Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-11 / 231. szám

Szerílá, 1939. eítóber Tí. décmagyarorszáq 3 Eckhardt Tibor nagy beszédével megkezdődött a képviselőház föidbirtekpolitikai vitája SZOMBH TI húzásra * még vehet osziáty­sovsjegyei PETŐ ERNŐ főávusiiónál Szeged, Széchenyi tér 2a. tcr: Ez már ki van javítva, benne van az elő­adói módosításban. — 'A magyar parasztság megérdemli, hogy a legmesszebbmenő áldozatokat is meghozzák erdekében — mondotta beszéde befejező részében Eckhardt. Büszkeséggel mondom, hogy a hon­védelem erdekében egyetlenegy olyan paraszt­ember sem akad, aki a legkisebb panaszt is elő­terjesztette volna- A inugyar paraszt 'úgy tel­jesíti kötelességéi, hogy eszébe sem jut valamit kérni, vagy panaszkodni. Teleki Mihály gróf rövid válasza Után az ülés véget ért. A törvényjavaslat tárgyalását szerdán folytatják. Ax igazi nacionalizmusról és a modern keresztény államról beszélt a Schola Emevicana előadásán Kovrifcg Béta dr. Budapest, október 10. A képviselőház keddi ülését nagy érdeklődés mellett nyitotta meg tíóbory György alelnök. A telt padsorokból cz­alkalommal is hiányoztak a Nyilaskeresztes Párt tagjai. A Ház először a mezőgazdasági munkaválla­lók özvegyeinek biztosításáról szóló javaslat egyes szakaszaitól döntött- A javaslaton a. bi­zottságok különböző változtatásokat hajtottak ,végre. A képviselőház a módosított javaslatot .harmadszori olvasásban is elfogadta. Ezután megkezdődött a földbirtakpölitikai javaslat tát­gyalása. Máriássy Mihály előadó ismertette a javas­latot Rámutatott arra, hogy a javaslat a tele­pítési törvény folytatása. Eckhardt Tibor volt a vita első szónoka. Hangoztatta, hogy az előadó által említett tele­«pitési törvény, megalkotása után bárom évvel már hasznavehetetlennek bizonyult. A földkér­dés a mőst tárgyalt javaslat után is nyitva marad. Vannak azonban ennek a javaslatnak olyan részié! is, amelyek még az 1936. évi tele­pítési törvényhez képest is visszaesést jelente­nek. Főhibája a javaslatnak, hogy az egész fcsak a földmívelésiigyi tárca keretein belül mo­zog. A földkérdés a nemzet egyetemes ügye. — Másik főhibája a javaslatnak, — mon­dotta Eckhardt —, hogy a kérdést fölülről té­«ik. A javaslat szemlélete a nagybirtokos osz­tályé, pedig a kérdést nem lehet csupán abból a szempontból tekinteni, hogy mit ad le a nagybirtok, a döntő szempönt az kellene legyen, mire van szüksége a falusi népnek• A javaslat célja ugyanis az életképtelen törpebirtokoknak életképes kisüzemekké történő kiegészítése. — A másik célja lenne a javaslatnak a tulaj­donképpeni tclcpilés. A probléma lényegét ab­ban látom, hogy a népsűrűség az ország egyes fcszein túl vagy. Megvan tehát a lehetősége annak, hogy ezt a problémát megfelelő áttele­pítéssel, megfelelő pénzügyi alátámasztással meg lehessen oldani. — A következő helyeken találom a legsű­rűbb lakösságot: Zalamegye cs Vasniogycnek Zalával határos fele a Mátra és Bükk déli lej­tőjétől a Matyóvidéken és Jászságon át körül­belül Ceglédig. A trianoni Magyarország észak­keleti sarka, Hortobágy és a régi cseh határ között- A viharsaroknak nevezett rész az Alföld délkeleti sarka, Csanád- cs Békésmegycnek fő­leg a, román hátárral szomszédos rcsze. Ezek az ország legsűrűbben lakott részei. Ezeken a statisztika szerint a városi lakosság leszámí­tása jután iiégyzetkilouiétercnkiDt százhúsz lelek a népsűrűség. Ez nagyon magas szám. — Do vaunak az országnak részei igen jó minőségű földekkel, do ötvennél kevesebb nép­sűrűséggel. Ezek a. részek: Győr, Möson, Ko­márom vármegye, Fejérraegyo és Észak-Tolna, Somogy- és Csongrádmegye. A legjobb földek megyéi, de bitbizományi rendszer van. Végül a Dunántúl egy-két vidéke: Tolnamegye déli ré­sze, Baranyának ezzel összefüggő Ormánsági része, Közép- és Dél-Pcstniegye homokos ta­laja, Szolnokmegye keleti része. Hajdú- és Bi­harmegyenek ezzel összeköttetésben álló nyu­gati része. A szikes részeken megfelelő talaj­javításokkal aránytalanul több népességet le­hetne eltartani a mostaninál. Arról beszélt ezután Eckhardt, hogyan kell telepíteni. Kifejtette, högy az a település életre­való, amelynek tagjai egy vidékről, egy falu­ból valók. Meg kell teremteni az új Szcgbal mot, az új Balmazújvárost azokon a dunántúli prériken, ahol a hitbizoniány megakadályozza új községek keletkezését, A szántóföldi hitbizo­mányok eltörlésének szükségességét hangoztat­ta ezután Eckhardt, majd rátért a kisbcrlcti rendszer kritikájára- Gyakorlati példákkal bi­zonyította, hogy a, kisbérleien folyik a legpo­csékabb gazdálkodás. Fölhozta az OFB-földck példáját, ezek a kisbcrlcti földek tönkretették bérlőiket. Ezeknek a példáknak ellenére, a föld­bir told örvényt most mégis kisbérleli alapon akarják megcsinálni. — A kisbérleti rendszert helytelennek tar­lom — mondotta Eckhardt Tibor, — nemzeti szempontból is, mert nem idé^i elő a megnyug­vást, a polgárosodást, A kisbérlő nem polgár, hanem a legelégedetlenebb proletárja az ország­nak. