyházbüntetésre Ítélte. Előzőleg a gyulai törvényszék fogházában töltött kisebb fogházbüntetést. Ebből kifolyólag fölhatalmazásra üldözendő rágalmazást biinpör keletkezett. Az ügyet szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék Ungváry-tanáesa, Másfél évvel ezelőtt Virrasztó Koppány a Gsii­lagbörtöu igazgatóságához beadványt intézett és egyik kisebb pőrének ujrafölvétclét kérte. Bead­ványában többek közölt hivatkozott az egyistcn­hivö turáni táltos arra, hógy pórét Tompa Gyu­la dr. gyulai ügyészségi elnök részrehajlása mi­att Vesztette el. Emiatt az ügyészség fölhatalma­zásra üldözendő rágalmazásért Vádat emelt Vir­rasztó Koppány ellen. A szerdai főtárgyulásra a vádlottat kél szu­ronyos fegyőr vezetlo elő. A tárgyalás megnyitá­sa után a tanácselnök bejélenféfte, hogy a pórben egyizben már tartóit a törvényszék tárgyalást) aZ ügy u táblához is fölkerült, de a tábla bizonyi­lásktegcsZités végett aZ iratokat visszaküldte. Kihallgatása során a vádlott elmondotta, hogy 1936-ban u gyulai törvényszék fogházában kisebb büntetését töltötte. Mivel ebben az időben egy sajtóperben volt fömagáiivádló, kihallgatásra je­lentkezett az ügyészség elnökénél: Tompa Gyu­lánál és kérte aZ cinököl: adjon alkalmat afra, ltogy ügyét áttanulmányozhassa és o tárgyalásra a kellő alapossággal fölkészüljön. Kérte egyben az ügyészség elnökétől, hogy egyistenhivö bibliá­ját beszerezhesse, bevihesse a fogházba és ügy­védjével érintkezhessen. Tompa flyüla dr. a ké­rést megtagadta. Virrasztó Koppány az engedély megtagadását sérelemnek votte: azt gonüoitn, hogy Tompa elnök gyűlöli őt. Állítását uiost is fönntartja és vállalja érte büntetőjogi következ­ményeket. A torvényszék kihallgatta Tompa Gyula dr gyulai ügyészségi elnököt, aki előadta, hogy az­ért tagadta meg az engedély" megadását, üieft, úti­ban aZ időlien éppen Vallásélieni izgatásért volt Virrasztó Koppány elifélve. Tanúként hallgatta ki a bíróság a fogház gond­nokát és őrmesterét is. A tanuk (gazolták az ügyészségi elnök állítását. tíj£panesak tanuként hallgatták ki Virrasztó akkórl két fabtársát is, akik még móst is börtönbüntetésüket töltik. Eít-k a tanuk is elmondották, tirrt tudnak arról, bogy Tompa Gyulát, személyes bosszú vezette volna az engedély megtagadásánál. Az ügyészségi vádbeszéd után Virrasztó Kop­pány maga uiondotf több, üiitit félórás Védőbeszé­det.' Föltűnd órtelmességgél Védekezett és pró­bálta a rtaga igazát buonvifani. Fólmenfését kérté. Aliiig a bíróság itéléUlózatalra vonult vissza, i vádiotl dur\ a hangon a vádat képi iséiö ügyész­re támadt; Ungváry-tanáésclliöfc. ezért kivezettette a teremből. A törvényszék u turáni táltost a vádbeli bűn­cselekményben mondoita ki bűnösnek és ezért 3 hónapi fogházra Ítélte. Amikor Ungváry-tanácselnök a vádlóttat ki akarta oktatni, bogy föllebbezhcl és miért föl­lebbezliet, Virrasztó Koppány kioktatás nélkül je­lentette be, hogy miért fölíebbez és idézte a pa­ragrafusokat. M elnök megkérdezte, honnan tud­ja ilyen pontosan a törvényt. Virrasztó Koppány letargikusan Válaszolt: — Maját kárán fanul a. magyar . . . fi Fehértó és a szegedi paprika az egyetegibarátok előadó­tietuianjén (A Délmagyarörszág munkatársától) Az Egye­tem Barátainak Egyesülete ti i luészcttudoihauyi szakosztálya szerdán délután 17 órai kezdettel tartotta meg 216-ik szűkülését a Vegytani inté­zet egyik tantermében. A szakülés első előadója Bcfctzk Péter dr, volt, aki » Fészkelő mada­rak a megvédett FYbértavoD* címmel, vetített ké­pekkel kisért, reudíkivül érdekes előadást tartott. Előadásában kimutatta, bogy a védettség kimon­dásával milyen gyönyörűen szaporodnak a Fe­hértó értékes, különleges madárfajai és vetített képeivel bemutatta a niadárpárokat, a gulipánt, 'a bibieef, a nádi sármányt, a dankasirályt, a tör­pe csért, a kanalas récét és más madárkülönle­gességeket. Nagy érdeklődéssel kisert előadását Kiss Ferenc üíésulnök köszöntő meg. Ezután Szanyi István fövegyész uagykon­ccpcióju előadására kelült sor. A puprikaörlerac­liyck fótomelrikiis számáról cs a gnlvuiioiuetcrcs szimnérőbészülőkkcl folytatott kísérletekről tar? fótt ragyogó szakértelemmel fölépített előadást* Utalt a szegedi luszerpaprika világhírére és hangsúlyozta, hogy 300 vagon paprikakiviteltiól tartunk s ezért a 3ö0 vagonért nemes valutát ka­punk. aihi országunk gazdasági és pénzügyi hely­zetének föllendlticse szempontjából elsőrangú fontosságú. Beszélt Szent-Györgyi cs Busz­ttyák professzorok nagyjelentőségű kísérletei­ről, amelyek ujabb világhírnevet szereztek a pap­rikának és a C- és P-vitaminók forradalmi jelle­gű orvostani hasznosítására. Hangsúlyozta, hogy »rm szabad népszerűséghez juttatni a csipílswégnirntes paprikát, niinőségt szempontból visszaesést je­lent cs tökéletesen alááshatja a uia­gyár paprika Világhlflirvét és értékél. Ez ellen védekéilil Leli és tneg kell óvni a ma­gyar, éUősórban a sáégedi paprika színvonalát A rendkívül értékes és szegedieket különös­képpen érdeklő előadást a megjelent -»* sajrtós, kisszámú kötőiiség Őszinte tetszéssel és hálás tapsokkal iójzadla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom