Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-08 / 229. szám

9 D£DM ÁGYÁ RORS'Z vW [Vasartoap; Í939. "öHóEfer Sí V 7 J / ' Szenzációs iöhéieies BvucUnev Elemér SST™ hapha< Niagy részletfizetési kedvezmény. RÁDIÓI SZINHÁZB /ÉSZÉT megnyitó előadásai Pénteken, október G-ián, az aradi tizenhárom rértanu ünnepén nyitotta meg kapuit a szegedi Nárosi Színház. A csecetársulati cvad beköszön­tője tij szint, uj élwtet- hozott a szonpadra: lelkes, hivatottságot érző színeszek játékán és igyekeze­tén kívül annak a konioly törekvésnek igcrctct, liugy a magyar sziupaij' az örök, szcut magyar gondolat, a? édes magyar szö temploma marad. A mcgnyMó előadás- ja Himnusz hangjaival kez­dődött, majd vitéz Bánky Röibert igazgató le­pett a függöny elé és eflraondotjta megnyitóbeszé­dét. A cseretársulati rendszer megy igazgatójának es kétszáz színészének' nevében beszelt, magyar feladatokról, magyar Morsról és az aradi tizen­három megdicstijRt emlékének, fölidczcsévcl bizo­nyította, hogy ezért a Bzent cclcrt. a magyarság ciöhbrcjutásanak feladatáért" nemcsak cini, dol­gozni. küzdeni, de ha klell, mrghalni is lehel. Az­után Petőri Sándor szavait idézte, a színeszek cs a közönség kapcsolatának regi, évszázados kari­katúráját: »IIaladjatjo>k, akkor majd támogatunk!® mondja a közönség, »'Dámogassatok, akkor majd haladunk!® — válaszol a színészet. Az igaz­gató arra kérte -a szagcdi közönséget, az immár világhíressé vált! Szabadkéri Játékok városának igényes közönség, hogy ne előlegezzen semmit, csak akkor mütujssa meg ragaszkodását és sze­retetét', ha a tár sutotok inegérdcmlik. A Bánky­•ársulat megfeszített erővcil, lelkesedései kezd munkájához, hogy uj, kevésbé göröngyös utakon inditsa cl^a vidékít»niagyar színjátszást. fU.nk bán t ... - -ff^ytT . • . 'A' Bánk blá n, vallóban örökertékü színpadi és költői alkotás. Mogt érezzük ezt, évtizedek és világkataklizmák távlatában. Csak az idők vál­toznak, az örök, magyar fájdalom és az önös cél­nak a nagy, szrnt és közös cél fókuszába állítása miatt elbukott tragikus hősök emberi tévedése mindig cgylormán jelemvaló.* Bánk bukásán ke­resztül tisztán látjuk és érezzük ma is, hogy Is­ten soha nem segit nemzetek örök, szent eszméi, fölkent és föl magasztosult ideáljai ellen s akit a gyűlölet és egyéni sorsának lebirhatatlan fáj­dalma elragad, az csak vesztes lehet a teremtés­ben" ... A tragédiát tiszta művészi igyekezettel, sok-sok lelkesedéssel hozta színre a Bánky-társu­lat a legigényesebb viszonyítottan is helytálló együttese. Az előadás belenyúlt az éjféfutáni órába,' a föl forrósodott hangulatú, hálás és lelkes közönség kitörő tapsokkal jutalmazta a színé­szek és rendező igyekezetét. A szereplők elén a szereposztás utolsó tagjá­ról: Tiborc megszemélyesítőjéről kell szólnunk. Alszegi Lajos, ez a fiatal, életerős tehetségű színész az anyaföld kemény rögéből, vérből cs könnyekből gyúrta össze az örök Tiborc figurá­ját. Valóságos, félelmetesen eleven és megrázóan igaz volt, szavai izzással töltötték meg a színpa­dot és könnyei, panaszai minden időknek szól­tak . . , Impozáns, a gyémánt hideg fényével szikrázó, mégis életteli, tragikusan fenséges volt llalassy Mariska Gertrudis királynéja. Hang­jának elfojtott mélysége és büszke szárnyalása, minden mozdulata kiforrott müvészegyóniseget sejtetett. Halk ós szelíd, de mégis megrázóan drá­mai Melinda volt Moóry Lucy, akinek néhány ^zépen Tölépitett jelenete nyíltszíni tapsot provo­kált. Vitéz Zcmplényi Zoltán volt Bánk bán megszemélyesítője. Játéka jól átgondolt, sötét •-ziiiekkei aláfestett, csak a beszédével van vala­mi baj. Az az érzésünk, nem nyitja ki eléggé a száját és sokszor érthetetlenné válik, amit mond. Z i 1 a h v Pál Petur bánja izmos, vérbeli mű­vészre valló alakitás. Különösen a TT.