Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-14 / 234. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SzomEaf, 1939. okfő&er rí. Jano- dr tankerületi főigazgató vezetése alatt, valamint az egyetemi diákság uépes csoportja. A nagy kuUuszminiszter koporsójánál egy kis­diák mondott beszedet. A rekviemet Raslcó Sán­dor, dr. prelátus, a dóm plébánosa tartotta b az énekkar Csornák Elemér karnagy vezetésé­vel gyúszénekeket adott elő. A gyá'szmisén Kleb~elc,be?g Kund gróf özve­gye nem jelent meg. Özvegy Klebelsberg Ku­nónó kedden volt Szegeden ós a dómban gyász­mise t mondatott, a csütörtöki évfordulón részt­vett a Magyar Tudományos Akadémia ülésén és Szegedre akadályoztatása folytán más nem ' tudott eljönni. RUHA KALAP Nagy választék HsorciidU urisittbósúg. Sport- és fllvalöHttim Esd- ts ballonhoDál Corfl ts tourburu rapldn tiu runaiafl cihhch — olcsó árak! szechenyi-tér Széncsalói fogóit a rendőrség Két lopási Is bevallón a telaelóxiaioil szélhámos (A Déliuagyarország munkatársától) Veszedel­mes szélhámos bünlajstromúl állilja össze péntek üa a szegedi kapitányság bünügyi oszlálya. Iíe­lekig tartó nyomozás ulán a detektívek elfogták öüvegh János 30 éves rovottmullu napszámost, •jki ellen csulás és lopás miatt számos füJjelenlés érkezett a rendőrségre. Süvegh az utolsó hónapok folyamán inint fa­i's szánügynnk házalt és kitalált megbízója nevé­rn mindenütt 10—12 mázsa szenet adott cl. Az • ladott szénre előleget vett föl, a pénzt aztán sa­ját céljaira fordította. A rovottmullu napszámos elfogása után bevallotta, hogy áldozatainak a szá­nta körülbelül nyolcra tehető. A csalásokon kívül Süvegh még két lopást is beismert. A rendőrségnek az elfogott szélhámos vallomásával szemben az a véleménye, üogy Sü­vegbnek a beismert csalásokon cs lopásokon kí­vül még több bűncselekmény terheli a lelkiismere­tet. Az elfogott szélhámost vallomása u'.án átkí­sérték az ügyészség fogházába. Osztrák grófné és a bécsi irgalmas rend pörösködése a szegedi táblán Érdekes elvi jelentőségű ítéletet hozott a tábla (A Üst magyar ország munkatársától) Elvi jelentőségű döntést liozott a napokban a sze­gedi ílélőtábla Nagy ^níai-tauéesa egy évek óta húzódó polgári pürben. Egy osztrák szár­ma/ásó gróf felesége, Zucco-Cugayna Kumilló­nc, akinek Mugyarországőu jelentós földbirto­kai vannak, ügyvédje útján 52.000 pengő örö­kösödési illetek erejéig vart indított az osztrák egyházi élet egyik papi rendje, a bécsi irgal­mas testvérek rendháza ellen. A keresetet 1938­bari tárgyalta a gyulai törvényszék cs a felpe­res keresetéi elutasította. A szegedi tábla most megtartott tárgyalásán részben helyt adott a keresetnek és 11.562 pengő megfizetésére köte­lezte a rendházat. A pör a uiugyar föld tragédiájának egyik jzomorú fejezetet tárja föl. Hammerstein-Gesmold Izolda bárónő végrendelete A Gyula melletti Elek község határában volt Haminirsteln-üesmold Izolda osztrák bárónő ;i(IO holdas hitbizományi földbirtoka. A bárónő •letétiek a legnagyobb részét ezen a földbirto­kon toll ül le egészen 1935 augusztus 7-én bekö­vetkezett haláláig. Végrendeletében a bárónő minden vagyonát tostvérbátyjáru, Hammer­ntein-Uesrnold Arnold búróra hagyta, utóörö­köskéut pedig a családjának szúulos szolgálatot tevő bécsi Irgalmasok rendházát jelölte meg. Az elhunyt arisztokrata örököse és a rendház alperjelje: páter Osmayer Modurdus a gyulai közjegyíö előtt a hagyatéki tárgyaláson meg­egyezett, hogy n hagyatéki terheket és illeté­keket, mintegy 52.000 pengőt az irgalmas test­\érek rendháza viseli. Páter Osmayer és Hain­mersteiu báró közjegyző előtti írásbeli meg­egyezéséhez azonban a fennálló rendi statútu­mok értelmében a Szentszék eugedélye volt szükséges,, mert az örökölt 309 bold föld értéke télhaladta a megállapított 30.000 lírát, illetve frankói. Az egyezség megkötése után a rend­ház lépeseket tett abban az irányban, hogy az örökség elnyeréséhez szükséges pápai beleegye­zést megszerezze. A pápai beleegyezést kérő iratok azonban már nem kerültek a Szentszék­hez, mert Hanimerstein (Josmold báró időköz­ben végrendeletet készített és abban egyedüli örökösként a saját 300 holdjára is a bécsi rend­házat jelölte meg. Az újabb földbirtoköröklési lehetőség után a rendhúz úgy határozott, hogy csuk akkor kér beleegyezést a birtok elnyeré­séhez a pápától, ha a bárónő és a báró hitbizo­mánya a birtokába jut Gróf Zucco Cugagna Kamiiióné örökli a báró vagyonát Haminerstein báró azonban nemsokkal ha­lála előtt megváltoztatta a végrendeletet: va­gyonát a saját 300 hold földjével együtt a rend­ház helyett gróf Zücco-Cugagna Kamillónó, szü­letett Westplial Ilse badeni lakosra hagyta. 