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon ez a helyzet. Finnországban annakide­jén a kisbérlök a vörösökkel mentek, a kisgaz­dák a vörösök ellen. Mussolini telepítési politikájára hivatko­zott ezután, hogy az első években minden fize­tés alól mentesíteni kell a jutlalultaJcat. Eckhardt Tibor ezután megemlítette, högy Magyarországon 209.000 katasztrális hold a leg­nagyobb kötött birtok. Ebből a javaslat rendel­kezései következtében átengedésre kijelölhető terület mindössze. 5400 katasztrális hold, tekin­tetbe véve, hogy a részes müvelés alá cső terü­let nem váltható meg. Teleki Mihály gróf földművelésügyi minisz­(A Pclniagyarország munkatársától) Nagyvo­nalú cs rendkívül érdekes előadással nyitotta meg szabadegyetemi előadássorozatát a Sohola Eme­ricana. K oVVi g Béla dr. miniszterelnökségi osztályvezető, a kiváló budapesti egyetemi ta­nár „Korforduló* címmel tartott mindvégig érté­kes felépítésű, korszerű és érdekes témájú elő­adást. Az előadás megkezdése előtt, már este 20 óra tájban megtelt a tanárképző főiskola díszterme érdeklődőkkel. A megjelent előkelőségek élén ott láttuk Glattfcldcr Gyula dr. megyéspiispö­köt. Mester János dr. egyetemi tanár és Áb­rahám Ambrus dr. főiskolai igazgató kisórelé­bcn. Kov rí g Béla dr. előadását Somogyi Jó­zsef dr. főiskolai tanár vezette be. Üdvözölte az illusztris előadót, a.' niegyéspüspököt és a megje­lenteket. A világháború történelmi folyamatát köveid második technikai forradalom jelenségeinek és gazdasági, szociális kihatásainak vázolásával kezdte n agy koncepciójú előadását, majd a szociá­lis íorradalmakrúl beszólt, .amelyek szele vé­gigsöpört a történelem országútján. A modern cétiirizinusok kialakulását ecsetel­ve, ismertette Magyarország helyzetét, amely ogv V. Károly birodalmára cnilckezlcfő hatalom és pgv uj ír.lám eszmei kereszttüzeinek gyújtópont­jába került. Knrfordulóboz érkeztünk — mondot­ta —, szellemi gyújtópontok kereszteződésében élünk! Beszélt ezután az európai jelenségek araerika­n{galériásáról, amelyek pán-destrukcióhoz vezet­hetnek, minden vonalon a meglevőnek, a hagyo­mánynak és népi értékeknek lerombolásához. Ez a társadalmi pszichopatikus állapot jelenti a kor­fordulót. Kifejtette ezután, hogy nekünk, magyaroknak, minden időben legszentebb érzésünk volt a pat­riotizmus és ebből alakult ki, de ahogyan nia ér­telmezik, az az. eltorzult, meghamisított, igaz tartalmából kivetkőzött és a magyar igaz hon­szeretettel merőben ellentétes célú, szellemű na­cionalizmus lehetetlenné teszi a nemzetek együtt­élését és modern eretnekséggé fajult. — Mig a népek vissza nem térnek a patriotiz­mushoz — mondotta az előadó —, az igazihoz, addig a, korcs, meghamisított nacionalizmustól szétszaggatott emberiség nem tudja megtalálni az egészségesebb európai szintézist, az élet ember­hez méltó formáját. Azzal fejezte bc előadását Kovrig Béla dr., liogy a Quadragesinio Anno szelleméből való ál­lam a modern erős államforma cs az igazi, meg­tisztult világnézetet csak az Evanréliumból mo. rithetjiik, amely időtálló és évszázadokon ke­resztül fennmaradt. A nagyhatású, értékes előadást a hallgatóság BELVÁROSI MOZI szerdától peutekig CHflRLIE CUMI HGnOLULUBfttl a sárga detektív ujabb kalandjai Ezt megelőzi: fláSOtfiK f€l€S€g vidám házassági komédia 5, T, 9. spontán kitörő tapsokkal köszönte eieg. SZÉCHENYI MOZI Ma és holnap utoljára! 5, 7, 9 órakor A legnagyobb szines filmszenzáció! Robin Hood kalandjai Az angol történelem egyik legregényesebb fejezeté­nek filmváltozata. Főszereplők: ERRŐL FLYNN és 0UV1R de HflVlLlflHD Következik! ' A francia filmgyártás kimagasló alkotása ELKÉSETT SZERELEM! Vissza, vissza, mindent vissza! | »Judit« filmet uira vissza! BETTE DAVIS szépséges filmremcke visz­szavonhatatlanul ma szerdán utoljára KORZÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom