Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-11 / 231. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1939. x. 11. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 231. szám Franciaország nem bizih Hitler béheaharatában s iolutatja a háborút — mondotta rádióbeszédében Daladier Hitler uiból hangoztatta Németország bekeszándeKát a (éli segélymozgalom megnyitásán elhangzott beszédében Egyre nagyobb izgalom lesz úrrá a Haiti államokban Háborús előkészületek fínnországban A legutóbbi órákban a német birodalmi kancellár pénteki beszédének visszhangja miutlia elcsöndesedett volna; az európai közvélemény úgylátszik, a várakozás álláspontjára helyezkedik. A választ, amelyet Daladier cs Chamberlain hivatott megadni, Európa feszült érdeklődése kíséri. A Hitler-beszéd visszhangjának elcsöndescdcscvel egyre szélesebb hulláinokban foglalkoztatják a világ sajtóját a magyarromán viszonyban bcálott enyhülésről érkező hírek. Szinte egyöntetűen állapítják meg a világlapok, hogy a magyar-román vonatkozásban mutatkozó intézkedések félreérthetetlenül bizonyítják a délkcleteurópai államok őszinte békeakaratát. Elsősorban Magyarország és Románia közös szomszédját: Dclszláviát érdekli a helyzet ilyen alakulása s a belgrádi lapok nem győzik hangsúlyozni az esemény jelentőségét; részletesen foglalkoznak Dclszlávia közvetítő szerepével a magyar-román viszony rendezésénél. A Politika bukaresti tudósítója a Romániában észlelt előnyös hatást ismerteti, a Vreme viszont a magyar közvélemény megelégedettségéről ír cikket. De ismertetik a délszláv lapok az olasz, nemet cs a török sajtó kedvező visszhangját is- ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amelyet a hét kiemelkedő diplomáciai eseményének tartanak. Az európai békefroní eseményeihez farío/ik még a Popolo d'ltalia cikke. Az olasz lap azt írja, hogy ha a civilizált országok törvénykönyve szerint önbíráskodásnak minősül az, ha valaki maga szerez érvényt igazságának, föl kell tenni a kérdést: hol xan az a törvény, vagy bíróság, ahol Németország jogait kereshette volna? Chamberla in szerint ma már nem Lengyelország, hanem Európa sorsa a tét és Anglia az általános európai nyugalom érdekében határozta el a háború folytatását. A háborúval azonban Anglia az európai civilizáció rombadöntését idézué föl. Mindenesetre az érdekelt négy nagyhatalom: Németország, Oroszország, Anglia cs Franciaország figyelmen kívül hagyásával meg kellene szavaztatni valamennyi európai nemzetet lélekszáma arányában és kiküldött képviselői utján s kidrülne, hogy a döntő többség a béke mellett foglalna állást. Anglia és Franciaország ezután folytathatná a háborút, de csupán a maga érdekeiért, nempedig Eu ropa sorsáért. A m íg a .változatlan diplomáciai tevékenység tapasztalható. ján nem szüuik sőt bizonyos vunatkozásokbéke megmentésének oldalán diplomáciai a tevékenység a háború frontban fokozódik. A nyugati harctéren a szövetségesek német offenzívát várnak, amely szerintük Luxemburgnál indulna meg. Négy angol katonai repülőgép ugyanis ezen a részén végigrepülte a német határvonolat s megfigyelésük szerint a határ közelében fekvő fontos városokban kiürítési munkálatok folynak és nagyarányú csapatösszevonások történnek. A Ilavas-ügynökscg közli azt a hivatalos jelentést, amely szerint a Saar-viclékcn kölcsönös tüzérségi tevékenység folyik. Erről megemlékezik a német vcdcrőfőparancsnokság hivatalos közlése is. Fokozódó érdeklődéssel fordul Európa az orosz-finn határon jelentkező események felé; London ugyanis azt jelenti, hogy itt az oroszok nagyarányú csapatösszevonásokat hajtottak végre és 30 hadosztályt vontak össze. Érthetően köti le a skandinávállamok figyelmét Finnország sorsa, amely az egyik svéd lap szerint kihatással van az északi államokra is. Idetartozik az a washingtoni jelentés is, amely arról számol be, bogy az amerikai finn követ úgy nyilatkozott, Finnország hajlandó megállapodni Oroszországgal, de nem tesz az észtekhez és lettekhez hasonló engedményeket. Hangoztatta a követ, hogy Finnország meg akarja őrizni semlegességét és függetlenségét. Diplomáciai körökben egyébként úgy