1938 szeptember 10-óu aztán meghalt a báró is. Ekkop az irgalmas testvérek bécsi rendháza megtámadta a vállalt kötelezettséget: nem fi­zette meg a bárónő hagyatéka után fönnálló örökösödési illetéket. Az újabb hagyatéki tár­gyaláson, amelyen a grófné az 52 ezer pengő megfizetését kért) a rendháztól, páter Osmayer azzal érvelt, hogy hiányzik a Szentszék bele­egyezése. Ervényes-e a bárónő végrendelete Zuéco-Cugayna Kamii ló grófné ekkor ügy­védje útján a bíróság előtt azt vitatta, hogy nem volt érvényes az első örökhagyó, Hammer ­stein Izolda végrendelete. A végrendelet ugyan­is nem felelt meg a magyar, jogformáknak. A rendház pedig azzal érvelt, hogy a bárónő osztrák volt, végrendelete az osztrák jogszabá­lyok szerirtt készült, tehát föltétlenül érvényes. Utolsó hét! JSZlflLYSORSJEGYEK kaphatóé: o s v é t h főárusitónál, Tábor-u. 3. Városi adóhivatali palota, dohánytőzsde Húzás -4>en !! A gyulai törvényszék magáévá tette a rendház fölfogását és kimondta; a végrendelet érvé­nyes. Zucgo grófné erre pört indított a rendház ellen és kérte a hagyatéki illetéknek a rendház által történő megfizetését. Kérte ezt annál ie inkább, mert örököseként ő is a rendházat je­lölte meg. A gyulai törvényszék elutasította a grófné keresetét azzal az indokolással, hogy a birtok elnyeréséhez hiányzott és hiányzik a Szentszék beleegyezése, tehát a föld nem száll a rendre. Azt a tényt pedig, hogy utóörökös az irgalmas rend lesz, keresetváltoztatásnak mi­nősítette a törvényszék és ezért a kereset mind­két részét elutasította. 11.000 pengőt megítél a tábla a grófnének Zucccl grófné a törvényszék ítéletét megföl­lebbezte. A pört most tárgyalta a szegedi ítélő* tábla és a fölpörös részére 11.562 pengőt állapi. tott meg. A pörbeu a tábla első ténykedése az volt, hogy az 52.000 pengő örökösödési illetéket Hammerstein báró hagyatéka ulán 28.000 pen-. gőre szállította le. Kimondotta továbbá a tábla, högy a rend, mint a grófnő örököse a hagya­téki tartozásért a törvény értelmében felelős, még ha nincs is meg a 'pápai beleegyezés. A kereset második része nem keresetváltoztatás és mivel egy újabb pör költséges lenne, ezért állapított meg Zucco-Cugagna Kamiiióné ré­szérő 11.502 pengőt. Ezt az összeget az irgalmas testvérek bécsi rendháza a Magyar Országos Központi Takarékpénztárhoz csak zárolt szám­lára fizetheti le. A pör természetesen a táblai ítélettel mát nem zárult le, a végső szót a Kúria mondja ki Kardos Imre. Kiesett a kocsiból és meghalt egy másféléves kisfiú (A Dclinagyarország munkatársától) Halála! gyermektragédia tisztázására rendelt el vizsgá­latot pénteken délelőtt a törvényszék vizsgáló­bírója. Kistelekről jelentették, hogy pénteken á korareggeli órákban szerencsétlenség áldozata lett B a r t u c z István 16 hónapos kisteleki kis­fiú. Bartucz Istvánt kistelekkörnyéki tanyájuk udvarán egy gyermekkocsiban tolta hároméves testvérbátyja: Bartucz János. A kisfiú a tanya udvarán egy kőben megbotlott, hogy el ne essék, erősen megmarkolta a gyermekkocsi foggantyu­ját, amire a lökés következtében a kocsi fölborult. A benneülő kis Bartucz István kiesett a kocsiból cs az esés következtében olyan súlyos serüléseket szenvedett, hogy nyomban meghalt. A gondatlan szülök ellen megindul a bűnügyi vizsgálat, fl vörösréz, nikkel és élőm fölhasználásának korlátozása Budapest, október 13. A ..Büdapesti Közlöny" október 14-iki száma közli az iparügyi minisz­ter rendeletét- A rendelet értelmében vörösre­zet cs nikkelt, ólmot, ónt és ezek ötvözeteit, horganylemezt és végül sárgarezet — a sárga­réztöredék cs a sáryarézhulladék kivételével —» bizonyos munkálat o/choz nem szabad fölhasz­nálni. A tilalom alól a miniszter egyes kivéte­leket állapít meg. A rendelethez fűzött mellék­let sorolja föl részletesen, milyen sikkek elő­állításához tilos a fölsorolt fémeket fölhasz­nálni. Ugyanez a rendelet foglalja magában g kivételeket is. A rendelet megszegése, vagy ki­játszása kihágás és 2 hónapig, háború idején pedig 6 hónapig terjedhető elzárással büntet­hető*

Next

/
Oldalképek
Tartalom