-ik felvo­násban talált magára a tűzzel, szenvedéllyel sze­tnélycsitctte meg a hazáját forrón szerető ma­gyar urat. Vitéz Bánky Róbert finomkodó, mo­dern elgondol ásu, niofiszlöi gúny árossá ggal szí­nezett Riberachja Kissé elütött a tragédia alap­színeitől. Ügyes és illuziótkcllö Ottó volt Soni­kuthy Dezső; kissé élettelen, de azért megkapó Endrét alakitolt Bánky Elemér, markáns és erőteljes színészi kompozíciót adott B. Szabó Gyula és Bakos Gyula. Kellemes jelenség volt Sivó Mária, de a többiek is ügyesen illeszked­tek a nchézvcrctü keretbe. Báslhy István diszielci stílusosak, hangu­latot keltőek és megkapöan szépek. II. Makrancos hölgy Shakespeare egyik legvidámabb és lcg­idötállobb komédiája: a Makrancos hölgy került szinre szombaton este. Mű a bevezetőben meg kell állapítanunk, hogy az előadás valóban kullurmunka s a művészi keret, amelybe Pün kösti Andor rendezői keze állította, bármelyik nyugati kultúrállam • elkényeztetett szinházpubli­kuma számára is eseményt jelentene. A legkézen­fekvőbb, ha a Szabadtéri Játékok nívójára állít­juk ezt a minden mozzanatában művészien kidol­gozott, élményszerű Sbakespeare-előadást, amely valóban elfeledtette a telt ház ünnepi hangulatu közönségével a hiányos adottságokat: a techni­kai és szcenikai hátrányt. Attól a szinte áhítatos, ünnepi pillanattól kezd­ve, hogy a színfalak mögött megszólaltak a fanfá­rok az utolsó jelenetig az örök komédia szikrázó cs mélységesen emberi szelleme ütött tanyát a szín­padon. A shakcspearei szójátékok görögtiize oly elevenen lo-bbant föl, a humor és sokszor gro­teszkségbe hajló komikum olyan üde forrása szökkent a színészek ajkairól, mozdulataiból, mintha a letűnt évszázadok csak röpke pillanatok lettek volna, csak éppen arravalók, hogy jobban átérezhessük, jobban értékelhessük a nagy költő és mulattató örökértékü mondanivalóit. Pünkösti Andor művészi kísérlete tökéletesen sikerült. Shakespearet hozta vissza az idők táv­latából, maivá tette és megfiatalította anélkül, hogy bármit is hozzátett, vagy elvett volna. Egy­szerűen lehántotta a shakespearei szavakra tele­pedett mohát és a komédia gyorsan perdülő, ör­döngös szerkezetét a modern technika varázspál­cájával érintette meg. Elevenebb, sziporkázóbb cs gördülőbb lett tőle. ö mozgatta az összes figurá­kat, mint valami büvészhatalmu bábjátékos, ugy dolgozta ki a szereplők alakításait, a legburlcszk­szerübb kirobbanástol a leghalkabb s mégis sok­szor oly jelentős mozdulatig. Mint rendező, töké­letesen átfogó, költői és művészi munkát produ­kált s mint műfordító — a prologus és a közjáté­kok zseniális átültetője — olyan elragadó közel­ségbe hozta Shakespeare halhatatlan rigmusait, hogy fülnek, szívnek kedves, felejthetetlen mu­zsika lett belőle . . . Az előadás középpontjában Turay Ida júlék­müvészete állt. Nála makrancosabb »Makrancos ljalgy«-ct talán maga Shakespeare sem tudott volna elképzelni. Játéka sokszor a burleszk ha­tárát súrolta s mégis, ugy éreztük, bogy belőle árad az az üdítő, utánozhatatlan humor, az az életteli, jöizii derű, amely Shakespeare komédiái­nak zománca, fénye cs örökéletű zamatja. Aho­gyan a gonoszkodó, féktelenül önző és szeszélyes kislányból szerelemre érett, szelíd és alázatos fe­leségé lesz, azt annyi színészi zsenialitással, ezer apró trükkel, mimikái és hangárnyalati fordulat­tal érzékeltette, hogy valósággal elbűvölte a kö­zönséget. És