tudják, bogy a moszkvai kormány még neiri határozott véglegesen Finnországgal szemben támasztott kívánságairól. Azt említjük még meg, hogy beavatott angol diplomáciai körök értesülése alapján Szovjcloroszország repülőbázisokat épít Litvániában, viszont átadja Litvániának a vdnai körzet litvánlakta területeit. Tallinból pedig azt jelentik, hogy az orosz csapatok máris megszállták a szerződésben kijelölt észt teriileteket, amelyeken Oroszország tengerészeti támpontokat létesít. Daladier rádióbeszéde Páris, október 10. Daladier miniszterelnök kedden este 8 órakor rádióbeszédet mondott. Beszédét valamennyi francia rádióállomás közvetítette. A miniszterelnök beszédének bevezetésében visszapillantást vetett a hadműveletekre és megállapította, hogy a szövetségesek katonái egy hónap óta ellenséges területen harcolnak, lcgjhaderejük napról-napra tanúbizonyságát adja rátermettségének. Franciaország cs Nagybrilaunia föltétlenül uralkodnak a tengereken, a szövetségesek hajói sokszáz tonna Németországnak szánt árul foglaltak le. — Sem Franciaország, sem Anglia meni azért lépett háborúba — mondotta Daladier —, hogy ideologiai kercszlcshadjáratot indítson, hanem háborúra kényszerült, mert Németország rá akarta kényszeríteni uralmát Európára. Ausztria, Csehszlovákia cs Lengyelország csak egy-egy állomás volt azon az utón, amely Franciaország cs egész Európa szolgaságára vezetett volna. Daladier megállapította, hogy az a béke, amiről most beszélnek, német béke. Franciaország nem bízhat abban az ígéretben, hogy Németországnak ezenkívül nincs követelése, mert ugyanezt hallottá már Ausztria, a szurlctavidék és Csehország'elfoglalása után is. Franciaország ma is a népek polilikai együttműködéséért küzd és el van tökélve arra, hogy nem veti alá magát semmiféle diktatúrának. Franciaország mindaddig harcolni akar, amíg nincs kellő biztosíték arra, hogvi nem változtatják minden hat hónapban fl földrajzi helyzetet. Ha pedig azt mondják, hogv Lengyelország sorsa csak Németországot és Oroszországot érdekli, erre az a felelet, hogy elsősorban a lengyel népet érdekli. Európa térképét át akarják alakítani anélkül, hogv tekintettel lennének a népek hagyományaira és szükségleteire. Ezzel Európát évszázadokon át tartó forradalomba kergetnék. 11 — Franciaországra rákényszeritették a háborút — jelentette ki a miniszterelnök. A harcot addig folytatjuk, nmig a biztonság végleges gaianciáját megkapjuk. A legegyszerűbb katonától a legfőbb katonai vezetőig, minden franeia megérti, milyen veszélyt rejtene magában. ba Franciaország meddő igéretekbrn bízva letenné a fegyvert. Ezzel rövid idő múlva ujabb támadásnak lenné ki magát. Ha ezt megtenné a franeia kormánv, egyetlen franeia sem bocsátaná meg. bogy védtelenül hagyta Franciaországot. Ezt a gondolkodásmódot osztja valamennyi franeia. A kormány nap-nar> uíán kifejteit munkájával ki akaria érdemelni az ország bizalmát. Hitler ujabb békebeszéde Berlin, október 10. A német távirati iroda, jelenti: Hitler vezér és kancellár kedden a berlini sportpalotában megnyitotta a német nép 1939—40. évi téli segitőmo'galmdt. Ez alkalommal Göbbcls dr. birodalmi miniszlcii beszámolt a mullévi téli segítőinözgalom eredményeiről. Előadta, bogy az 1938—39. cvi téli ségítőmozgaloin 555.5 millió márkát használt föl az előzőévi 417.1 millió márkával szemben. Az eddigi teli segítömozgalmakra a legutóbbival együtt összesen közel 2.5 milliárd márkát fordítottak. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása jítán az első téli segítőmozgalmak küzdelmet jelentettek a nép nagy részén ok akkori anyagi nélkülözése ellen. Ma arra szolgál a téli scgílőmozgulom, hogy a nélkülözést megelőzze. " Hitler, vezér és kancellár c téli segélj mozgalom megnyitásakor beszédet mondott. Emlékeztetett arra, hogy az intézmény alapgondolata a népnek az önsegelyezésre való fölhívása volt. — Nem tudom, mit líoza a jövő — mondotta. Eggyel azonban tisztában vagyok. A világ egy hatalma sem tudja c~t a Német országot térdre kényszeríteni. Nem fognak minket semmiféle harccal legyőzni, sem gazdaságilag megsemmisíteni. sem mcalürni, Semmi körülmények 1tö->