Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-08 / 229. szám

DELMAGYflRORSZftG •. vasárnap, 1939. X. a. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP xv. évtoigam 229. szám Hatalmas visszhangja támadt Hitler beszédének A baráti es semleges hatalmak örömmel Üdvözöltek a nemet nep vezérének bekeaíőnfatat Páris és London szerint nem sok remény van arra, hogy az ágyuk párbeszédét a zöld asztal körül meginduló eszmecserék váltsák föl Hitler vezér pénteki nagy beszédének beve­zetőjében visszapillantást vetett a dicsőséges lengyel háborúra, amely a maga nemében ka­tonai szempontból egyedülálló a világtörténe­lemben. Beszédének további részében rámuta­tott Lengyelország összeomlásának politikai okaira. A lengyol állam szétbomlásának bölcsőjét Versail­Icsbcn ringatták, ahol egy sok nem­zetiségből összetett, lehetetlen poli­tikai alapon épílcllélc föl Lengyel­országot. abból a célból, hogy keleten bástyafal legyen Németország ellen. A német birodalom cs kü­lönösen a nemzeti szocialista kormány mindent megtett, hogy békés és baráti kapcsolatokat te­remtsen Lengyelország és Németország között. — Lengyelország politikai összeomlásának másik és főoka — mondotta Hitler — a lelket­len angol garaneiabálózut. Ezek a garanciák a végletekig fölizgatták a lengyel közvéleményt, amely ycgü! is hihetetlen kegyetlenkedésben cs tűrhetetlen állapotban robbant ki a németek clicn Németország sokáig tűrt, azonban a né­met -ürelem sem végtelen és már elviselhetet­lenné vált a helyzet. Hitler vezér a továbbiakban a Németország és Oroszország közöli kötött érdekközösségi cs baráti egyezményekről beszélt. Hangoztatta, hogy a német-orosz viszony ilyen alakulása óriási változást jelent Németország politikájában, ez a változás azonban befolyással van egcsz Európa poli­tikájára és elsősorban a végleges békét van hivatva előmozdítani. Németország ezzel a tettétel is bebizonyította., bogy hamisak azok a .vádak, amelyek ezerint világbirodalom megalapítására törekszik. Hit­ler vezér utalt itt Ukrajua, Kománia és a? Ural-kérdésekrc s banggztatta, hogy a birodalom erdekhatárait keletem végérvényesen megállapílották­Hitleij ezzel kapcsolatban a nemzetiségi kéri dés megoldásáról és az áttelepítésekről szószé* rint ezeket mondotta: — A legfontosabb föladat a néprajzi viszed nyok ujjáreudezésc, azaz a nemzetiségek olyan átformálása, hogy a fejlődés végén a mainál megfelelőbb clválasztóvonalak legyenek. Ebben az értelemben azonban nemcsak erre a terü­letre korlátozott problémákról van szó, hanem: sokkal mosszebbnyúló feladatról. Mert Európa egész keleti és délkeleti ré­sze telve van a német népiség nem ' fönntartható töredékeivel. Éppen ez az alapja és egyik oka folytonos nem­zetközi zavaroknak. A nemzetiségi olv és a faji gondolat korszakában utópia lenne azt hinni, bogy minden további nélkül asszimilálhatják egy annyira értékes népnek ezeket a hozzátar­tozóit. Az európai élet széles látókörű rendezé­sének föladatai közé tartozik tehát az, hogy itt áttelepülésck történjenek és ilyen módón az európai viszályanyag leg* alább egy részét kiküszöböljék. Hitler rámutatott ezután a Balti-államok­kal kötött támadást kizáró egyezményekre, a Dániával fennálló baráti yiszonyra, a barátság­ra Hollandiával, majd hangoztatta, hogy Bel­2% viiág nyelve Forgatjuk a rádió gombját s aliogy yc­gighangoljuk az éther hangszereit, innen is, onnan is, magyar szavak ütik meg a fü­lünket. Moszkvától Londonig tekintélye és súlya lett a magyar szónak. Az orosz állo­mások must már naponkint adnak magyar műsort, Londonból naponkint lehel hallani magyar előadást, Paris, Reunes cs Lille napomként kétszer ad magyar nyelven hí­reket, de magyarul tájékoztatnak a világ­eseményekről a bécsi, gráci, lipcsei, borosz­lói, varsói cs kattowitzi leudók is. S az olasz leadóállomások sem maradnak ki a sorból; Róma is mond magyar hireket. s a trieszti olasz leadó naponkint anyanyel­vükön tájékoztatja magyar hallgatóit a napi eseményekről. Pénteken azonban ennél több is történt. rAz angol és francia leadok először angol és francia, azután, magyar nyelven október hatodiki ünnepi beszédet