amellett, hogy szerepe valóban egyé­niségre és temperamentumára szabott volt, mind­végig Shakespeare-hősnő maradt. Első Shakes­pcarc-alakitása hibátlanul sikerült cs bizonyos, hogy még egész sor fogja követni. Partnere: vitéz Bánky Róbert Petruccbio megszemélyesítésében nyert életet. Féktelenül vi­dám, bchizelgően gonoszkodó, meleg és izmos alakítása méltó a shakespearei komédia modern tolmácsolásához. Különösen a hangoskodó jelene­tekben ütötte nieg azt a hangot, ami vezérszóla­mot adott a kiliinö együttes orchcszlerének. Az együttes valamennyi Ingja föl-fölbukknnó csilláma volt a szikrázó, folyamatosan hömpöly­gő, ellenállhatatlan folyamnak, amely a shakcs­pearei humor bő forrásából fakadt. Bájos, tehet* ségcs és megjelenésében is vonzó pár volt F c* I e k i Sári és Somogy váry Rudolf, szép be­szédével cs biztos mozgásával kitűnt S o ni k u « thy Dezső. A többiek: Alszegi Lajos, K o z. m a Andor, vitéz Z e m p 1 é n y i Zoltán, S o r r Jenő, Szabó Gyula, Andrássy Márton, Bo­tond Mária, Bakos Gyula, Z i 1 a b y Pál cs mások, valamennyien átérezték feladatuk szépsé­gét és nagyságát. B á s t b y István díszlettervei az előadás mű­vészi színvonalának főkcllckét alkották. Vo­nalak, színek és a slilus elbájoló kecsességének tökéletes harmóniája avatta a színpadképeket abszolút művésziekké cs az allegorikus, szimbo­likus elemek halk hangsúlyozása költői csillo­gást, érteket adott a díszleteknek. A XVII. századból visszacsendüiő, eredeti an­gol dallamok stílusos kisérőzenét szolgáltatlak, zenekedvelőknek külön csemegeként. A restaurált »Makrancos hölgy® elindult irfia­dalutjára, amelynek tiszla fényben fölfeléhaludó­nak kell lennie, mint az időtálló értékeké . , . (ca. p.) = Csányi Piroska cs Berey Géza előadásai ff rádióban. A Délmagyarország kát munkatársának egy-egy előadását tűzte műsorra a budapesti rá­dió. Berey Géza »Kivcszöben levő uiáramarosí magyar népszokások® címmel október 23-án dél­előtt 10 óra 20 perckor tart előadást a magyar rádióban, Csányi Piroska pedig november 6-án ugyancsak délelőtt 10 óra 20 perces kezdellel sllollósy Simon elfelejtett sírja® cimü clöada ál olvassa föJ. lUirinoníd hangvcrscnijfk Harmónia I. mesterbérlet október 27-én, Ti* sza, 8. Bartók—Zalhureczky Beethoven szonátaest. Műsoron: Kreutzer, Friihlings, A-ilur szonáták. Bartók Béla és Zathurcczky Ede a magyar zc* nemüvészet legnagyobb reprezentánsának együt­tes hangversenye a szezon kiemelkedő zenei ese­ménye. fl szegedi Városi Színház játékrendje Vasárnap délután: Makrancos hölgy. Vasárnap este: Makrancos hölgy. • Hétfő: Makrancos hölgy. Kedd: Makrancos hölgy. * Szerda: Mégis szép az élet. Csütörtök: Mégis szép az élet. A színházi iroda hirei Turay Ida vendégjátéka és Pünkösti Andor rendezése a »Makrancos hölgy® kitűnő előadásá­nak szenzációja. Shakespeare vígjátéka ma dél­után cs este, hétlön és kedden este van műsoron. Az első zenés premiert szerdán tartják meg, amikor »Mégis szép az élet® cimü nagysikerű énekes vígjátékot mutatja be a Báuky-lársulat. A főszerepet Turay Ida játssza. # Varga De^ftVasáruháza ax AllUld UtVSnyoltSga Salgótarjáni íolyio»egö Kál; #4"'" H"* ' Sazaiszenekher Perpetuum, neo perpetuum Kalor, Simplex Fafütí ih» t!* Usnor Ttltfan ,20 — 89­yhSkt LUN A iiizhelyeK Jthér és fekete zománcozod kivitelben Kályha raktá­ramat rételkötay lezettiég nélkül kérem meg* f tekiatani nagy uamu oicse eraei ELVE/ZETT fekelcfottos fehér drólszörű. hun FOXHÍUTYÍ® Megtaláló, vagy nyomravezető jutalomban része­sül a BARObb-É 11 EREMBEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom