Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-04 / 226. szám

DÖMAGYARORSZAG Szerda, 1939. X. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 220. szám Chamberlain nagy beszéde a háborúról és a békéről Kijelentette, hogy a moszkvai német-orosz nyilatkozat nem téritette el a szövetségeseket kitűzött céljaik megvalósításétól. de attól sem zárkóznak el, hogy megfontolás tárgyává tegyenek bizonyos javaslatokat Lloyd George óvatosságra inteti és nemzetek közötti értekezlet gondolatát vetette föl Loudon, október 3. Chamberlain mi: uiszterelnök — amint az Havas-iroda jelenti —, az alsóház koddi ülésén elmondotta nagy érdeklődéssel várt nyilatkozatát a legújabb politikai fejleményekről. _ A mull bét folyamán nemzetközi téren igen nagyjelentőségű események történtek — jelentette ki a miniszterelnök. Chamberlain ezután megemlékezett Ribbcn*.rop német külügyminiszter moszkvai utazásáról. — Bizonyos körükben — folytatta Chamberlain — azt kívánták, hogy a brit kormány határozza meg magatartását a helyzet mai alakulásában. Én mindabban, ami történt, semmi olyat nem látok, ami arra indíthatná országunkat, hogy megváltoztassa eddig elfoglalt cs helyesnek itélt magatartását. »— rA német—szovjetorosz szerződés — folytatta Chamberlain — Lengyelország tekintetében módosította a helyzetet, ilc cb'»öl meg egyáltalában nem következik, hogy az elért megállapodások végeredményben szükségkép Németország javára szolgálnak és meg kevésbé következik, hogy érinthetné a brit kormány kitűzött céljait. — Semmi sincs ebben a megállapodásban — mondotta emelt hangon Chamberlain —, ami meggyőzhetne minket arról, hogy más volna B méltó magatartás, mint amilyent elhatároztunk s amely abban áll, hogy mozgósítsuk Anglia és a brit világbirodalom minden segélyforrását, hogy a lehető leghathatósabban folytathassuk a háborút. Bár fény, hogy Lengyelország volt a háborúba Való belépésünk közvetlen oka, mégsem ez volt az alapvelő ok. Ez az ok valójában az angol és a francia nép lelkében mélyen gyökerező az a meggyőződés volt, hogy tarthatatlanná vált az az állapot, amelyben Európa népeinek választani kellett szabadságuk elvesztése, vagy szabadságuk megvédése érdekében, haderejüknek folytonos mozgósítása közölt. — A német-orosz nyilatkozatnak" az a része, amely célzást tesz az ellenségeskedések beszüntetésére, homályos ugyan, de ugyanakkor látszólag bizonyos békejavaslatot cs alig rejtett fenyegetést tartalmaz arra az esetre, ha ez a javaslat visszautasításra találna. — Természetesen, nem lehet előre tudni, milyen természetű ez az indítvány, "de már inost kijelenthetem, liogy semmiféle fenyegetés nem bírhatja rá országunkat, vagy Franciaországot annak a célnak elejtésére, amelyet maguk elé tűzlek, amikor háborúba léptek. .Chamberlain ezután IiclylelenilcUc a n'cmcfckiirk azt :> kísérletét, hogy a háboiu folytatásáért teljes mértékben a szövetségesekre hárítsák a felelősséget csak azért, mert nem voltak hajlandók a harcot a kitűzött cclok elérése előtt abbahagyni. — A háború felelőssége azokat terheli — mondotta —, akik elhatározták cs folytatták a sorozatos támadások politikáját. Kijelentette továbbá Chamberlain, hogy nem bízik a nemet kormány ígéreteiben. — Ha azonban javaslatokat lesznek nekünk — folytatta —, akkor iicui mulasztjuk el, hogy ezeket a javaslatokat megvizsgáljuk, mégpedig a most kifejtettek világánál. Senki nincs, aki azt kívánná, hogy a háború csak egy nappal is továbbtartson a szükségesnél, de az «n-ol nép túlnyomó többsége — és bizonyosra veszem, hogy a francia nép nagy többségének is ez az eltökélt szándéka mindent megtesz, bogv végetérjen az erőszak uralma cs hogy a kormányok a jövőben be is tartsák adott szavukat. Chamberlain ezután visszapillantást vetett az elmúlt betek katonai helyzetére. Közölte, hogy a francia csapatok a nyugati harctéren ujabb előrehaladást érlek el, amely lehetővé előállásaerős miszövelségesekkcl együtt Karcok A német hajóhad ellen intézett támadásokról szólva, megállapította a miniszterelnök, hogy az angol íégihaderő bizonyos veszteségeket szenvedett ugyan, de maguk a németek is elismerték, hogy lelőtték két vadászrepülőgépüket. A tengereken változatlan eréllyel folyik a tengeralattjárók elleni harc. Chamberlain véleménye szerint teljes mértékben jogosult az angol államférfiaknak az a reménységé, hory a tengeralattjárók részéről fenyegető veszélv enyhül. — Ebben a pillanatban — mondotta Chamberlain — az angol kikötőkön ál lebonvolitolt kereskedelmi forgalom állandóan növekszik. Ilajókisérő és véderőrendszerünk állal biztosi tolt nagy tengeri utakon a ha jók százai haladnak. Chamberlain felhivla a képviselőház figyelmét a német rádiónak arra a közlésére, hogy ezentúl az angol kereskedelmi tengerészet minden egyes hajóját hadihajónak tekintik. E kijelentésből nyilvánvaló, hogy Németországnak eltökélt szándéka a tengeralattjáróharc folytatása. — Ez n legjobban bizonvitja — mondotta * miniszterelnök —, mennyire fontos hajóinak hatékony vedelnie és elekin leiben teljes erőnkkel azon vagyunk, hogy minden intézkedési niegtegyünk. Chamberlain ezután a jiémetek állal elsü-. lycsztelt semleges hajókkal foglalkozott. 'Az angol kormány előre kidolgozott terv szerint szembeszáll ezzel a veszéllyel is. Ezután kijclenlclle a miniszterelnök, hogy azok az angol hadiha jók, amelyek ellen a német repülőtámadást intézték, az a»\rk Royal« nevű re. piilőgépanyahaiót is beleértve, tovább végzik rendes szolgálatukat. A doniiniuniokkal kapcsolatban hangoztatta Chamberlain, hogy azok télies mértékben támogatják az anyaországot. Megállapította lólábbá, hogy a sorozás Angliában mindenütt jő eredménnyel folyik. Iclle számukra, hogy fontos megfigy kát foglaljanak el. Franciaországba gol hadsereget szállítottak, amely a a francia Lloyd George: Értekezletre kellene összehívni a nemzeteket.., LandOn, októbefl 3. Az Havas-iroda jelenti: Az alsóház keddi ülésén Lloyd George fölszólalásában a többi között ezeket mondotta: — Nézetem szerint kétségkívül tárgyalások folytak Olaszország, Németország cs Oroszország között részletesebb békeföltételckről. "Véleményem szerint nagyon fontos, hogy ne ítéljünk elhamarkodottan. Egy ilyen javaslatot igen figyelmesen meg kell vizsgálni, főleg, ha a jegyzéket az olasz, vagy az orosz kormány nyújtaná át, amelyek eddig semlegesek voltak. Föltéve, ha ilyen okmányt kapunk, a helyzet két szempgntból egészen megváltozik. Először, mert ez az okmány semleges állam kormányától származna, másreszt pedig, mert ezeknek a kormányoknak is erdeke volna az esetleges záradékok tiszteletben tartása. Ez az okmáuy nem egy kormány szavától függene, hanem legalább két más állam aláírása is szefcpelne fajta. — Nézetem szerint elsőrangú fontosságú — fejezte be beszédét Lloyd George —, hogy minden lehelő segítséget megadjunk a francia hadseregnek, mert neki kell a következő hat hónap alatt viselnie a harc oroszlánrészét. Lloyd Georgo kijelentette meg, b'ogy o hábörű kimenteié nem Angliától, Franciaországtól cs Németországtól függ, hanem a scmleacscfi maaalatlásálóL különösen Olaszország, Oroszország ós az EgyCi sült. Államok viselkedésétől. Chamberlain válaszában kijelentette, hogyha javaslatok érkeznek, nem kell elhamarkodni a válaszadást. Nincsen §k arra, hogy siessenek a válasszal olyan javaslatokra, amelyek yalósziiiülcg komoly megvizsgálást kívánnak. Lloyd George kijelentette, hogy nem mondhatják azt, hogy ő minden javaslat elfogadását javasolta. — Én lennék az Utolsó, — jelentette ki —, aki a megadást javasolnám, de azt hiszem, hogy az alsóháznak meg kellene vizsgálnia, hogy nem kellene-c értekezletre egybehívni a nemzeteket, beleértve az Egyesült Államokat is, hogy vizsgáljanak meg minden clölerjcs*leli javaslatot. (MTI) Ausztrália szolidáris Angliával b'idney, október 3. Lyons, Ausztrália miniszterelnöke kijeleulolte, hogy Hitler bél.eajáulataira csak egy válasz lehetséges: Nemi Az angolok internálták a Hónom ellenzőit Stokholm, október 3. A „Svcnska" jelentése szerint sir Oswald Blosley-t, az angol fasiszták vezérét a háború több ellenzőjével együtt gyűjtőtáborba internálták.