közoetilellek s megemlékeztek a magyar (Jolgotha glóriás áldozatairól. Most nem akarjuk kutatni azt, hogy mi lehetett oka s mi volt célja ezeknek az ünnepségeknek, sem illúziókat fölgyújtani, sem illúziókat tépdesni nem akurunk. Ítéletünket és józanságunkat sem kisérthetik többé meg a nemzeti páthosz és nemzeti gyász köd felhőjébe burkolt sza­vuk. Ezeknek a tüneteknek azonban két­ségtelenül sokat jelentő szimptomatikus értelmük van s ezt tudomásul kell ven­nünk cs le kell mérnünk akkor is, ha — man merkt die Absicht, und tvird ver­si immt. Nem állithatjuk azt, hogy Európa vivő­dő két fele között mi töltjük bc a mérleg nyelvének szerepét, vagy hogy helyzetünk kulcshelyzet az egyelőre fegyverre] is meg­oldhatatlan problémák tömegében. Azt azonban kétségbe vonni sem lehet, hogy Magyarország nemzetközi súlya, állásfog­lalásának nemzetközi jelentősége az utób­bi időben mérhetetlenül sokat gyarapodott. A magyar állásfoglalás irányítására ezért kezdtek offenzívába a külföldi rádiók; egyiket sein az a kívánság vezeti, bogy a magyar rádiónak legyenek a hírszolgálat­ban segítségére s a magyar rádióval ver­sengve fáradozzanak a magyar rádióhall­gatók értesültségének fokozásán. A rádió a propaganda leghatalmasabb eszköze, ha­talmasabb, mint a sajtó, mert több em­berhez szól, mert hírszolgálata a géptech­nika olimpikonjainak: a szedőgépnek és rotációsnak teljesítményét is fölülmúlja s mert az élő szó varázsával is hatni tud. S ezenfölül: világtörténelmi eseményekhez szállítja az emberek milliót hallgatóként cs ».jeíénvoltak«-kénf. 11a világbaíalmak célul tűztek ki azt, hogy a magyar nemzet állásfoglalását a maguk törekvései és szán­dékai szerint hangolják s ugy tájékoztassák, ahogy érdekeik az állásfoglalás irányítá­sút kívánja tőlük, akkor mi ebben a törek­vésben ne lássunk mást, csak a magunk állásfoglalásának értékét, a magunk' elha­tározásának sxdyát s a magunk nemzetközi liclvzetcuck megbecsülését. Ebben az eredményben kétségtelenül ré­sze. van annak a geográfiai elhelyezkedés­tteh is. amely ill jelölte ki helyünket, de defefizmus volna, ha csak ennek tudnánk be nemzetközi tekintélyünk emelkedését. Erőnk és megbízhatóságunk érteket jelent minden barát számára s a velünk való kc­moly számvetésre kényszerit minden ellen­séges szándékot. Földünk termőereje, né­pünk fegyelmezettsége, katonáink világ­szerte' elismert vitézsége, hadseregünk szel­leme, dologi és lelki föikészültsége s a szi­lárd nyugalom, amelyet meg tudtunk cs meg tudunk őrizni, minden nemzet és min­den hatalom számára kívánatos szövetség­gé teszi a magyarság barátságát. S amikor a világsajtóban napról-napra több szó esik arról, hogy Európa délkeleti országai olasz vezetés alatt a világbéke sziklaszilárd blokkjában egyesülnek, akkor mindenki tudja, hogy a magyar nemzetnek politikai múltjához, morális és anyagi erejéhez mél­tó elsőség jutna ebben az alakulásban is szerepül. Yége van annak az időnek, amikor ro­maulikus röllángolások szubták meg "r ucutzel útjait s amikor nem tudott ez a nemzet választan: a páthosz szépsége « a rideg érdek közölt. Abban a szörn. :i erő­feszítésben, amellyel harctereken és harc­tereken kívül mérkőznek egymással Euró­pa népei, nem lehetünk mi sem a nemzet­közi politika szépleikei. Fönnmaradásunk és jövőnk állit most súlyos feladatok elé s minél nagyobb erővel, tekintéllyel és megbecsüléssel vehetünk részt a nemzet­közi életben, annál több súlya lesz sza­vunknak cs biztositéka életigénycink tel­jes ifésénck. Amit ma Londontól Moszkváig észlelünk a babiloni világ megzavarodott nyelvén, az mind csak arra alkalmas, hogy mértékegységet szolgáltasson nemzetközi tekintélyünknek fölmérésére. Bölcs cs jó­zan államvezetés segített bennünket ehhez az erő- és lekintélygyarapodáshoz, a bölcs és józan államvezetés képes lesz arra is, hogy értékesíteni tudja a nemzet, számára ennek a presztízsnövekedésnek előnyeit. A mi kötelességünk csak az, hogy a nemzet hivatott és kipróbált vezetői számára lehe­tővé tegyük azt a munkát, amely előttük' áll: learathassák p a nemzet magtárába bc*, hordhassák nemes munkájuk vetéscL

Next

/
Oldalképek
Tartalom